Kimondták Donald Trump bűnösségét – Hogyan tovább, Amerika?

Kimondták Donald Trump bűnösségét – Hogyan tovább, Amerika?

Helyi idő szerint csütörtök késő délután történelmi ítélet hangzott el New Yorkban: az esküdtszék üzleti iratok hamisítása miatt bűnösnek találta Donald Trump republikánus elnökjelöltet, aki ezáltal az első bűncselekményért elítélt volt amerikai elnökké vált. A Fehér Házért idén is ringbe szálló korábbi üzletember akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat, de a jogi huzavona aligha ért véget. Nézzük, mi a válasz a legfontosabb kérdésekre.

Rettegés lett úrrá a demokratákon: minden arra mutat, hogy nagy bukás vár Bidenre

Rettegés lett úrrá a demokratákon: minden arra mutat, hogy nagy bukás vár Bidenre

A Politico arról ír, hogy a Demokrata Párt felsővezetése "ki van borulva" azon, hogy Joe Biden hivatalban lévő elnök óriási vereséget szenvedhet elődjével, egyben 2020-as riválisával, Donald Trump republikánus politikussal szemben. Az újság úgy fogalmaz a párton belüli helyzetről, hogy "közel öt hónappal a választások előtt az aggodalom kézzelfogható ijedtséggé változott több mint egy tucat pártvezető és tisztviselő szerint."

Visszavezetné a sorkatonaságot Európa egyik legerősebb országa? Egyértelmű válasz jött

Visszavezetné a sorkatonaságot Európa egyik legerősebb országa? Egyértelmű válasz jött

A Guardian megszólaltatta a brit tengerészet korábbi vezérkari főnökét a konzervatív kormányzat azon választási ígéretével kapcsolatban, hogy katonai vagy polgári szolgálatra kötelezhetik a 18. életévüket betöltő fiatalokat. Az admirális szerint az ötlet "alapvetően bolondság", míg Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője hétfői beszédében kétségbeesettnek titulálta azt.

Yellen aggódik az amerikaiak megélhetése miatt

Yellen aggódik az amerikaiak megélhetése miatt

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a megélhetési költségek jelentős növekedése sok ember számára problémát jelent. A tartós infláció a novemberi választások előtt megingatja Joe Biden elnök tekintélyét a választók körében – írja a Financial Times.

A brit miniszterelnök bemondta az all-int – Másfél hónap, és minden borulhat Londonban

A brit miniszterelnök bemondta az all-int – Másfél hónap, és minden borulhat Londonban

Rishi Sunak brit miniszterelnök tegnapi, a végére zuhogó esőben tartott beszédében bejelentette: a várakozásoknál hamarabb, július 4-én rendeznek parlamenti választást az Egyesült Királyságban. Az előrejelzések szerint óriásit bukhatnak a 2010 óta hatalmon lévő konzervatívok, a Munkáspárt pedig vörösre festheti az ország választási térképét. A legtöbben úgy vélik, hogy a kérdés mindössze annyi, mekkora többsége lesz a Keir Starmer vezette pártnak, noha a saját politikai karrierjét kockára tevő Sunak azt hangoztatta, hogy a konzervatívok harcolni fognak.

Terítékre került a sorkatonaság visszavezetése

Terítékre került a sorkatonaság visszavezetése

A CDU a német hadkötelezettség fokozatos visszaállítását szorgalmazza az orosz fenyegetés és a Bundeswehr létszámhiányára való reagálásként, lehetőséget adva a fiataloknak a hadseregben vagy szociális ágazatban történő szolgálatra.

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy olyan jelöltből lett amerikai elnök, aki nemhogy nem szerezte meg a legtöbb választó szavazatát, de az elektori kollégiumban sem gyűjtötte be a legtöbb voksot. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

Trump még mindig nem hiszi el, hogy 2020-ban elveszítette Minnesotát

Trump még mindig nem hiszi el, hogy 2020-ban elveszítette Minnesotát

Donald Trump a minnesotai Republikánus Párt éves Lincoln-Reagan-vacsoráján alaptalanul állította, hogy ő nyerte a 2020-as elnökválasztást Minnesotában, és kijelentette, hogy az államban, amely több mint fél évszázada nem támogatott republikánus elnökjelöltet, ismét győzelemre számít.

Újabb számok, újabb ok a pánikra a Fehér Házban: Biden durván kikaphat Trumptól?

Újabb számok, újabb ok a pánikra a Fehér Házban: Biden durván kikaphat Trumptól?

A New York Times újabb felmérést közölt az amerikai elnökválasztás állásáról, ezúttal a csatatérállamokra fókuszálva. A kutatás gyászos képet fest Joe Biden amerikai elnök népszerűségéről, aki a billegő államokban szinte kiütéssel kapna ki republikánus riválisától, Donald Trumptól. A demokrata elnök nem tulajdonít nagy jelentőséget a számoknak, egyes pártközeli tanácsadók azonban nem ilyen optimisták.

Kiderült: így lehetne jobb a magyarok anyagi helyzete

Kiderült: így lehetne jobb a magyarok anyagi helyzete

Egy friss, országos kutatás eredményei szerint a magyarok úgy vélik, akár már az óvodában el lehetne kezdeni a pénzügyi ismeretek átadását, ha pedig az iskolai oktatásról van szó, kötelező és lehetőleg önálló tárgyként kellene tanítani, mégpedig főként a megtakarítások hatékony kezelését, a saját pénzügyi célok meghatározását, illetve a felelős pénzügyi döntések meghozatalát - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége.

EP-választás: meglepő eredményeket hozott az új közvélemény-kutatás

EP-választás: meglepő eredményeket hozott az új közvélemény-kutatás

Miközben a 27 uniós tagállamban átlagosan a fiatalok kétharmada akar részt venni a közelgő EP-választásokon, a magyar fiatalok alig fele lesz majd biztosan az urnáknál június 9-én. Ebben szerepe lehet annak, hogy a fiatalok kevésbé ismerik az EU hivatalos kommunikációs csatornáit – derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből. Aggasztó, hogy az érzelmi és pszichoszociális egészség tekintetében Magyarországon magasabb volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt 12 hónapban ilyen problémákat tapasztaltak, mint az uniós átlag.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Véget ért a konzervek és a befőttesüvegek kora: új csomagolások érkeznek a magyar polcokra is
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.