M6 autopalya kozbeszerzes unios palyazat tularazas
Uniós források

Körmére néztek az M6-os autópálya befejezésének: rögtön 200 millióval olcsóbb lett

Nincs szükség itthon az EU-s fejlesztések ellenőrzésének szigorítására, inkább a meglévő lehetőségeket kell jobban kihasználni a korrupciós és csalási kockázatok visszaszorítására – mondták a téma szakértői a Transparency International Magyarország pénteki konferenciáján. Néhány elég erős kijelentés is elhangzott az eseményen: az Európai Bizottság egyik illetékese azt firtatta, hogy miért nem ülnek többen börtönben az uniós pénzekkel visszaélés miatt, amire egy kormányzati illetékes megjegyezte: a hatalmi ágak szétválasztása terén kell keresni a választ. Egyébként nagyon egyszerű módszer is létezne a túlárazások kivédésére, csak valamiért nem lép senki. Azt is kiderült: kézzelfogható anyagi előnyei vannak, ha minél inkább bevonják a nyilvánosságot a projektek nyomon követésébe, ugyanis hirtelen 200 millió forinttal 1,3 milliárdra sikerült lefaragni az M6-os autópálya Bóly-Ivánvárda közötti szakaszának tervezésére kiírt közbeszerzésben a becsült árat egy civil ellenőrző mechanizmus keretében.

Máris felbukkant a túlárazás és a kartell gyanúja

Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi program vezetője ennek a civil ellenőrző programnak, az ún. Integritási Megállapodásnak (IM) a lényegét mutatta be (ld. alább) és ennek során kiemelte a program néhány előnyét is. Így például:

  • Az M6-os autópálya országhatárig tartó befejező szakaszának, a Bóly-Ivánvárda közötti mintegy 20 km-es szakasznak a tervezésére kiírt uniós közbeszerzési eljárásban a becsült árat 1,5-ről 1,3 milliárd forintra sikerült faragni csak azzal, hogy a kiírásban a verseny kiszélesítését el tudták érni az alkalmassági követelmények tompításával. A projektet az uniós Integrált Közlekedési Operatív Programból valósítják majd meg, a teljes indikatív költség mintegy 160 millió euró, azaz mai árfolyamon közel 54 milliárd forint.
  • Kartell-gyanú is felmerült már a beküldött ajánlatok tartalma láttán, amelyet jelentettek a Gazdasági Versenyhivatalnál, igaz végül a hatóság nem indított vizsgálatot.
  • Rövidesen kiírják a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzést is, annak folyamatát is végig követik majd. Az a cél, hogy a civil kontroll és a nyilvánosság biztosításával kontrollt gyakoroljanak a költségekre, növekedjen a lebonyolító hatóságok iránti közbizalom, erősödjön az ajánlatkérő jó hírneve és közben a korrupciós és csalási kockázatok a lehetséges legalacsonyabb szintre csökkenjenek.
  • Egy másik nagy uniós projekt, a Tisza-Túr víztározó projektje is részt vesz az IM-ben, ennél a kivitelezési szerződés értéke 89 millió, azaz mai árfolyamon közel 30 milliárd forint. Itt már a kivitelezés monitorozásába tudtak csak bekapcsolódni és most helyszíni ellenőrzéseket végeznek saját mérnökkel, így gyakorolják a civil kontrollt a projekt során.

Mi az IM és hogyan néz ki a gyakorlatban?

Az Integritási Megállapodás (IM) egy olyan háromoldalú magánjogi megállapodás (jogi eszköz), amelyben egy adott projekt kapcsán önkéntes együttműködést vállal a projekt kiírója, az ajánlatkérő és a civil szervezet. Az IM kereteit a Transparency International 1994-ben fejlesztette ki, és az a célja, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárást monitorozzanak. Az IM ideális esetben a folyamat teljes életciklusát lefedi és fontos eleme a megállapodásnak az is, hogy menetközben folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot a folyamat előrehaladásáról.

Az első magyarországi IM-et még 2010-ben kötötték a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) a taxi szolgáltatások beszerzése tárgyában. Aztán 2012-ben az MNB számítógép beszerzési projektje is ennek keretében zajlott, majd Ózd Város vízinfrastruktúra fejlesztési projektjét is az IM kereteibe vonták be, 2013-2014-2015 során pedig egy bölcsőde felújítás, illetve egy játszótér építés is így zajlott Budapest XIII. kerületében.

Ezeknek az első IM-eknek az volt a tapasztalata, hogy

  • jelentősen csökkentek a kivitelezési árak, mivel erősödött a verseny a közbeszerzéseknél,
  • a vállalkozások bizalma növekedett a közintézmények irányába.
  • az IM-ben való részvétel a hatóságoknak, ajánlatkérőknek is kapóra jött, mert az olcsóbb kivitelezés mellett még PR-hasznot is bezsebelhettek.

