EU-s tízmilliárdokból rövidesen 20 perccel gyorsabban érhetünk Budapestről Salgótarjánba

2019. május 13. 10:43    
nyomtatás
 
A nyár végére teljessé válik a 21-es főút Salgótarján és Hatvan közötti szakaszának négysávosítása - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. oldalán elérhető adatok szerint öt szakaszban összesen 42 milliárd forintos fejlesztésről van szó, amelyből 36 milliárd forint az EU-s támogatás és a fejlesztés révén az autós menetidő Salgótarján és Budapest között közel 20 perccel csökken.


A végéhez közeledik az M3-as autópályát Hatvantól Salgótarjánig összekötő 21-es főút négysávosítása, hiszen a két hiányzó szakasz fejlesztése a tervek szerint a nyár végére fejeződik be - írja Magyar Idők, igaz egy szóval sem említi, hogy döntő részben EU-pénzből megvalósuló fejlesztésről van szó.

Amint alább bemutatjuk, a NIF oldalán egyébként az utolsó két szakaszhoz (4,7 km és 6,6 km) egyaránt megjelölnek augusztusi és október végi befejezési tervet is. Mindenesetre amint elkészül a két szakasz összesen 23 milliárd forintos fejlesztéssel, teljessé válik majd a Salgótarján és Hatvan közötti 53 kilométeres közúti összeköttetés négysávosítása.



A "Salgótarján megközelítése a 21. számú főút négysávosításával" témájú projekt öt szakaszban valósul meg a NIF oldalán elérhető adatok alapján:
  • Az első szakasz szerintHatvan és Lőrinci között valósult meg a négynyomúsítás, 6,55 kilométer hosszan. Az új út Lőrincinél csatlakozik a már elkészült 2×2 sávos szakaszhoz. A beruházás szerződéses nettó költsége 8,5 milliárd forint volt (ennek EU-s része 7,2 milliárd forint lehetett a 85-15%-os belső forrásmegosztás feltételezése mellett), a szakaszt már 2018. március 23-án forgalomba helyezték.
  • A második szakaszban Szurdokpüspöki és Pásztó között mintegy 4,5 kilométeren került négynyomúsításra a meglévő 2x1 sávos út. A kivitelezés nettó szerződéses összege 8,04 milliárd forint volt (ebből az EU-s rész 6,83 milliárd forint lehetett a 85-15%-os belső forrásmegosztás feltételezése mellett), a szakaszt már 2017. december 22-én forgalomba helyezték.
  • A harmadik szakaszban a 21. számú főút Pásztó és Mátraszőlős felé leágazásán 3,7 km hosszan történt meg a négynyomúsítás és így csatlakozott a már megépült 2x2 sávos szakaszokhoz. A 6,34 milliárd forintos nettó szerződéses összegből az EU-s költségvetési rész 5,4 milliárd forint lehetett a 85-15%-os belső forrásmegosztás feltételezése mellett.
  • A negyedik szakaszban a 21. sz. főút Heves és Nógrád megyei szakaszainak kapacitásbővítése történik meg mintegy 4,7 km hosszban, és csatlakozik a már megépült 2x2 sávos szakaszokhoz. A projekt azonosító száma: IKOP-4.1.0-15-2016-00006, a támogatás összege 22,296 milliárd forint, amelyből a negyedik szakaszra eső rész 9,265 milliárd forint. A negyedik szakasz kivitelezése már 2017. májusában elindult és a NIF oldalán ugyanazon a projekt aloldalon szerepel az, hogy a projekt tervezett befejezési dátuma: "2019.10.31.", illetve az, hogy "2019. augusztus". A negyedik és ötödik részből együtt az EU-s költségvetési rész 18,95 milliárd forint lehet a 85%-os belső forrásarány megoszlás alapján.
  • Az ötödik szakaszban a 21. sz. főút Heves és Nógrád megyei szakaszainak kapacitásbővítése történik meg mintegy 6,6 km hosszban, és csatlakozik a már megépült 2x2 sávos szakaszokhoz. Ennek a projektnek ugyanaz az azonosító száma, mint a negyedik szakasznak: IKOP-4.1.0-15-2016-00006. A negyedik és ötödik szakasz együttes támogatási összege 22,296 milliárd forint, amelyből az ötödik szakaszra eső rész 10,152 milliárd forint és itt is az szerepel, hogy a kivitelezés már 2017. májusában elindult és a tervezett befejezés egyrészt idén augusztusra, illetve október végére várható.

A fentieket egy táblázatba rendezve tehát az alábbi adatok adódnak: összesen 42,3 milliárd forintos a kivitelezések szerződéses összege, amelyből a 85-15%-os belső költségmegosztás alapján 36 milliárd forintos az EU-s rész és összesen 26 km-en zajlik a tényleges fejlesztés most a projekt keretében.

Az egyes szakaszokon az eltérő domborzati viszonyok és beépített műtárgyak különbözősége, illetve az eltelt idő alatti költségemelkedés miatt 1,3-1,97 milliárd forint közötti átlagos km-enkénti ár adódik, amelyből a teljes 26 km-es fejlesztésre 1,66 milliárdos az átlagár.

EU-s tízmilliárdokból rövidesen 20 perccel gyorsabban érhetünk Budapestről Salgótarjánba


A NIF oldalán elérhető alábbi projektvideó rögzíti: "A teljes beruházás várhatóan 2019 tavaszára készül el. Ezt követően a menetidő Salgótarján és Budapest között közel 20 perccel csökken, a közlekedés sokkal biztonságosabbá válik. A fejlesztés a térség számára kiemelkedő jelentőségű, hiszen a 21-es számú főút 4 sávossá szélesítése lakosság megtartó és tőkevonzó erejű is egyben. Nógrád és Heves megye is bekapcsolódhat az ország gazdasági vérkeringésébe, a környék települései könnyebben elérhetővé válnak, mindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a munkanélküliség tovább csökkenjen, a gazdaság és a turizmus pedig tovább növekedjen a régióban."



EU-s tízmilliárdokból rövidesen 20 perccel gyorsabban érhetünk Budapestről Salgótarjánba



A 2014-2020-as ciklusban 1 millió euró feletti uniós támogatást elnyerő fejlesztésekkel kapcsolatos projekt előrehaladási, illetve záró közleményeket szívesen fogadjuk az uniosprojekt@portfolio.hu címen és ezeket az Uniós Források rovatunk Projektek mellékletében ingyenesen közzé is tesszük.

Címlapkép forrása: NIF Zrt.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium