A természetbe való befektetés kihagyhatatlan lehetőség az EU számára

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A vállalkozások háromnegyede függ valamilyen módon a természettől. Onnan szerzik a nyersanyagot, például fát, pamutot vagy terményeket, használják az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, például a termőföld termőképességét megőrző mikroorganizmusokat és lebontókat, vagy éppen élvezik a szélsőséges időjárás elleni védelmet, amelyet például az értékes infrastruktúrát védő partvonalak és árterek nyújtanak.

Ez azt jelenti, hogy amikor a természet virul, az üzleti élet is virágzik. És amikor a természetnek rossz, azt a vállalkozások is megérzik.

A káros következmények ma már aligha hagyhatók figyelmen kívül. Az éghajlati kockázatok miatt a biztosítási díjak az egekbe szöktek. Az árvizek ellátási láncokat szakítottak meg, és kritikus infrastruktúrát rongáltak meg. A beporzók populációjának csökkenése miatt visszaesett a mezőgazdasági termelés.

A Világgazdasági Fórum kutatása szerint az éghajlati kockázatok a következő évtizedben akár 7%-os éves bevételkiesést is okozhatnak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem alkalmazkodnak – ez nagyjából olyan, mintha kétévente törne ki Covid-19 világjárvány.  

Ez az ár egyszerűen túl magas. Itt az ideje, hogy a pénzügyi mérlegben a természettel is számoljunk. Hogy elismerjük, és befektessünk a természetbe mint vagyoni eszközbe – befektetés ez, amely megtérül rövid és hosszú távon egyaránt.

Az Európai Unió és tagállamai jelentős összegeket fordítottak a természetre, és ez a továbbiakban is így lesz. De a közpénzekből végrehatott befektetés önmagában nem elegendő. Ki kell alakítanunk egy olyan rendszert, amely ösztönzi a magánszektort a természetbe való befektetésre. Olyan működőképes piacra van szükségünk, amely jutalmazza a vállalkozásokat, a mezőgazdasági termelőket és a befektetőket azért, hogy óvják a földek, a tengerek és a levegő minőségét.

Terjedőben vannak a biodiverzitás-kreditek, amelyek ígéretes, innovatív eszközt jelentenek arra, hogy újféle módon becsüljük meg a természetet. Lényegében üzleti lehetőséggé teszik a természetbe való befektetést – a biológiai sokféleség fokozását, az élőhelyek megőrzését vagy új élőhelyek kialakítását. Cserébe ezek a befektetések bevételt generálnak azok számára, akik a természet védelme érdekében dolgoznak: a növénytermesztést diverzifikáló mezőgazdasági termelők, a vizes élőhelyek ökoszisztémáit támogató földtulajdonosok és a szén-dioxidot megkötő fákat óvó erdőgazdálkodók számára.

Tudjuk, hogy ez a modell működőképes, mert van rá bizonyítékunk. Húsz évvel ezelőtt az Európai Unió létrehozott egy hatékony szén-dioxid-piacot. A logika egyszerű: aki szennyezni akar, az fizessen. Aki nem akar fizetni, az innováljon. Hatékony, piaci alapú eszközről van tehát szó, amely innovációra ösztönzi a magánszektort. És ez a modell bevált. Az elmúlt két évtizedben közel 50%-kal csökkent Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása, a gazdaság pedig növekedett.

A szén-dioxid-kibocsátás árából összegyűlt 180 milliárd euró, amelyet jelenleg éghajlatváltozással kapcsolatos projektekbe és innovációba forgatunk vissza.

Bármilyen sikeres is volt ez a tapasztalat, tudjuk, hogy a természet összetettebb és sokfélébb, nem pusztán a szén-dioxid-kibocsátásról van szó. Mi a közös a görög olívaolajban és a finn fenyőkben? Hogyan vethető össze egy vizes élőhelyeket támogató projekt az újraerdősítéssel? Az új rendszer létrehozása számos új és nehéz kérdést vet majd fel – nem utolsósorban azt, hogy hogyan mérhető és számszerűsíthető a természetre kedvezően ható fellépések hatása.

Ahhoz, hogy a biodiverzitás-kreditek sikeresek legyenek, szigorú mérési rendszerre és a siker mérésére szolgáló megalapozott módszertanra van szükség.

Szilárd szabályrendszer kell, és méltányos hozzáférést kell biztosítani a helyi szereplők számára. Kiszámíthatóságra van szükség, ami vonzza a helyi befektetőket. Ellenőrzési rendszerek kellenek és valódi átláthatóság, hogy elkerülhető legyen a zöldrefestés. És nem szabad túlzott adminisztratív terheket bevezetni, hogy a csatlakozás könnyű és vonzó lehetőség legyen.

Ezek a kérdések összetettek, de megoldhatók. És ami fontos: a lendület nekünk dolgozik. A biodiverzitás-kreditek iránti kereslet mind az EU-ban, mind világszerte növekszik. Az EU jelenleg kísérleti projekteket támogat Franciaországban és Észtországban, és további projektek vannak kilátásban. Egyes tagállamok saját rendszereket fejlesztettek ki. Világszerte hajtanak végre új projekteket a helyi hatóságok és a vállalatok.

A Világgazdasági Fórum szerint a biodiverzitás-kreditek iránti globális kereslet 2050-re elérheti a 180 milliárd dollárt.

A potenciális vevők köre széles, mivel az üzleti lehetőség vonzó. Az árvizek és aszályok gyakoribbá válásával a vállalkozások arra törekszenek, hogy kockázatmentesítsék az ellátási láncokat, csökkentsék a biztosítási díjakat és előmozdítsák a természetre kedvezően ható intézkedéseket. A pénzügyi intézmények kezdenek úgy tekinteni a biológiai sokféleséget fenyegető kockázatokra, mint alapvető pénzügyi kockázatokra, amelyeket csökkenteni kell.

Az Európai Bizottság ezen a héten ütemtervet terjesztett elő a biodiverzitás-kreditekre vonatkozóan, azzal a céllal, hogy katalizálja a magánfinanszírozást és új bevételi forrásokat teremtsen a vállalkozások számára.  Lépésről lépésre, alulról építkezve, a helyi közösségekkel és az érdekelt felekkel együtt szeretnénk fejleszteni ezt a piacot. Az EU a 450 millió embert és 25 millió vállalkozást összekötő egységes piacával ideális helyzetben van ahhoz, hogy fejlessze ezeket az innovatív piacokat, felkeltse a befektetők érdeklődését és megóvja a piac integritását.

Túl sok idő telt el úgy, hogy a természet károsításának az árát szabtuk meg – ahelyett, hogy a helyreállításra helyeztük volna a hangsúlyt. A megfelelő befektetésekkel és a megfelelő ösztönzőkkel azonban intelligensebb, mindenki számára előnyös megoldásokat alakíthatunk ki, amelyek jók a természetnek, a vállalkozásoknak és végső soron az embereknek is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images