A tagállamokban halmozódó hasonló tapasztalatok után indított az Európai Bizottság egy kísérleti projektet 2015-ben, és egyszerre két felhívást is intézett: egyrészt a tagállamoktól bekérte, hogy ki melyik uniós projektekkel venne részt az IM-ben a következő években, másrészt a civil szervezeteknek is küldött egy felhívást, hogy ki venne részt a civil kontrollban.

Ezek után

az Európai Bizottság 11 tagállamban 18 projektet választott ki, amelyek összértéke kb. 1 milliárd euró. Magyarországról jelenleg a fent jelzett autópálya és víztározó építési projekt van az IM hatálya alatt.

Ezek civil kontrollját a Transparency International Magyarország végzi el, amelynek tapasztalatairól félévente nagyobb jelentést is közzétesz. A Bizottság célja az, hogy a különböző méretű és szektorokba tartozó projektekből minél több tapasztalatot halmozzon fel 2016-2021 között, amelyeket majd beépíthet a 2021-2027-es uniós forrásfelhasználás során is az ellenőrzésekbe.

Mit figyelnek a civilek a kontroll során?

  • Előkészítési szakasz. A közbeszerzési dokumentáció előkészítésénél arra fókuszálnak, hogy legyen reális a becsült ár, azaz ne legyen túlárazás, és ne szűkítsék indokolatlanul az alkalmassági feltételekkel a versenyt (pl. szakmai tapasztalat, referencia munkák, testreszabott közbeszerzések). Azt is vizsgálják, hogy a jogszabályoknak mindenben megfelel-e a közbeszerzés és annak előkészítése.
  • Ajánlattételi szakasz. Azt figyelik, hogy valamennyi potenciális ajánlattevőnek ugyanannyi/ugyanolyan minőségű információ álljon rendelkezésre és kapjon válaszokat a kérdéseire.
  • Bírálati szakasz. A civil monitor végig részt vesz a bírálóbizottság ülésein, mint megfigyelő és még ezt megelőzően leellenőrzi az összes ajánlattevőt az esetleges összeférhetetlenség elkerülése érdekében. Az ajánlott áraknál azt vizsgálja, hogy van-e kartell-gyanúra okot adó eset, pl. túlzott hasonlóság.
  • Szerződés teljesítésének monitorozása. Ebben a szakaszban azt vizsgálják, hogy minden teljesítés a szerződésnek megfelelt-e, mert gyakori, hogy itt történik szabálytalanság (eltérő a teljesítés). Ők is kimennek a helyszíni ellenőrzésekre, és tipikusan rossz gyakorlatot is látnak: előre elkészített jegyzőkönyvvel érkeznek az ellenőrök.

A magyar embereket lopják meg a korrupcióval

Az előadást követő panelbeszélgetésben Czibik Ágnes, a közbeszerzési adatbázisok elemzésével is foglalkozó Government Transparency Institute ügyvezető igazgatója többek között azt mondta: korábbi tapasztalataik szerint uniós forrásból megvalósuló fejlesztéseknél átlagosan 25%-os a túlárazás és gyakori az is, hogy nem az eredeti cél szerint van elköltve a pénz. Meglátása szerint az EU-s pénz gyakran rossz ösztönzőket ad a gazdasági szereplőknek, mert ahelyett, hogy versenyelőnyt jelentő innovációkba fektetnék az erőforrásaikat, inkább a pályázatokra és az azok megnyeréséhez szükséges kapcsolatok kiépítésére fókuszálnak.

A fentinél is erősebb üzenettel indított Anton Schrag, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának (DG Regio) Magyarországgal is foglalkozó főosztályvezető-helyettese. Ő leszögezte: bár sokféle értelmezése lehet a korrupciónak, de a lényeg, hogy ez pénzlopást jelent. Mivel Magyarország az elmúlt 15 évben mintegy 50 milliárd eurónyi forrást kapott az EU-tól, ami 500 millió ember közösen megtermelt vagyona, így az ebből való lopás miatt az embereknek Európa-szerte joguk van megtudni, hogy hová ment a pénz. A Bizottság azért felel, hogy a pénzeket biztonságban költsék el, hiszen

ez a pénz a magyar embereké is és ha rosszul használják fel, akkor a magyar embereket károsítják meg.

