A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

2026. május 10. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

Így válasszunk zöldépület-minősítést 2026-ban: mutatjuk, milyen új változások lépnek életbe

2026. április 27. 11:00 | Vértesy Mónika

Így válasszunk zöldépület-minősítést 2026-ban: mutatjuk, milyen új változások lépnek életbe

Az európai építőipar válaszút előtt áll. Ez az ágazat felelős az EU teljes hulladéktermelésének több mint 35%-áért és a nyersanyag-felhasználás 50%-áért. Az ingatlanfejlesztők számára a fenntarthatóság már nem csupán "szép vállalás", hanem a befektetési stabilitás alapköve: a szigorodó uniós szabályozás (pl. EU Taxonómia, EPBD, CSRD) és a "stranded asset" (értékvesztett eszköz) kockázatának elkerülése független minőségbiztosítást igényel.

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

2026. április 26. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is. Egy friss nemzetközi jelentés szerint a globális üzleti tevékenység több mint fele közvetlenül függ a természet által nyújtott szolgáltatásoktól, miközben maga is jelentős mértékben hozzájárul azok romlásához. A jelenlegi gazdasági modell gyakran rövid távon jutalmazza a természet kizsákmányolását, ami hosszú távon rendszerszintű kockázatokat teremt. A biodiverzitás hanyatlása ugyanis már most fenyegeti a gazdasági stabilitást és az ellátási láncokat világszerte. Szakértők szerint ezért sürgető szükség van egy olyan ösztönzőrendszer kialakítására, amelyben a természet megőrzése kifizetődőbbé válik a rombolásnál.

Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla

2026. április 23. 16:17 | agrarszektor.hu

Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla

Egzotikus halak a hévízi tóban, tengeri tarisznyarákok a Dunában, aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai lepkekabóca a magyar borvidékeken. Csupa olyan hírek, amelyek az elmúlt években sokkolták a szakmát. De vajon miért érezzük azt, hogy egyre több inváziós faj jelenik meg hazánkban és mi áll ennek a hátterében? És tehetünk-e valamit azért, hogy az általuk okozott károkat mérsékeljük? Erről beszélt az Alapvetés podcast eheti műsorában Weiperth András hidrobiológus.

Kimondták a tudósok: egy súlyos félreértés tetézi a durva vízhiányt Magyarországon

2026. április 08. 08:05 | Portfolio

Kimondták a tudósok: egy súlyos félreértés tetézi a durva vízhiányt Magyarországon

A száraz homokhátsági tájakon az erdők nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

2026. január 17. 19:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

Lesújtó képet fest Európa környezeti állapotáról az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése. Csak két intő jel: a talajok 60-70%-a degradálódott, a felszíni vizek mindössze 37%-a nevezhető jó vagy kiváló ökológiai állapotúnak. Magyarország kapcsán többek között azt állapítja meg az EEA, hogy fele annyi hulladékká vált anyagot (másodnyersanyagot) hasznosítunk (viszünk vissza a gazdaságba), mint az EU-átlag; változatlanul fennáll a levegőminőségi követelmények tartós megsértése; és sürgősen szükség lenne a víziközművek korszerűsítésére is. Továbbá dupla annyi energiafelhasználás mellett állítjuk elő az egységnyi GDP-t, mint az EU-átlag.

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

2026. január 10. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezetszennyezést nem különálló problémáknak, hanem egymást erősítő, globális válságjelenségeknek nevezi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent elemzése, amely átfogó képet ad arról, hogyan fonódik össze ez a „hármas planetáris válság”, és milyen társadalmi-gazdasági folyamatok gyorsítják fel hatásait. A jelentés nemcsak a jelenlegi trendek 2050-ig várható következményeit vázolja fel, hanem arra is rávilágít, miért elégtelenek az elszigetelt szakpolitikai válaszok. Az elemzés központi üzenete egyértelmű: a bolygót érintő válságokra csak integrált, rendszerszintű megközelítéssel adható érdemi válasz.

Futótűzként terjed az „utolsó esély turizmus”

2025. november 04. 11:00 | Tormay Márton

Futótűzként terjed az „utolsó esély turizmus”

Az éghajlatváltozás a turizmus jövőjére is jelentős hatással van. A hőhullámok, a tengerszint-emelkedés, az óceánok savasodása, a biodiverzitás csökkenése és a síszezon lerövidülése miatt néhány éven belül a most még kedveltnek számító turisztikai célpontok jelentősége lecsökkenhet. Erre válaszul indult be az úgynevezett „utolsó esély turizmus”: mind többen igyekeznek felkeresni a veszélyeztetett természeti vagy kulturális értékeket még azelőtt, hogy azok teljesen eltűnnének vagy átalakulnának.

Részletes keresés