Bármit megtehetünk, mert a technológia úgyis megment a klímakatasztrófától - Vagy mégsem?
Üzlet

Bármit megtehetünk, mert a technológia úgyis megment a klímakatasztrófától - Vagy mégsem?

Portfolio
Technológia nélkül elérhetetlen a zöld átállás és a klímasemlegesség elérése. A gazdaság bármely területéről legyen szó, az innovációk, a digitalizáció és a most még talán ismeretlen technológiák a leghatásosabb eszközeink arra, hogy a környezet terhelése nélkül éljünk ezentúl. De vajon elegendő önmagában a technológiára hagyatkozni? A kérdésre a Portfolio Sustainable Tech 2023 konferencián keresték a választ a szakértők.

A nettó új villamoserőművi kapacitás 92 százaléka már megújuló az EU-ban, 240 milliárd eurónyi befektetés áramlik zöldhidrogén-projektekbe, valamint az elektromos autók eladásai is dinamikusan növekednek. A károsanyag-kibocsátás azonban nem csökken ennyire jelentős mértékben, így továbbra is aktuális kérdés, hogy hogyan tudjuk 2050-re elérni a klímasemlegességet és ehhez milyen technológiák lesznek szükségesek - kezdte előadását Békés Márton, Associate Partner, McKinsey& Company, Budapest.

A szakértő szerint 2050-re el tudjuk érni Magyarországon is a klímasemlegességet és ez a versenyképességgel is összeegyeztethető. A technológiák egy része már most is ismert, például a hőszivattyúk, ezeknek tisztán tervezhető költségei vannak. A másik részt azonban a 2030-2050 között megjelenő technológiák jelentik, ezekben jóval nagyobb a bizonytalanság. A főbb vezérelvek:

  • költségcsökkentés: A technológiák versenyképesebbé és költséghatékonyabbá válnak.
  • rendszerszintű átalakítás: A jelenlegi megújuló kapacitások többszörösére lesz szükség már 2035-re, több mint 35 GW-ra
  • Bizonytalanság: A közlekedésben az akkumulátortechnológia és a hidrogén várhatóan versenyképesebb lesz a belsőégésűnél, de nagy kérdés, hogy pélául a nehézgépjárműveknél melyik lesz a befutó, így nem mindegy, hogy melyik mellett tesszük le a voksunkat.
  • finanszírozás: Magyarországon 150-200 milliárd dollárnyi befektetésre van szükség a klímasemlegesség eléréséhez az infrastruktúrafejlesztésben, a közlekedésfejlesztésben és a villamosenergia-termelésben. A zöldfinanszírozás növekszik, de ezek egyre kisebb technológiai projektek irányába tolódnak el, a kérdés, hogy ezek a finanszírozások hogy működnek a projektek éretlenebb, korai szakaszaiban.
  • ez hogyan teremthet versenyelőnyöket: nemzetgazdaságilag ha sikerül a klímasemlegesség, annak rengeteg pozitív externáliája van, növekvő versenyképesség, 2-2,5 százalékos éves GDP többletnövekedés és csökkenő energiafüggőség.
Sustainable tech konferencia

Mire képesek a zöld technológiák?

Jöhet majd egy olyan innováció, ami feleslegesség teszi a mostani összes eddigi fejlesztést? Hogy állunk most a karbonsemlegesség felé haladó úton? Hogyan segítik ezt a jelenlegi energiaárak és a finanszírozás költségei, valamint Magyarország adottságai? - tette fel a kérdéseket Bán Zoltán, vezérigazgató, Net Média Zrt. (Portfolio Csoport).

Az eddigi 64 millió tonna (CO2 egyenértékes) kibocsátást 2050-ig 42 millió tonnával könnyen lehet csökkenteni, a maradék tűnt eleinte nehéznek. Azóta viszont hirtelen megemelkedtek a költségek és a maradék bő 20 millió tonna kibocsátáscsökkentés is nyereséges lett. Megváltozott a környezet, megváltozott a megtérülési idő. A korai cselekvés haszna jóval magasabb, ami munkahelyteremtési szempontból is pozitív. Lesz technológiai fejlődés is, azokat a technológiákat kell támogatni, ahol a megtérülési idő ma még nagyon hosszú - mondta el Botos Barbara, klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet, Energia- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet, Energiaügyi Minisztérium. Kiemelte viszont, hogy nem áll jól Magyarország a közvetlen brüsszeli források lehívásában, noha itt 50 százalékos vissza nem térítendő támogatások elérhetők. A pályázati lehívási képességünket fejleszteni kell, hiszen ez óriási lehetőséget jelent a fejlesztésekben.

Jelenleg 4000 MW napenergia-kapacitás van Magyarországon, de már tervben van további 6000 MW, így hatalmas boomra lehet számítani, mind ipari, mind háztartási szinten. A fenntarthatóság, az energiabiztonság és a megfizethető energia mellett a negyedik szempont a növekvő energiaigény: 2030-ig 50-55 százalékkal magasabb elektromosenergia-igénye lesz a gazdaságnak, akár a közlekedés, akár a digitalizáció általi növekedés miatt. Időjárásváltozásokat befogadni képes hálózatokat kell építeni, és ösztönözni kell a pályázatokat. Az átalakulásban rendkívól fontos a digitalizáció, például az építésügyben BIM. Az ezekkel foglalkozó cégek és lehetőségek köztünk vannak, és úgy látom, hogy az adatmenedzsment, az energiamenedzsmentben van a jövő, ezáltall válik ugyanis előretekinthetően tervezhetővé a fogyasztás és az azzal kapcsolatos változások - tette hozzá.

