Bármit megtehetünk, mert a technológia úgyis megment a klímakatasztrófától - Vagy mégsem?

A nettó új villamoserőművi kapacitás 92 százaléka már megújuló az EU-ban, 240 milliárd eurónyi befektetés áramlik zöldhidrogén-projektekbe, valamint az elektromos autók eladásai is dinamikusan növekednek. A károsanyag-kibocsátás azonban nem csökken ennyire jelentős mértékben, így továbbra is aktuális kérdés, hogy hogyan tudjuk 2050-re elérni a klímasemlegességet és ehhez milyen technológiák lesznek szükségesek - kezdte előadását Békés Márton, Associate Partner, McKinsey& Company, Budapest.

A szakértő szerint 2050-re el tudjuk érni Magyarországon is a klímasemlegességet és ez a versenyképességgel is összeegyeztethető. A technológiák egy része már most is ismert, például a hőszivattyúk, ezeknek tisztán tervezhető költségei vannak. A másik részt azonban a 2030-2050 között megjelenő technológiák jelentik, ezekben jóval nagyobb a bizonytalanság. A főbb vezérelvek:

• költségcsökkentés: A technológiák versenyképesebbé és költséghatékonyabbá válnak.
• rendszerszintű átalakítás: A jelenlegi megújuló kapacitások többszörösére lesz szükség már 2035-re, több mint 35 GW-ra
• Bizonytalanság: A közlekedésben az akkumulátortechnológia és a hidrogén várhatóan versenyképesebb lesz a belsőégésűnél, de nagy kérdés, hogy pélául a nehézgépjárműveknél melyik lesz a befutó, így nem mindegy, hogy melyik mellett tesszük le a voksunkat.
• finanszírozás: Magyarországon 150-200 milliárd dollárnyi befektetésre van szükség a klímasemlegesség eléréséhez az infrastruktúrafejlesztésben, a közlekedésfejlesztésben és a villamosenergia-termelésben. A zöldfinanszírozás növekszik, de ezek egyre kisebb technológiai projektek irányába tolódnak el, a kérdés, hogy ezek a finanszírozások hogy működnek a projektek éretlenebb, korai szakaszaiban.
• ez hogyan teremthet versenyelőnyöket: nemzetgazdaságilag ha sikerül a klímasemlegesség, annak rengeteg pozitív externáliája van, növekvő versenyképesség, 2-2,5 százalékos éves GDP többletnövekedés és csökkenő energiafüggőség.

Mire képesek a zöld technológiák?

Jöhet majd egy olyan innováció, ami feleslegesség teszi a mostani összes eddigi fejlesztést? Hogy állunk most a karbonsemlegesség felé haladó úton? Hogyan segítik ezt a jelenlegi energiaárak és a finanszírozás költségei, valamint Magyarország adottságai? - tette fel a kérdéseket Bán Zoltán, vezérigazgató, Net Média Zrt. (Portfolio Csoport).

Az eddigi 64 millió tonna (CO2 egyenértékes) kibocsátást 2050-ig 42 millió tonnával könnyen lehet csökkenteni, a maradék tűnt eleinte nehéznek. Azóta viszont hirtelen megemelkedtek a költségek és a maradék bő 20 millió tonna kibocsátáscsökkentés is nyereséges lett. Megváltozott a környezet, megváltozott a megtérülési idő. A korai cselekvés haszna jóval magasabb, ami munkahelyteremtési szempontból is pozitív. Lesz technológiai fejlődés is, azokat a technológiákat kell támogatni, ahol a megtérülési idő ma még nagyon hosszú - mondta el Botos Barbara, klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet, Energia- és Klímapolitikáért Felelős Államtitkári Kabinet, Energiaügyi Minisztérium. Kiemelte viszont, hogy nem áll jól Magyarország a közvetlen brüsszeli források lehívásában, noha itt 50 százalékos vissza nem térítendő támogatások elérhetők. A pályázati lehívási képességünket fejleszteni kell, hiszen ez óriási lehetőséget jelent a fejlesztésekben.

Jelenleg 4000 MW napenergia-kapacitás van Magyarországon, de már tervben van további 6000 MW, így hatalmas boomra lehet számítani, mind ipari, mind háztartási szinten. A fenntarthatóság, az energiabiztonság és a megfizethető energia mellett a negyedik szempont a növekvő energiaigény: 2030-ig 50-55 százalékkal magasabb elektromosenergia-igénye lesz a gazdaságnak, akár a közlekedés, akár a digitalizáció általi növekedés miatt. Időjárásváltozásokat befogadni képes hálózatokat kell építeni, és ösztönözni kell a pályázatokat. Az átalakulásban rendkívól fontos a digitalizáció, például az építésügyben BIM. Az ezekkel foglalkozó cégek és lehetőségek köztünk vannak, és úgy látom, hogy az adatmenedzsment, az energiamenedzsmentben van a jövő, ezáltall válik ugyanis előretekinthetően tervezhetővé a fogyasztás és az azzal kapcsolatos változások - tette hozzá.

Galéria48 képSustainable Tech 2023 konferencia

A technológiák mindig 30 évvel előttünk vannak, de cselekedni most kell. A jövő technológiái is a mai technológiákból indulnak ki, a klímasemleges működéshez nem kellenek sci-fibe illő technológiák. A mai technológiákkal bőven meg tudnánk sokszorozni a megújulók arányát, könnyen el lehetne jutni 70-80 százalékos részesedésig a teljes energiamixben. Ha egy cég nincs ösztönözve egy olyan diszruptív technológiára, ami nem termel profitot, az a cég lemarad, így a rövidtávú profitból érdemes félretenni annak érdekében, hogy a hosszútávú profitját és a túlélését biztosítsa. A jövőben lesz egy dekarbonizált világunk, de nem biztos, hogy a mai vállalatokkal. Az elmúlt időszakban a válságos helyzetekben látszódott, hogy mikroszinten még a túlélés volt a kérdés, de makroszinten már látszott, hogy erősödik az energiabiztonságra, klímasemlegességre való törekvés. A piaci energiaárak mellett megsokszorozódott a hőszivattyúk terjedése is. Ha most a régióban lemaradunk a dekarbonizációban, akkor elképzelhető, hogy a nagy cégek a magyar beszállítóikat lecserélik más országokra, ha ezt ők gyorsabban tudják teljesíteni. A versenyképességünk megőrzése a tét, de ehhez nem csoda kell, hanem csak tartani a tempót. Ne becsüljük alá a fogyasztói magatartást sem, ez is sok mindent befolyásol. A technológiák nagyon gyorsan változnak, 1910-ben például New Yorkban még mindenki lóval járt, 30 évvel később már csak autók közlekedtek a városban - hangsúlyozta Hidi János, fenntartható befektetések vezető, Cambridge Econometrics.

Nem elég csak egy-két dolgot fejleszteni, nagyon fontos lenne a mérés, hogy pontosan tudjuk, milyen kibocsátásokkal kell számolnunk. Az ESG valóban átformálja a vállalati felfogást, de a kapitalizmus alapja a pénz, így a kettőnek találkoznia kell ahhoz, hogy mindez működhessen. Mind kormányzati, mind állami szinten meg kell lennie az ösztönzőknek, hogy ezeket piaci alapon is megérje csinálni. A klímavédelem szempontjából a legjobb ösztönzőt a magas árak jelentik. Bár drága a finanszírozás, de még így is több beruházás térül meg így, mint akár 5 évvel ezelőtt. Vannak olyan iparágak, pl. cementgyártás, acélipar, ammóniagyártás, amiket nem egyszerű átalakítani, így nem a nagy lépésre kell várni, hanem a sok kis lépés fogja a kívánt átalakulást elhozni. Ne becsüljük alá a fogyasztói magatartást sem, ez is sok mindent befolyásol - emelte ki Szécsi Balázs, befektetői kapcsolattartó, ALTEO.

Nincs sok időnk 2030-ig, a technológiáink most is megvannak, most is sok egyszerű technológia létezik, ami hozzájárul a fenntarthatósághoz. Bár a mesterséges intelligencia valóban hozzájárul majd ehhez, de elsődleges szempont a pazarlás csökkentése (kezdjünk el mérni!), a fenntartható szemlélettel már most is nagyon sok minden elérhető. Mi már 11 különböző területen mérjük a fenntarthatóságot, nem ez a drága, hanem az, ha valamit nem jól csinálunk. Öt éve nem sokan tudták mi az az ESG, de ma már értéknövelő, ha valaki ezzel foglalkozik. Ezt ma már a vásárlók és a piac is értékeli, javítva a cég ismertségét és számait - hívta fel a figyelmet Veres Zsolt, Country General Manager, Schneider Electric Hungária Zrt.

A szakértő szerint az energiaárak miatti kényszer nagy úr, olyan, mint más területen a covid volt. A rendelkezésre álló forrásokat jobban ki kell használni, de a kormányzatnak a finanszírozás mellett a szabályozási rendszer is a kezében van, amivel a mérést lehetne erősíteni. A magyar gondolkodásban benne van az innovációs igény, de az innovációs ökoszisztémát még sokat kell fejleszteni. Rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, például az energiaközösségek. Igaz, hogy mindent digitalizálunk és nő az elektromos energia iránti igény, de mindezt fenntarthatóan kell csinálni. A fő probléma ma a tervezhetőség és a villamosenergia tárolása. Ebben segíthet az energiaközösségek létrehozása, egy lakóparkban például már lehet energiatároló rendszert alkalmazni, ami kiegyenlíti a csúcsidőszakokat, ugyanez az irodaházaknál is jó megoldás. Ha az alaptechnológiák ehhez megvannak, már viszonylag gyorsan lehet előre haladni benne.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio