Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek

Az Európai Unió az elmúlt években jelentős lépéseket tett a belső biztonság megerősítéséért. A 2025 áprilisában bemutatott új belső biztonsági stratégia nem csupán folytatása a 2020–2025-ös ciklus célkitűzéseinek, hanem minőségi ugrás is azokhoz képest – derül ki a Jacques Delors Intézet összefoglalójából.

Míg korábban a stratégiai prioritások széttagoltan jelentek meg, az új dokumentum már átláthatóbb, célzottabb és politikailag is ambiciózusabb keretet ad az Európai Uniónak és tagállamainak.

Az uniós belső biztonságpolitikák hagyományosan hosszú távú programokra épülnek, ezek azonban gyakran túl általánosak, és a végrehajtásukat megnehezíti, hogy a feladatok megoszlanak az uniós intézmények és a tagállamok között. A 2020-as stratégia már megpróbált ezen javítani, de valódi áttörés a mostani szabályozási kerettel érkezett.

A korábbi stratégia négy – némileg elnagyolt – fő prioritásra osztotta fel fókuszát:

1. Jövőálló biztonsági környezet kialakítása: ezzel főleg a kritikus infrastruktúrák védelmének megerősítését célozta, ami egyre fontosabb terület az orosz befolyás alatt álló szereplők által végrehajtott digitális szabotázsakciók miatt.
2. Fejlődő fenyegetések kezelése: ez alatt olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a hibrid támadások megszaporodása, de például ide tartoznak a pedofília kategóriájába eső internetes bűnelkövetések is.
3. Az európaiak védelme a terrorizmustól és a szervezett bűnözéstől: ezen belül foglalkoztak a drogkereskedelem és a pénzmosási ügyek felderítésével is, bár a terrorelhárítási jogi szabályozásban kevés előrelépés volt a megelőző időszakhoz képest.
4. Erős európai biztonsági ökoszisztéma kialakítása: ez alatt pedig elsősorban az Europol hatásköreit és forrásait bővítették, valamint a tagállami bűnüldöző hatóságokkal való együttműködést is fejlesztették.

Bár a főbb területek itt jól kirajzolódnak, a Jacques Delors Intézet értékelésében a jogi kereteket nem sikerült világosan összehangolni, és így az átfogó koordináció sem valósult meg érdemben.

Ezzel szemben a friss stratégia, szétterülő operatív programok helyett, sokkal hatékonyabban reflektál a gyorsan változó társadalmi és politikai környezet alakulására. Nemcsak fősodorba hozná minden területen a biztonsági szempontokat, de a szereplők közti kockázati egyeztetéseket is rendszeresítené, hogy ezzel biztosítsa a kellő naprakészséget.

Új leosztás

Itt már hat különböző területet jelölnek ki a feladatok elvégzésére, melynek pont ezek a rendszeres kitettségi elemzések képezik az alapját. A fenyegetés észlelési képességek fejlesztésén belül a stratégia a tagállamok számára is fejlesztené az információ-beszolgáltatási csatornákat. A rendszer célja, hogy javítsa a tagállamok információszolgáltatási csatornáit a fenyegetések észlelésére, ezekből az adatokat pedig az EU egységes hírszerzési elemzőközpontja dolgozza majd fel.

Második pontja szerint fel kell duzzasztani az bűnüldözési kapacitásokat, így például az Europolt egy teljesen függetlenül is működőképes ügynökséggé tennék és megdupláznák az állományát, amivel hatékonyabban tudják támogatni a tagállami bűnüldöző szerveket. Emellett,

az elsősorban határvédelemmel foglalkozó Frontexet 30 000 főre bővítenék 2027-re, ami triplája a korábbi tervezetnek.

A különböző szervek koordinációjára pedig a biztonságos információmegosztást biztosító platformokat hoznának létre.

Külön fókuszként jelenik már meg a hibrid fenyegetések elleni elhárító képesség kiépítése. Itt a célkitűzés, hogy minden kritikusnak számító fizikai és digitális infrastruktúrát biztosítsanak a hackertámadások és szabotázsakciók ellen. Ennek részei az úgy nevezet "Demokrácia Pajzs" kezdeményezésben valósulhat meg.

Ezek hatékony kialakításában minden segítséget meg akarnak adni a tagállamoknak, azzal is, hogy új kibervédelmi előírásokat hoznak, és megerősítik a kikötők és az egyéb szállítmányozási csomópontok felkészültségét.

Elválasztották egymástól a szervezett bűnözéssel és terrorizmussal foglalkozó területeket is. Előbbi részét fogja képezni a gyermekvédelem, és fő irányelvként a pénzmozgások alapján szeretnének nyomozni, hogy a bűnözőket rögtön elvághassák anyagi forrásaiktól.

Utóbbi esetében pedig főleg a radikalizáció visszafogására és megelőzésére összpontosítanának. A megelőzés lenne a lényeg, így az európai köztereket is előre biztosítanák, és kivizsgálnák, hogy EU-szinten létre lehet-e hozni egy olyan rendszert, amivel nyomon követhetővé válna például a terrorszervezetek finanszírozási hálózata is.

Végül kijelölték az EU szerepét, mint globális biztonsági szereplő, amihez minél több partnert, így a tagjelölt országokat is bevonnák a közös struktúrába, és fejlesztenék az együttműködést nemcsak a mediterrán térség országaival, de Latin-Amerikával és más partnerállamokkal is.

Teljes mozgósítás

Mindezeket a területeket három alapvetés mentén tervezik megszervezni, amit nagyban a volt finn államfő, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelenlegi védelmi tanácsadója, Sauli Niinisto jelentése alapozott meg:

• Először is, a biztonság erősítéséhez össztársadalmi megközelítésre van szükség, amelybe nemcsak az állami szervek, hanem a polgárok, a magánszektor, a civil szervezetek és a tudományos élet szereplői is bekapcsolódnak.

• Másodszor, a biztonsági szempontokat valóban a politikai döntéshozatal főáramába kell emelni, beépítve azokat a rendszerszintű ellenőrzésekbe és új kezdeményezésekbe.

• Harmadszor, növelni kell a biztonsági szektorba irányuló beruházásokat: több forrást kell biztosítani a bűnüldözésre, fejlettebb felszerelésekre és technológiákra, valamint erősebb hatáskörökkel rendelkező uniós ügynökségekre van szükség.

Ez utóbbi különösen fontos ahhoz, hogy belátható időn belül fel tudjon készülni Európa a megváltozott világpolitikai környezetben, ahol egyelőre úgy néz ki sokkal jobban a saját kompetenciájára lesz utalva.

A Bizottság már most is jelentős összegeket különít el a biztonságra. A 2021-2027-es költségvetési időszakra 9,77 milliárd eurót (közel 4 ezer milliárd forintot) osztott szét különböző szervei között. Ebből a Belső Biztonsági Alap (ISF) 1,9 milliárd eurót, a Határigazgatási és Vízuminősítési Eszköz (BMVI) 6,2 milliárd eurót, és a biztonsági kutatásokat is támogató Horizont Európa 1,6 milliárd eurót biztosított.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.