
A teljesítményalapú költségvetés-tervezés egyre inkább a kohéziós politika részévé válhat, miután az RRF, amelyet a Covid-19 világjárvány gazdasági következményeinek enyhítésére hoztak létre, mérföldköveket és célokat használ az előrehaladás nyomon követésére és a finanszírozás folyósítására:
vagyis csak akkor fizet Brüsszel, ha a feltételek teljesülnek, előleg- és részleges kifizetéseket nem engedélyez.
Ez a megközelítés várhatóan fontos szerepet fog játszani a következő Többéves Pénzügyi Keret (MFF) reformjában is. Ebben két fő irány lesz: a teljesítményorientáltság és a mainstreaming. Utóbbi az EU költségvetésén belül azt célozza, hogy meghatározzák egy-egy költségvetési ciklus kulcsfontosságú politikai prioritásait, amelyet a kiadási programoknál mindenképpen figyelembe kell venni. A mostani MFF-ben például ilyen klímasemlegesség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, amely várhatóan a 2028-2034-es ciklusban is megmarad. Jelenleg a további mainstreaming célok közé tartozik a nemi egyenlőség, a biodiverzitás és a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG).
A reform előkészítéséhez a Centre for European Policy Studies (CEPS) egy hosszú, több mint 100 oldalas elemzést készített a kétfajta megközelítés összehangolásáról, és a think tank eredményei azt mutatják, hogy mind a teljesítményalapú költségvetés, mind a mainstreaming komoly utókövetést igényel, de jó irányt jelentenek az MFF megreformálására.
Magyarország számára ez azért is rossz, hír, mert az RRF struktúrájával alig van tapasztalata, mivel jelenleg sem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz.
A keretrendszer négy kulcsfontosságú dimenziót használ, amely egyelőre az itthoni uniós programok, állami projektek kiírásaiban és megvalósításában szinte egyáltalán nem jelenik meg:
- bemenetek (finanszírozás és erőforrások),
- közvetlen kimenetek (pl. kiképzett személyek),
- a politikai területen elért eredmények (pl. később foglalkoztatott személyek)
- és hosszú távú hatások (pl. egy hatékonyabb munkaerőpiac).
Azonban a mainstreaming az EU költségvetésén belül számos kihívással szembesül. Például a "Do No Significant Harm" (DNSH) elvet – amely a környezeti fenntarthatóság biztosítására irányul – nem egyenletesen alkalmazzák az EU kiadásaira. Agrgodalmak merülnek fel a klímahatások túlbecsülésével és a projektek súlyozásának egyenetlenségeivel kapcsolatban is: vagyis tagállamonként eltérő, hogy az RRF-hez kapcsolódó beruházások karbonlábnyomát, hosszú távú környezeti kihatását hogyan értékelik. A magyar szabályozás például sokkal megengedőbb, mint az osztrák vagy a skandináv.
A nemi egyenlőség követelménye új, ennek monitoringja módszertanilag új, hiányosak a régi adatbázisok, és elég tágan határozza meg, hogy mi tekinthető eredménynek vagy hatásnak.
Ez a jó irány, csak nem így
A kohéziós politika és az RRF teljesítményalapú költésgvetése különböző megközelítéseket mutat. A kohéziós politika input, output és eredményindikátorok keverékét használja. Robusztus monitorozási és IT rendszerekkel rendelkezik, de a kedvezményezettek és menedzserek kritizálják az adminisztratív terheket és az adatduplikációt. Eközben legalább az egyes beruházások értékelési gyakorlata alaposan kidolgozott, átfogó keretrendszerrel rendelkezik a folyamatos nyomonkövetésre is.
Ezzel szemben az RRF elsősorban csak input és output indikátorokra támaszkodik, egyáltalán nem határozza meg a hosszú távú eredmények mérésének módszertanát. Egyes országok fragmentált IT infrastruktúrája miatt a megvalósítás is késedelmes, ami a hatékony végrehajtás kárára válik. A tervmódosítások rugalmassága fontos, de egyes tagállamok kihívásokkal szembesülnek az túlzottan ambiciózus célok módosításában – vagyis az eredeti vállalásaik helyett nehezen fogadtatnak el Brüsszellel kisebb léptékű programokat.
Alig van bizonyíték arra, hogy a teljesítményalapú költségvetés politikai tanulásra ösztönözne, vagy hogy a teljesítményinformációk alapján módosítanák a politikákat.
Az RRF input és output indikátorokra való hangsúlyozása széles körű, de az eredményindikátorok hiánya aggodalomra ad okot. A helyreállítási alap legtöbb eredménye, hosszútávú hatásai csak akkor jelentkeznek majd, amikor az eszköz már megszűnt. A bonyolult jelentkezési eljárások és adminisztratív folyamatok elriasztják a potenciális kedvezményezetteket az EU támogatások igénylésétől – írja elemzésében a CEPS.
Bőven van tér a fejlesztésre
A teljesítményalapú költségvetés és a mainstreaming keretrendszerének több kulcsfontosságú komponensét is figyelembe kell venni majd az új MFF-reform kidolgozásában – vélik a jelentés készítői. Szerintük az olyan IT eszközök, mint a FENIX és a Recovery and Resilience Scoreboard, felhasználóbarátok, de az adat integrációs kihívások miatt alulhasználtak, amin mindenképpen változtatni kell majd. Ezeknek az eszközöknek a potenciálját jobb adatminőséggel és átláthatósággal lehetne maximalizálni. Valamint úgy vélik, hogy az eredményinformációkat nem hatékonyan használják fel a parlamenti ellenőrzéshez a teljesítményalapú költésgvetési keretrendszerek bonyolultsága és a korlátozott erőforrások miatt az egyes tagállamokban, miközben ez ellenőrizhetőbbé tenné az EU-források megfelelő felhasználását.
A CEPS megjegyzi, hogy a kohéziós politika jól bevált monitorozási rendszerekkel rendelkezik, de ezeket gyakran kritizálják az adminisztratív terhek és a hatékonyságuk miatt: ha egy elcsalt projektet azonosítanak, akkor ott gyorsan feltárják a problémákat, de a gyakorlatban nagyon kevés támogatási programot ellenőriznek csak.
Az RRF monitorozási hatékonysága széles skálán változik: A projektek kedvezményezői gyakran csak finanszírozási mechanizmusként tekintenek az EU programokra, nem pedig teljesítmény-vezérelt keretrendszerekként. Nem figyelnek a későbbi hatásokra, csak beruházási támogatásokra figyelnek, ami később jelenthet problémákat. A kisebb cégek, szereplők az adminisztráció bonyolultsága miatt pedig bele sem mernek vágni a pályázatokba.
A CEPS szerint a keretrendszerek javításához ajánlott, hogy ha bármely jövőbeli, RRF-szerű programot indítanak, akkor harmonizálni kell a mainstreaming megközelítéseket. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi értékeléseknek és a releváns célok jobb meghatározásának lehetőségeinek feltárására. Javítani kell a visszacsatolási mechanizmusokat a teljesítményinformációk és a programtervezés között.
Továbbá úgy vélik, szabványosítani kell a teljesítményindikátorokat és az adatgyűjtési módszereket minden tagállamban, és biztosítani kell, hogy az adatok jól meghatározott célokkal rendelkeznek és világosan bemutathatók legyenek. Az EU és a nemzeti szintű jelentési követelmények összhangba hozatalával csökkenthetők az adminisztratív terhek, és jobban kihasználhatók a meglévő IT eszközök is.
A szakértők szerint a következő MFF-reform előtt figyelembe kell venni a keretrendszer kiterjesztésének és finomításának lehetőségeit.
Úgy vélik, fontos megállapítani, hogyan lehet túllépni a kimeneteken, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni az eredményekre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Vészjósló bejelentés: NATO-határok közelébe helyezhetik át a Zapad-2025-öt
Belarusz lengyel és litván lépésekre reagálhat ezzel.
Gyorsan lezavarta a béketárgyalások újabb körét Oroszország és Ukrajna
Mindössze 40 percig tartott a harmadik forduló.
Újraindul a mémrészvény-mánia? Őrült emelkedéseket mutatnak ezek a részvények
Megtalálták a GoPro papírjait is.
Bezárja sanghaji AI-kutatólaboratóriumát az Amazon
A költségcsökkentési intézkedések részeként.
Elözönlötték Ukrajna utcáit a dühös emberek – Zelenszkij máris bedobja a törülközőt?
Újfent tiltakozások kezdődtek, az államfő új törvényjavaslatot jelentett be.
Szó szerint robbant a feszültség a két szomszédos ország között, máris lezárták a határokat
Egyre fokozódik az ellenségeskedés Thaiföld és Kambodzsa között.
Friss számok mutatják, hogy többlethalálozást okoznak a hőhullámok
Franciaország tett közzé adatokat.
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
NAV Online Számla rendszer - szeptembertől újabb szigorítások növekvő elvárások az adatszolgáltatásban
2025. szeptember 15-től a NAV tovább szigorítja az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. A változások célja világos: a NAV még nagyobb hangsúlyt fektet az adatminőségre.
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.
Egy új innovációval zöldforradalom törhet ki a textiliparban
A Mashouf testvérek új szemlélete formálhatja át a textilgyártás jövőjét.
VIDEÓ! Politika, piac, infláció: Miért érdemes most Japánra figyelni?
A 2025-ös japán választások rendkívüli feszültség közepette zajlottak: az inflációs bizonytalanság, a gyenge jen és az emelkedő állampapírhozamok megrendítették a lakosság és a befekte


Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Olcsó a lakosságnak, brutális az iparnak – Hol a kiút az árampiaci káoszból?
A jónak tűnő vállalati megoldásoknak is vannak kevéssé ismert buktatói.
Elhullottak a forint támadói – Meddig tarthat ki ez a hihetetlen erő?
Páratlan évet fut a magyar deviza.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.