Tíz százalékkal több EU-s pénzt kaphat a magyar halászat 2020 után

2019. április 15. 09:31    
nyomtatás
 
Míg az Európai Bizottság javaslata a halászati ágazatra 4,5 százalékkal kevesebb pénzt adna a 2020 utáni EU-s költségvetésben, addig az európai parlamenti módosító indítványok hatására közel tízszázalékos forrásemelkedés valósulhat meg 16-ról 18 milliárd forintra - jelentette ki Erdős Norbert.


A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján jelezte: az Európai Parlament a közelmúltban döntött a következő uniós ciklus halászati operatív programjának előzetes terveiről, melyek további, már az EP-választások utáni tárgyalások során válnak véglegessé. Jelenleg Magyarországon mintegy 16 milliárd forint jut az ágazatra, a tervek szerint a következő ciklusban 18 milliárd forint közelébe emelkedhet a források mértéke és ezeknek 87 százalékáról a magyar irányító hatóság dönthet majd, csak 13 százalék maradna Brüsszel hatáskörében.

Amint a felzárkóztatási és agrárforrások EP-beli döntéseinél is rámutattunk, most is fontos rámutatni arra az MTI tudósításból kimaradó lényeges körülményre, hogy mindez csak az EP javaslata, illetve szektorális döntése, amivel nem tud érdemben beleszólni az Európai Parlament a következő költségvetés végső számaiba.

Amint levezettük: a következő uniós költségvetés tényleges sarokszámait (főösszeg, egyes fejezetek keretei, azok belső arányai, stb.) nem az Európai Parlament, hanem az Európai Tanács (állam- és kormányfők testülete) hivatott egyhangú szavazással eldönteni, emiatt az EP valójában nem tud érdemben beleszólni a következő költségvetés végső számaiba. Ezzel együtt azonban az EP igyekszik leverni minél több olyan cölöpöt az intézményközi egyezkedési folyamatban, amire részben a tagállamok politikusainak és így áttételesen az állam- és kormányfőknek is tekintettel kell(ene) lenni. Az EP tehát nem a sarokszámoknál, hanem a velük párhuzamosan elfogadott/elfogadandó szektorális kereteknél (jogszabályok, alapok felhasználása, ld. fenti elosztási megoszlás) tudja beszorítani a Tanácsot a költségvetési elfogadási folyamatban és éppen ezért igyekszik is sietni ezek elfogadásával, hogy végülis kész tények elé állítsa ezen részletszabályok segítségével a Tanácsot.


Erdős Norbert jelzése szerint mintegy tíz százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források, de ennél is fontos tudni, hogy az EP eleve jóval nagyobb EU-s költségvetési forrásokat javasolna elosztani 2021-2027 között (a GNI 1,3%-át), mint a Bizottság (1,11%). Az EP-képviselő sikernek nevezte, hogy a bizottság eredeti terveivel ellentétben megmaradtak az EP által elfogadott javaslatban a vissza nem térítendő támogatások, valamint azt, hogy az általa és portugál képviselőtársa által jegyzett módosító javaslat értelmében bekerült a javaslatba a fiatal halászok támogatásának lehetősége, ami az elöregedő ágazat fiatalítását segíti.

A magyar képviselő közölte: a következő ciklusban a termelő beruházások mellett akva-élelmiszeripari, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági beruházásokra is tervezik kibővíteni a támogatásokat. Emellett édesvizekre is kiterjesztenék a Horizont kutatás-fejlesztési, illetve a környezetvédelmi és halászati adatgyűjtési forrásokat.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke elmondta: a mostani támogatási ciklusban mintegy 51 millió euró szolgálja a magyar halgazdálkodási operatív programot, melyből közel 39 milliót az Európai Unió, a fennmaradó összeget pedig a magyar kormány biztosítja.

A jövőben megnövekedő források halastavak gátrendszerének felújítását, új tavak építését és új technológiák kiépítését is lehetővé tehetik - tette hozzá.

A Mahal elnöke szerint jelenleg mintegy 26 ezer hektáron termelnek halat Magyarországon, és 19 intenzív üzemben folyik iparszerű halelőállítás. Étkezési halból közel 18 ezer tonnát termelnek, melyből 12 ezer tonna ponty, ezt követi az afrikai harcsa 3 ezer tonnával, a harmadik pedig a busa. Pontytermelésben az Európai Unióban Lengyelország és Csehország után Magyarország a harmadik, afrikai harcsában és más ragadozó halakban - harcsák, süllők és csukák - pedig vezető helyen áll a magyar haltermelés. A tógazdasági termelés emellett környezetvédelmi és természetvédelmi értékek fenntartásához is hozzájárul, de a vízgazdálkodásban és mintegy 500 ezer horgász kiszolgálásában is szerepet vállalnak - tette hozzá.

Németh István hangsúlyozta: Magyarországon alacsony, mintegy 6,5 kilogramm az egy főre jutó éves halfogyasztás, ezért közel 30 millió euró értékben termel exportra az ágazat, elsősorban Románia, Lengyelország, Ausztria és Németország irányába. A Mahal célja a hazai halfogyasztás népszerűsítése is - mondta.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Varga György

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Értékesítő
Privát banki tanácsadó
Szerkesztő-újságíró
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium