Egy friss kutatás megállapításai szerint 2100-ra jelentősen visszaesik a jó idő, azaz a szabadtéren tölthető napok száma a világ népszerű turistacélpontjainál – írja a Bloomberg.
A baby boomer generáció öregedése miatt egyre nagyobb vita indult az örökösödési adók kivetéséről. A becslések szerint 2045-ig csak az Egyesült Államokban 90 000 milliárd dollárnyi vagyont fognak átruházni, egy akárcsak 10 százalékos teher kivetése is jelentősen segíthetne a költségvetéseken. Az örökösödési adó azonban politikailag kényes téma, és az 1970-es évek óta visszaszorulóban van, sokan a megtakarítások csökkenésétől tartanak, ha kivetik, mások szerint már adózott jövedelmeket sarcolnának meg így újra. Friss kutatások azt mutatják, hogy az adóelkerülés fokozódna csak tőle. Az EU-n belül egy másfajta vagyonadó bevezetését szorgalmazzák, ami alól elvileg nem lehet kibújni.
Teljes kudarcnak bizonyult eddig Európában (is) az az elképzelés, hogy a villanyautók elterjesztésével csökkentik a közlekedés széndioxid-kibocsátását. Ezt világosan mutatják a személygépkocsik számának alakulására vonatkozó statisztikák.
Ahelyett, hogy vakon bíznánk a történelmi változások természetéről szóló elegáns, de leegyszerűsítő elméletekben, sürgősen arra kell összpontosítanunk, hogy a diszruptív (teremtve romboló) innováció következő hulláma milyen hatással lehet a társadalmi, demokratikus és polgári intézményeinkre. Ha ezt a technológiai vállalkozókra bízzuk, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy több rombolást – és kevesebb teremtést – fogunk előidézni, mint amire eredetileg számítottunk.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió (EU) Közös Agrárpolitikájában (KAP) fontos lépés volt az éghajlatváltozás kezelése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása felé. Noha számos tanulmány vizsgálta az AKG-k hatását a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségére, a mezőgazdasági üzemek teljesítményére és más aspektusokra, kevés figyelmet szenteltek eddig a nemek közötti egyenlőség kérdésének. Az e cikk alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy feltárja a nők által vezetett gazdaságok szerepét a zöld mezőgazdasági gyakorlatokban Szlovéniában. A vizsgálat nemcsak az AKG-k elfogadásának és intenzitásának mozgatórugóit kívánja feltárni a nemek közötti egyenlőség szempontjából, hanem betekintést nyújt a női gazdálkodók tapasztalataiba és kihívásaiba is ebben a kontextusban.
Az Európai Unió 9. kohéziós jelentése alapján óriási földrajzi szakadékok vannak a tagállamokon belül, így Magyarországon is. Ugyan az uniós és országos átlagok javultak a 2000-es évek óta hangsúlyos szociális területen, rengeteg egyenlőtlenség kezeletlen maradt a kisebb régiók szintjén az egész EU-ban. Nem ok nélkül gondolkodik az Európai Bizottság a teljes támogatási rendszer átgyúrásán.
A világ minden országa számos kihívással és egymással versengő nagyszabású tervek sokaságával néz szembe. Elvileg szeretnénk mindent megoldani. A szűkös erőforrások azonban azt jelentik, hogy a való életben fontossági sorrendet kell felállítanunk a különböző megoldandó kérdések között.
A társadalmi-gazdasági felmérésekben vannak olyan jellemzők, amelyekről egyéni szinten nem állnak rendelkezésre adatok, ezért az aggregált adatokkal kell dolgozni. Például nem állnak rendelkezésre egyénenként jövedelmi adatok, de települések szintjén igen. Ez viszont felveti a módosítható területi egység (MAUP) problémáját. Az aggregáció szintje (település, járás, vármegye, régió) befolyásolja a területileg aggregált adatok elemzéséből kapott eredményeket. Az aggregáció kérdésével azért fontos foglalkozni, mert a területi kutatások eredményeit felhasználják a közigazgatási, területfejlesztési és gazdaságpolitikai döntéshozatalban, és a különböző aggregációs szinteken végzett tanulmányok eltérő eredményekre vezethetnek, ami befolyásolhatja a területfejlesztési vagy egyéb támogatások elosztását.
