Váratlanul nagyot nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon a harmadik negyedévben. Elemzők a gazdasági nehézségek munkaerőpiaci következményeit emelik ki az értékelésekben.
A legújabb kormányzati elképzelések szerint az idei évre várható 1,5–2% körüli gazdasági növekedést követően a magyar gazdaság az elkövetkező két évben már a 3–6%-os növekedési sávba léphet, később pedig akár a sáv felső részének elérése is realitássá válhat. A gazdasági növekedés gyorsulására vonatkozó nézetek azért is meglepőek, mert a munkaerőtartalékok kimerülésével a foglalkoztatottság növekedése a közeljövőben az elmúlt évtizedben megszokottnak a töredékére eshet vissza, ami a gazdasági növekedés lassulását, nem pedig gyorsulását vetíti előre. Ráadásul a közgazdaságtudomány növekedéselméleti területe – ha a foglalkoztatás számottevő növelésére nincs mód – a 4,5–5% körüli gazdasági növekedés elérését a hozzánk hasonló fejlettségi szinten lévő országok esetében határozottan a közgazdasági irracionalitás kategóriájába sorolja.
A lengyel gazdaság újabb jeleit mutatja a lassulásnak, miután a vállalati szektor bérei és a foglalkoztatottság is elmaradt a várakozásoktól szeptemberben. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a bérnövekedés üteme lassult, míg a foglalkoztatottság tovább csökkent.
A magyar és a román bérek kérdése is szóba került a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciájának azon panelbeszélgetésén, amelyen a régiós országokban jelenlévő vállalatok vezetői értékelték a térségre jellemző jelenlegi üzleti környezetet. A panel arra is kitért, hogy az OTP és az AutoWallis példája azt mutatja, hogy hazai cégek megfelelő stratégia mentén jelentős piaci szerepet tölthetnek be a közép-kelet-európai térségben.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.
A világ drámai gyorsasággal változik, és ha a változások irányát nem tudjuk befolyásolni, akkor a gyors alkalmazkodás marad lehetőségként. Tíz évvel ezelőtt az európai ember számára a migráció, a járvány, a háború vagy az energiaválság még a harmadik világra jellemző, egzotikusan csengő kifejezésnek számított. Mára viszont mindegyik végigsöpört Európán és az uniós bürokrácia mindegyikre helytelen, nem gyakorlatias, hanem ideológiai válaszokat adott (népességcsere kísérlete, elhibázott vakcinapolitika, energiasokk mélyítése, szankciós-, majd vámháború elindítása). Nem meglepő, hogy az európai elitek ma már temetik Európát. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök lesújtó jelentést tett közzé az uniós versenyképességi lemaradásról, Emmanuel Macron francia elnök pedig azzal riogatott, hogy az unió hamarosan „meghalhat”. Az iparát elveszítő német gazdaságról lassan nincs mit írni, növekedésre egyelőre képtelen, a nyugati sajtó a napokban épp azt ünnepli, hogy e gazdaság maradékát példátlan felvásárlási lázban hordja szét a globális tőke – miközben a német autógyártók halasztják zöld átállási terveiket, gyáraikat bezárni kényszerülnek.
Minden fronton erős amerikai munkaerő-piaci adatok érkeztek. A bérnövekedés gyorsult, a munkanélküliségi ráta csökkent, a foglalkoztatottság növekedése érdemben meghaladta a várakozásokat. Az adat után elképzelhető, hogy a következő kamatdöntő ülésen nem a 25 és az 50 bázispont között választ a Fed, hanem a tartás és a 25 bázispontos kamatcsökkentés lesz a kérdés.
Orbán Viktor 2-3 éven belül szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért és az 1 millió forintos átlagbért. A Munkástanácsok támogatja ezt, de részletesebb érdekegyeztetést szorgalmaznak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Elsőként arról beszéltünk, hogy ingatlanpiaci szempontból milyen különleges helyzetben vannak az ártéren épült ingatlanok. Vendégünk Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője volt. A második részben a friss kereseti statisztikát elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével. Végül szó volt a hamarosan kezdődő Brain Bar jövőfesztiválról, amelyről Baji Bettit, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
Hazánkban óriási bérelőnyt jelent a diploma. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők bruttó átlagbére elérte az 1 millió forintot Magyarországon, ami háromszor akkora, mint a képzetlenek fizetése. A jobb képzettség nemcsak magasabb bérhez, hanem kedvezőbb munkakörülményekhez, egészséghez, illetve magasabb várható élettartamhoz is vezet. A baj csak az, hogy hazánkban csökken a fiatal diplomások aránya, miközben a kormány az alacsonyabb képzettség felé tereli a diákokat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.
Mintegy 50-80 milliárdos kárt okoz évente a zöldség- és gyümölcstermesztésben, hogy nincs elég ember, aki leszedje a termést. Az ágazat számára ez ma már az időjárásnál és a tőkehiánynál is nagyobb problémát jelent - írja a Népszava.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában szólalt meg, a beszélgetés témái a világgazdasági átalakulások, a magyar gazdaság helyzete, a bérek, az orosz-ukrán háború, valamint a migráció voltak. A kormányfő fontosabb kijelentéseiről ebben a cikkünkben számoltunk be.
Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.
A foglalkoztatottság növekedése a vártnál kisebb volt, a munkanélküliségi ráta csökkent, viszont havi alapon 0,4%-kal emelkedtek a bérek. A foglalkoztatottság növekedésének lassulása konzisztens a gazdaság lassulásával. A mai adat talán inkább a 25 bázispontos kamatcsökkentés irányába mutathat szeptemberben.
A pedagógushiányról, az alacsony bérekről, illetve a pedagógustársadalom öregedéséről beszélt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. Átfogó tanulmányában megoldást is kínál a problémákra.
Nagyon kiélezett a helyzet.
Kiadta a MEKH a részletszabályokat.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?