Anton Schrag hangsúlyozta azt is: ez az EU-s pénzbőség, ami Magyarország elmúlt másfél évtizedét jellemezte, nem lesz mindig így, egyre kevesebb forrásra számíthatunk, ahogy fejlődik az ország és majd idővel átfordul nettó haszonélvezőből befizetővé. Így tehát ha ebből az EU-s pénzből most ellopnak, akkor az lényegében dupla veszteség, mert később már nem jön vissza, nagyon fog hiányozni a felzárkózás későbbi szakaszában. A magyar közbeszerzési rendszer problémái miatt a kormány által bevállalt jelentős pénzügyi korrekcióról is beszélt Anton Schrag és azt is mondta, hogy ez még nem jelent nettó veszteséget. Ezt külön cikkünkben írtuk meg:

Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, Irányító Hatósági vezető a téma kapcsán többek között azt emelte ki:

nem lehet annyit ellopni egy projektből, mint amennyi kárt okoz egy PPP,

azaz a köz- és a magánszféra együttműködésében zajló projektek, amelyekben hatalmas koncessziós díjakat kapnak a magánberuházók. Szerinte nagy eredmény a PPP kivezetése a magyar rendszerből, az M5-ös és M6-os autópálya „öt-hatszoros áron” lett megvalósítva ahhoz képest, amennyiért EU-pénzből meg lehetett volna valósítani.

A korrupció ára, következmények

A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a 2014-2020-as ciklusban jelentősen szigorodott az EU-források itthoni felhasználási szabályrendszere, hiszen már nem a 7 éves ciklus végén, hanem évente el kell számolni a Bizottsággal. Ez azt jelenti, hogy ha az évente kiküldött költségnyilatkozatokban utólag a Bizottság auditorai találnak hibát, akkor az már nettó veszteség az országnak, azt a pénzt nem tudja később felhasználni. Éppen ezért nagyon óvatosan haladnak a költségnyilatkozatok kiküldésével, jelentősen túlvállalják a 7 éves keretet és ez oda vezet, hogy átlagosan legalább 20-25%-kal több forrást kell itthon elkölteni, hogy biztosan minden projektszámlát ki tudjanak fizettetni Brüsszellel. Így tehát ez jelentős költségvetési többlet terhet jelent a magyar államnak, azaz az adófizetőknek.

Megjegyezte egyébként, hogy az uniós jogszabályok engedik szűkíteni a versenyt a közbeszerzéseken, de azt már nem mondják meg, hogy milyen mértékben és ebből van sok vita. Ha pedig a Bizottság túl szűknek ítéli a versenyt egy-egy beszerzésnél, akkor rögtön 25%-os korrekciós javaslatról indul a vita.

Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás fejlesztési Központjának igazgatója, egyetemi docens arra mutatott rá, hogy Magyarország ezekben a ciklusokban sokkal több támogatáshoz jut, mint anno a világháború után Németország a Marshall-segély keretében. Éppen ezért lenne fontos, hogy hatékonyan használja fel ezt a pénztömeget az ország, de szerinte inkább túlzott forrástömegről van szó. Azt is kijelentette: vizsgálati tapasztalatai szerint

minél korruptabban használja fel egy ország a támogatásokat, rövid távon annál inkább kedvezően hat a gazdasági teljesítményére, a makroszámokra.

Hosszabb távon azonban nagyon rosszul jár az ország, mert kevesebb projektek tudunk megvalósítani az egységnyi támogatásból és elmaradnak olyan beruházások, amelyek megvalósulnának. Emlékeztetett arra, hogy itthon a korrupciónak sajátos értelmezése van, hiszen a kormányzati értelmezés szerint a nemzeti kormány igenis megteheti azt, hogy bizonyos cégeket lehetőségekhez juttat, megerősíti azokat. Kállay szerint az a nagy kérdés, hogy a jelentősen túlárazott közbeszerzésekből a kijelölt cégeknél lecsalódó többlet jövedelmeket visszaforgatják-e a gazdaságba és hosszabb távon is erősíti-e ezeket a cégeket a pénz.