Világunkat a jövedelmek, a vagyon és a jólét közötti növekvő egyenlőtlenségek jellemzik: a leggazdagabb 1,2% birtokolja a globális vagyon 50%-át, a legszegényebb 53% alig 1,1%-ot. Az egyenlőtlenségek magas szintje és szerkezete nem csak az egyén, hanem a vállalatok és a társadalom egésze számára is rendszerszintű kockázatot hordoz. A megoldás nem más, mint az emberi tőke valós megbecsülése. A BCSDH által szervezett üzleti reggelin a jövőt meghatározó munkaerőpiaci trendekről, a legkeresettebb szakmákról tartott előadást Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke, akit az eseményen többek között arról is megkérdezett a Portfolio, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletes program a linken.
Egyre nagyobb a szakadék a világ tehetős és szegény országai között, sok ország még mindig nem volt képes kilábalni a koronavírus-járvány következményeiből, továbbá a globális társadalmi feszültség növekvő megosztottságot okoz - derül ki az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által helyi idő szerint szerdán kiadott jelentésből.
Míg egykor a szabadkereskedelem a progresszív reformerek központi ügye volt, akik az átlagemberek érdekében igyekeztek felvenni a harcot a körülbástyázott érdekcsoportok ellen, ma már a jobboldali nacionalisták és a mainstream baloldal mumusa lett. Ahhoz, hogy megértsük, miért változott meg ilyen radikálisan a kérdéssel kapcsolatos attitűd, követnünk kell a pénz útját.
A területfejlesztésben a kis- és középvárosok kerülnek a középpontba, fontos feladat a vidék népességmegtartó erejének fokozása. A Balaton komoly demográfiai válságban van, amivel szintén foglalkozni kell – számolt be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter siófoki konferencián tartott előadásáról a hírbalaton.hu.
Nehéz olyan szót találni, amely fontosabb a világ legnagyobb kihívásai és szakpolitikai prioritásai szempontjából, mint az idei nemzetközi nőnap témája, az „inkluzivitás”. A társadalom egésze számára előnyös inkluzív és zöld gazdasági növekedés a fenntartható jólét, a társadalmi kohézió, a versenyképesség és a geopolitikai stabilitás elengedhetetlen összetevője. A társadalmaink valamennyi tagjára kiterjedő „igazságos átmenet” támogatása döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az éghajlat-politikai fellépés és a digitális átállás egy fenntarthatóbb és biztonságosabb világhoz vezessen.
Bár a GDP közel 100 éves konstrukciója a modern közgazdaságtan egyik nagyszerű vívmánya, a modern gazdaságok igényeinek egyre kevésbé képest megfelelni - mondta el Virág Barnabás a Fenntartható GDP című vitairat bemutatóján. Az MNB-alelnök a kihívások és fejlesztési irányok bemutatása mellett arra is kitért, hogy a magyar gazdaság a fenntartható GDP tekintetében 2020-tól alulteljesítővé vált.
Elisa Ferreira, az Európai Bizottság (EB) kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa a Portfolio EU Források 2024 című konferenciáján elhangzott videóüzenetében kiemelte Magyarország figyelemre méltó 20 éves uniós tagságának történetét, és ambiciózus terveket mutatott be az ország európai alapokból történő jövőbeli fejlesztésére. Vázolta, hogy milyen feladatokra kell koncentrálnia a magyar kormánynak a fejlesztési programoknál, valamint azok végrehajtásánál.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a népszerű elhízás elleni gyógyszerek nem lesznek elegendőek a világméretű probléma megoldásához, amely jelenleg több mint 1 milliárd embert érint – írja a Bloomberg.
Fontos adat jön, feszülten figyelnek a befektetők.
Peter Bosek nem pusztán vezérigazgató lesz.
Még mindig sok vevő kivár.
Nagy európai elemzés készült.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.