A közhiedelemben erősen él a feltevés, hogy az időseket és a kevésbé iskolázottakat könnyebb átverni: az előbbivel a lakosság csaknem 80%-a, az utóbbival pedig kétharmada egyetért valamilyen mértékben. Ezzel szemben a felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy bárki lehet az adathalász, pénzszerzésre irányuló támadások célpontja:
az áldozattá válás nem függ sem a társadalmi, sem a demográfiai helyzettől.
A csalási kísérletek leggyakrabban telefonon történnek, az érintettek 50%-át próbálták meg így megkárosítani. Ha a ténylegesen megkárosítottakat vesszük figyelembe, akkor viszont kiderül, hogy a telefonos csalások mellett a legmagasabb arányban online piactéren és hamis weboldalakon keresztül károsítottak meg csalók embereket, vagyis az sms-ben és e-mailben történő próbálkozások kevésbé hatékonyak.
A kutatás érdekesebb megállapításai:
- A platformok, ahol az értinettek a megkárosításukra tett kísérletekkel találkoznak, tükrözik az egyes csoportokra jellemző médiahasználatot: telefonhívással inkább a középkorú és idősebb korosztály találkozott, valamint az alacsonyabb végzettségűek, csaló e-maillel pedig a fiatalokat és a képzettebbeket próbálták inkább megkárosítani.
- A felmérés szerint a megkeresések során azt tartják leginkább gyanúsnak az emberek, ha személyes adatokat, jelszavakat kérnek tőlük (67%), illetve azt, ha elírások, nyelvtanilag helytelen kifejezések vannak egy levélben.
- Az ismeretlen számot, küldőt és a sürgető hangnemet is figyelmeztetőnek tartja a többség, ahogy azt is, ha valaki egy program letöltésére kéri őket.
- A válaszaik alapján a fiatalabbak jobban odafigyelnek az összes lehetséges gyanúra okot adó jelre. Például a személyes adatok, jelszavak elkérése a 40 alattiak 78%-a számára figyelmeztető jel egy megkeresésnél, a 60 évesek vagy idősebbek körében viszont csak 54% választotta ki a gyanúra okot adó tényezők között.
- Az iskolai végzettség mentén is nő azok aránya, akik tisztában vannak vele, hogy a felsoroltakra figyelni kell.
Címlapkép forrása: Getty Images