A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Mennyi az annyi és mit jelent?
A főigazgató-helyettes által mondott információ megerősíti lapunk november 21-i információját, miszerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be tavaly nyáron-ősszel a magyar kormány azért, hogy az évek óta halmozódó vitás kérdéseket lerendezze és újra megnyissa a brüsszeli pénzcsapokat. A témában korábban született elemző anyagaink:
Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára, Irányító Hatósági vezető a témához annyit fűzött hozzá, hogy az átalánykorrekció a közbeszerzési felügyeleti főigazgatóság (KFF) audit eredményéhez kötődött, amelynek lényege, hogy a KFF olyan közbeszerzéseket is átengedett, amelyeket nem lett volna szabad és olyanokat nem szűrt ki, amelyeket viszont ki kellett volna (pl. a vízügyi keretközbeszerzésnél). Ezek nyomán az átalánykorrekció az érintett projekteknél 10,5%-os volt, és ez adta ki az Anton Schrag által jelzett 1 milliárd eurós, mai árfolyamon kb. 335 milliárd forintos pénzügyi korrekciót. Erre rakódnak még rá az egyedi ügyekbeli további korrekciók.
A DG Regio főigazgató-helyettese hangsúlyozta: ez az 1 milliárd eurós (illetve valójában magasabb) tétel
nem jelenti azt, hogy nettó pénzügyi veszteség érte volna az országot, ezt a pénzt még fel tudjuk használni más uniós projektek finanszírozására.
A gyakorlatban a pénzügyi korrekció azt jelenti, hogy a magyar hatóságok a már Brüsszelbe kiküldött számlákból kivesznek ekkora volumenben (arányban) tételeket és csak a maradékot fizettetik ki az EU-val, a végrehajtott projektek fennmaradó költség hányadát pedig a magyar költségvetésnek kell megtérítenie, miközben az így "felszabaduló" EU-pénzt hasonló uniós projektekre el lehet költeni.
Végső soron tehát az történik, hogy a pénzügyi büntetés mértékével megemelkedik a magyar állam, azaz az adófizetők hozzájárulása az adott projektek finanszírozásához és összességében nagyobb lesz a magyar költségvetés által elköltött források volumene és adósságállománya, mint eredetileg tervezték.
A Portfolio azon további kérdésére, hogy az 1 milliárd eurós (illetve magasabb) bevállalt pénzügyi korrekció mennyire magas, ha a többi tagállammal összevetjük, azt mondta a DG Regio illetékese, hogy viszonylag magas, de más országokban is vannak problémák, így nem számít extrémnek ez az összeg. Azt is hangsúlyozta, hogy azért jó, hogy végül tavaly meg tudtak egyezni a magyar hatóságokkal a bevállalt büntetések arányát és volumenét illetően, mert így még van idő arra, hogy az így „felszabaduló” EU-pénzeket még más projektekre fel tudjuk használni a 2014-2020-as ciklus terhére.
Amint a 2019-es év uniós támogatási folyamatait bemutató elemzésünkben is rámutattunk: a tavaly nyár körüli pénzügyi korrekciós alku hatására nagy tételben megugrottak a kifizetések az Európai Bizottság felől, sok százmilliárd forintnyi átutalás érkezett meg az államkasszába és így szűkült az a különbség, amit idehaza már kifizettek a hatóságok a nyerteseknek, és ami addig megérkezett utólagos megtérítésként a Bizottságtól.
Mikor lenne nettó veszteség?
Anton Schrag hangsúlyozta, hogy csak akkor érné nettó veszteség az országot (azaz úgy veszne el EU-s pénz a büntetések során, hogy azt már nem lehet felhasználni más projektekre), ha az éppen most zajló éves zárási folyamatban olyan költségnyilatkozatok kerülnének ki Brüsszelbe aláírva, amelyekben az auditorok hibát találnak. Az Európai Bizottsági gyakorlat szerint egy-egy pénzügyi év július 1-től a következő év június 30-áig tart. Ebben a folyamatban Szalóki Flórián jelzése szerint a február 15. kulcsfontosságú dátum, mert ha azokban a problémamentesnek lejelentett számlákban találnak később problémát az auditorok, amit ő február 15-ig IH vezetőként aláír, akkor az később már nettó korrekciót jelent az országnak. Éppen ezért nagy óvatossággal (nagy költségvetési ráhagyással) készítik az ilyen költségnyilatkozatokat, nehogy végleges veszteség érje az országot az EU-pénzek terén.
Szalóki jelzése szerint a 4-es metrós ügyet még mindig nem sikerült lezárni az Európai Bizottsággal, azaz nem kapta meg a projekt a teljes megígért 2007-2013-as uniós finanszírozást, mert még nem lehet tudni, hogy az ügyészség megállapított-e büntetőjogi felelősséget. Csak arról van információja, hogy a brit hatóság lezárta a nyomozást, de annak eredményéről se tud. Az Európai Bizottság tehát addig mindenképpen visszatartja a 4-es metrós ügyben a folyósítást, amíg jogerősen ki nem derül, hogy volt-e bárkinek is büntetőjogi felelőssége a történtekért.
Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency/Getty Images