A technológiák mindig 30 évvel előttünk vannak, de cselekedni most kell. A jövő technológiái is a mai technológiákból indulnak ki, a klímasemleges működéshez nem kellenek sci-fibe illő technológiák. A mai technológiákkal bőven meg tudnánk sokszorozni a megújulók arányát, könnyen el lehetne jutni 70-80 százalékos részesedésig a teljes energiamixben. Ha egy cég nincs ösztönözve egy olyan diszruptív technológiára, ami nem termel profitot, az a cég lemarad, így a rövidtávú profitból érdemes félretenni annak érdekében, hogy a hosszútávú profitját és a túlélését biztosítsa. A jövőben lesz egy dekarbonizált világunk, de nem biztos, hogy a mai vállalatokkal. Az elmúlt időszakban a válságos helyzetekben látszódott, hogy mikroszinten még a túlélés volt a kérdés, de makroszinten már látszott, hogy erősödik az energiabiztonságra, klímasemlegességre való törekvés. A piaci energiaárak mellett megsokszorozódott a hőszivattyúk terjedése is. Ha most a régióban lemaradunk a dekarbonizációban, akkor elképzelhető, hogy a nagy cégek a magyar beszállítóikat lecserélik más országokra, ha ezt ők gyorsabban tudják teljesíteni. A versenyképességünk megőrzése a tét, de ehhez nem csoda kell, hanem csak tartani a tempót. Ne becsüljük alá a fogyasztói magatartást sem, ez is sok mindent befolyásol. A technológiák nagyon gyorsan változnak, 1910-ben például New Yorkban még mindenki lóval járt, 30 évvel később már csak autók közlekedtek a városban - hangsúlyozta Hidi János, fenntartható befektetések vezető, Cambridge Econometrics.

Nem elég csak egy-két dolgot fejleszteni, nagyon fontos lenne a mérés, hogy pontosan tudjuk, milyen kibocsátásokkal kell számolnunk. Az ESG valóban átformálja a vállalati felfogást, de a kapitalizmus alapja a pénz, így a kettőnek találkoznia kell ahhoz, hogy mindez működhessen. Mind kormányzati, mind állami szinten meg kell lennie az ösztönzőknek, hogy ezeket piaci alapon is megérje csinálni. A klímavédelem szempontjából a legjobb ösztönzőt a magas árak jelentik. Bár drága a finanszírozás, de még így is több beruházás térül meg így, mint akár 5 évvel ezelőtt. Vannak olyan iparágak, pl. cementgyártás, acélipar, ammóniagyártás, amiket nem egyszerű átalakítani, így nem a nagy lépésre kell várni, hanem a sok kis lépés fogja a kívánt átalakulást elhozni. Ne becsüljük alá a fogyasztói magatartást sem, ez is sok mindent befolyásol - emelte ki Szécsi Balázs, befektetői kapcsolattartó, ALTEO.

Nincs sok időnk 2030-ig, a technológiáink most is megvannak, most is sok egyszerű technológia létezik, ami hozzájárul a fenntarthatósághoz. Bár a mesterséges intelligencia valóban hozzájárul majd ehhez, de elsődleges szempont a pazarlás csökkentése (kezdjünk el mérni!), a fenntartható szemlélettel már most is nagyon sok minden elérhető. Mi már 11 különböző területen mérjük a fenntarthatóságot, nem ez a drága, hanem az, ha valamit nem jól csinálunk. Öt éve nem sokan tudták mi az az ESG, de ma már értéknövelő, ha valaki ezzel foglalkozik. Ezt ma már a vásárlók és a piac is értékeli, javítva a cég ismertségét és számait - hívta fel a figyelmet Veres Zsolt, Country General Manager, Schneider Electric Hungária Zrt.

A szakértő szerint az energiaárak miatti kényszer nagy úr, olyan, mint más területen a covid volt. A rendelkezésre álló forrásokat jobban ki kell használni, de a kormányzatnak a finanszírozás mellett a szabályozási rendszer is a kezében van, amivel a mérést lehetne erősíteni. A magyar gondolkodásban benne van az innovációs igény, de az innovációs ökoszisztémát még sokat kell fejleszteni. Rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, például az energiaközösségek. Igaz, hogy mindent digitalizálunk és nő az elektromos energia iránti igény, de mindezt fenntarthatóan kell csinálni. A fő probléma ma a tervezhetőség és a villamosenergia tárolása. Ebben segíthet az energiaközösségek létrehozása, egy lakóparkban például már lehet energiatároló rendszert alkalmazni, ami kiegyenlíti a csúcsidőszakokat, ugyanez az irodaházaknál is jó megoldás. Ha az alaptechnológiák ehhez megvannak, már viszonylag gyorsan lehet előre haladni benne.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
nő tőzsde