Ursula von der Leyen mészárszékre küldte az EU szent tehenét, már lázadnak ellene

Az Európai Bizottság több mint 27 százalékkal csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásait a következő uniós költségvetési ciklusban – összesítette a helyzetet az Agrárszektor az új közös költségvetés (az uniós zsargonban többéves pénzügyi keret) tervezetének bemutatása után.

A jelenlegi 386 milliárd eurós keret helyett mindössze 302 milliárd euró jutna a mezőgazdaság és a vidéki térségek támogatására, ráadásul az újonnan létrehozandó Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekkel összevont kasszából. A változtatás különösen a nagyobb szereplőknek szűkítené a támogatások elérhetőségét, míg a válságkezelést teljes mértékben a tagállamokra tolná.

A hivatalos bejelentést követően Christophe Hansen mezőgazdasági biztos azzal próbálta csillapítani a feszültséget, hogy a KAP „megmarad önálló politikaként”, a közvetlen kifizetéseket pedig garantáltnak nevezte. Ugyanakkor a Bizottság a KAP-keretét valóban 85 milliárd euróval vágja vissza, csakhogy a forrásokat más alapoknál teszik elérhetővé a gazdáknak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a bejelentéskor azt mondta, hogy eddig sok volt az átfedés a KAP és a kohéziós politika között: például infrastrukturális fejlesztéseket fizethettek a felzárkóztatási és az agrártámogatásokból is. Vagy a munkahelyvédelmi intézkedésekre is használhatók voltak a mezőgazdasági források, ahogy a szociális alap eszközei is.

Szerinte ezeket a duplikációkat vonták össze a Nemzeti és Regionális Tervek rendszerével, nem csökken a gazdáknak elérhető támogatás.

Az egyetlen visszavágás a 450 hektár feletti gazdálkodókat, akiket részlegesen vagy egészen kizárnának a területalapú támogatásokból.

Azonban független becslések szerint – például az Euractiv kalkulációi alapján – ez a csökkenés a 2025-ös árakon számolva közel 30 százalékot jelent. EPP-s és Renew-frakcióbeli EP-képviselők is nyíltan bírálták Hansent, az ír Ciaran Mullooly például elfogadhatatlannak tartja, hogy a mezőgazdaság támogatása csökken, miközben az uniós védelmi kiadások ötszörösére nőnek.

Az Európai Bizottság részéről Piotr Serafin költségvetési biztos azzal indokolta a változtatásokat, hogy a KAP és a kohéziós politika eddigi több száz külön programját mostantól 27 nemzeti és regionális partnerségi tervbe vonnák össze.

Ezekre összesen 865 milliárd euró jutna, amely az uniós költségvetés mintegy felét teszi ki.

Serafin szerint a cél egy modernebb, rugalmasabb rendszer, amely jobban illeszkedik a tagállami igényekhez és a jövő kihívásaihoz – de több képviselő arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti hozzájárulásokra való egyre nagyobb támaszkodás széttagolhatja az egységes piacot.

A Farm Europe agárpolitikai agytröszt szerint a Bizottság javaslata figyelmen kívül hagyja a gazdák valós problémáit, miközben a KAP már most is veszített reálértékéből. Számításaik szerint

a 2028–2034 közötti időszakban legalább 411 milliárd euróra lenne szükség a jelenlegi támogatási szint fenntartásához, és 535 milliárdra ahhoz, hogy a rendszer visszanyerje a 2020-as pénzügyi erejét.

A közvetlen kifizetések „védelme” önmagában nem elegendő – figyelmeztettek –, különösen, ha azok nem biztosítanak egyenlő versenyfeltételeket a tagállamok között.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.