Néhány további erős állítás és üzenet

  • Anton Schrag azt jegyezte meg, hogy a magyarországi uniós közbeszerzési ellenőrzési rendszer összességében jól működik, csak azt nem érti, hogy a sokféle kibukott szabálytalanság (csalás, korrupció, stb.) ellenére nincs sok elítélt az országban. Így nincs sok eset, ami visszatartaná a többi rossz embert és az a nagy kérdés szerinte, hogy miért nincs több.
  • Szalóki Flórián a megjegyzés kapcsán felvetette, hogy a közbeszerzési szabályokban adott a jogi lehetőség arra, hogy ha valaki gyanús dolgot észlel, akkor azt jelentse, akár civil szervezetként is a Közbeszerzési Hatóságnál. Ő is tett feljelentést tavaly két uniós közvetlen forrásból kiírt útépítés kacsán (CEF-es projektek), mivel a beadott költségszámlákban kozmetikusi, autóbírságos és mindenféle egyéb számlákat is becsatoltak. Szerinte tehát az történik, hogy sok esetben kiszűrik a működő ellenőrzési rendszerek a hibát, így arra a kérdésre, hogy miért nem lép az igazságszolgáltatás, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét hozta szóba.
  • A helyettes államtitkár szerint az uniós támogatáspolitikában szemben áll egymással a versenyjog és a regionális támogatás és ebből szintén sok probléma adódik. Úgy fogalmazott: „a produktív szektorba nem lehet támogatást helyezni, olyan dolgokat kell építeni, ami versenysemleges”. Példaként említette, hogy a MÁV nem vehet vontatót EU-s pénzből, pedig nagy szüksége lenne rá, mert a vontató kérdése érinti az EU-s támogatáspolitikát (nagy nyugati gyártók érdeke megjelenik).
  • Azt is felrótta, hogy az Európai Bizottság magatartása sem mindig következetes, mert míg például a közlekedési témákban az egyik főigazgatóság (DG Move) engedi az egységköltség alapú elszámolást (SCO), addig a regionális támogatási főosztály (DG Regio) nem, márpedig ez azonnal kivédeni a túlárazások kérdését. Az SCO módszer szerint előre megmondják egy adott projekt egyes elemeiről, hogy maximum mennyi támogatást adnak rá (pl. egy bölcsőde fejlesztésre 150 millió forintot) és ha efölé csúszik a projekt, akkor azt már a beszerző fizeti saját/állami pénzből.
  • Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) főigazgatója szerint óriási jelentősége van a magyar gazdaságban az EU-pénzeknek, így nem ezen érdekes vitatkozni, hanem azon, hogy a pénzek felhasználása hogyan, mennyire hatékonyan történik. Ő azt jelezte, hogy az audithatóság a szabályszerűséget vizsgálja, de idén elkezdik a teljesítmény ellenőrzések elvégését is, így tehát azt is nézik, hogy hatékonyabban kerülnek-e felhasználásra a pénzek.
  • Elárulta: az EUTAF-nál a felvételi vizsgán az is beugró kérdés, hogy meg tud-e nevezni az állásra jelentkező legalább 3 uniós projetet a személyes környezetéből. Tapasztalatai szerint nagy szükség van még a lakosságban az uniós pénzekből megvalósuló fejlesztések tudatosítására, mert sokan nem is tudják, hogy körülöttük mennyi minden EU-pénzből épül.
  • A főigazgató szerint bár az Európai Bizottság azt mondja: 0% az elfogadható a csalásokra és korrupcióra, de szerinte nem ez a realitás, hanem az, hogy minél inkább kontroll alatt kell tartani ezeket a kockázatokat is minél inkább csökkenteni kell.
  • Szalóki Flórián megjegyezte: a legutóbbi közbeszerzési változások nyomán most már minden kiírás tervezet előzetesen átmegy a Miniszterelnökség közbeszerzés-felügyeleti főosztályán (KFF) és a projekt nem kapja meg a pénz akkor, ha csak 1 ajánlat érkezett rá (ez az ex-ante szűrés). Elárulta: a 2018-as 3600-ról 2019-ben 275-re ment le a sok visszaélésre lehetőséget adó hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások száma.
  • Dencső Balázs az egyszerűsített költségelszámolás (SCO) kapcsán megjegyezte: ők felajánlották annak a bevezetését, de nincs igazán kihasználva, miközben sokkal egyszerűbb lenne a projektek elszámolásának lebonyolítás is és a szabálytalanságok számát is jelentősen csökkentené. Megjegyezte: az EUTAF nagyon sok szabálytalanságot állapít meg ellenőrzési gyakorlata során, sok pénzt kell emiatt visszafizetni a hatóságoknak, de azt, hogy ennek milyen jog- és egyéb következménye van, az már nem az ő hatáskörük.
  • Mind Anton Schrag, mind Dencső Balázs, mind  Szalóki Flórián tehát azt hangsúlyozta: a magyarországi uniós támogatás felhasználási rendszer összességében jól működik, szigorúnak mondható. Így nem új szabályok alkotására kellene koncentrálni, hanem a meglévő szabályozási kereteket kellene mindenkire egyformán alkalmazni és ahol gyanú van, ott élni kell ezzel a hatóságok felé.

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
iskola oktatás tanítás
napelem ház tető
bear
koronavírus vakcina oltás 2 getty stock
greensill getty editorial

Kiszámoló A tündérmaffia

Nagy divat lett társadalmi kérdéseket mese formájában megosztani gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt. András küldött...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
napelem ház tető