A piaci várakozásoknak megfelelően 75 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre ma a Magyar Nemzeti Bank, most pedig közzétették a kamatdöntés indoklásául szolgáló közleményt. A döntés indoklását tartalmazó közlemény szerint "az erőteljes dezinfláció és a pénzügyi piacok stabilitása lehetővé teszi, hogy az MNB az alapkamat további csökkentésével folytassa a monetáris kondíciók alakítását, ugyanakkor a külső kockázatok továbbra is az óvatos megközelítés fenntartását indokolják."
A Magyar Nemzeti Bank az irányadó 18%-os kamatát változatlanul hagyta, ám a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25%-ról 20,5%-ra mérsékelte. A bejelentés után egy órával megjelent közleményében a jegybank azt írja, hogy "folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait", illetve "a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról." Bár a "csökkentés" kifejezést a szöveg nem tartalmazza, a fenti, új előretekintő üzenet a korábbiaknál egyértelműbben utal a monetáris lazítás elindítására. Ez alapján továbbra is valószínűnek látszik, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor az első érdemi lazításra. A márciusi közleményhez képest érdekes változás, hogy a globális bankrendszer kockázatairól szóló rész kikerült, ami arra utal, hogy a jegybank a elmúlt hetek nyugodtabb időszaka után ezt már nem tartotta fontosnak kiemelni a kamatdöntés indoklásakor.
A monetáris tanács jövő heti ülésén döntés születhet a kamatfolyosó szűkítéséről, a felső kamatplafon jelentős csökkentésével - derül ki Virág Barnabás szavaiból. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a vg.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy a 18 százalékos irányadó kamat változtatására csak az ezt követő üléseken kerülhet sor.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerdán megjelent közleményével összhangban az esti közlönyben ki is hirdette a kormány azt a döntését, amivel az MNB irányadó eszközébe is belepiszkál.
Az amerikai jegybank január 31. és február 1. közötti találkozójának ma megjelent jegyzőkönyve arra utal, hogy a Fed eltökélt az inflációellenes kamatpolitika folytatásában. Bár a tagok jelezték, nyitottak arra, hogy még ebben az évben lezárják a szigorítási ciklust, ám az elmúlt napok döntéshozói megszólalásaival együtt visszakúszott a várakozásokba, hogy a jegybank visszatár a nagyobb, 50 bázispontos kamatemelésekhez. Ere utal az is, hogy a jegyzőkönyv megjelenése után a dollár erősödött.
Mai egyhetes betéti tenderére közel 10 ezer milliárd forint értékben érkezett be ajánlatot az MNB-hez, a jegybank a várakozásoknak megfelelően mindet el is fogadta. Ezzel a továbbra is 4%-os a jegybank irányadó kamata.
A magas infláció miatt a jegybank kamatemelésre kényszerült, ennek egy része már megjelent a piaci hitelkamatokban, a változó kamatozású hitellel rendelkező adósok egyre nagyobb hányada találkozik kétszámjegyű törlesztőrészlet-emelkedéssel. Eközben az MNB eddigi lépései hatástalannak bizonyultak, a forint történelmi mélypontjára gyengült, ami további kamatemeléseket hozhat. Milyen tényezők okozzák a hitelek drágulását, hogyan hat ez a hitelesekre és a hitelfelvétel előtt állókra? Mit hozhat a közeljövő? Erről beszélgetett a Portfolio podcast adásában két elemzőnk, Madár István és Palkó István.
A várakozásoknak megfelelően 30 bázisponttal emelte irányadó kamatát mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, 15 órakor pedig megjelent a döntés indoklása is. Ebben nem is a kamatdöntés indoklása volt a legnagyobb meglepetés, hanem az a bejelentés, hogy a mai nappal a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. Ezzel párhuzamosan a monetáris tanács a mai ülésén a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.
Az MNB keddi szigorítása egyszeri volt, a jegybank nem tud erős előretekintő iránymutatást adni, mert bizonytalan a külső környezet. Sok jegybank adatvezérelt üzemmódban van, ahogy az MNB is, amely negyedévente az inflációs jelentés függvényében fog dönteni a monetáris politikájáról - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Londoni pénzügyi elemzők egybehangzó véleménye szerint jelenleg nem érvényesül semmiféle olyan makrogazdasági vagy piaci tényező, amely a monetáris politika rövid időn belüli szigorítására késztetné a Magyar Nemzeti Bankot (MNB).
2019-ig, vagy esetleg még tovább változatlan maradhat az irányadó kamat Magyarországon - mondta Nagy Márton a Reutersnek adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek, a várakozások nagyon alacsony szinten horgonyzottak. A 3 hónapos betét további korlátozása "nem zárható ki". Nagy nem lát túlhevülésre utaló jeleket a lakáspiacon.
Londoni pénzügyi elemzők szerint jövőre az eddig vártnál valószínűleg gyorsabban nő a magyar gazdaság és az infláció is a jelenlegi ösztönző környezetben, ami kérdésessé teheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési alapállását.
A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások orientálásán keresztül élénkítheti a hitelkeresletet, miközben a kötvénypiacokon segítheti a nem szándékolt árfolyam-mozgások elkerülését. Emellett a válságot követő években a nem-hagyományos eszközök szerepe is felértékelődött, ami szükséges esetben a monetáris kondíciók finomhangolásának lehetőségét is biztosítja. Ezen érvek figyelmen kívül hagyása könnyen a kamatpályával kapcsolatos túlzott várakozások kialakulásához vezet. Lazító szakaszokban a monetáris politikai döntéshozók nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamatra törekszenek, hanem lépéseikkel azon alacsony alapkamat szintet kívánják megvalósítani, amelynek fenntartása összhangban áll az inflációs cél elérésével.
A külső pénzügyi és gazdaság sokkok oda vezethetnek, hogy a Fed alacsonyabban tartja a kamatokat, mint ahogy azt sok megfigyelő várja - mondta a Fed kamatdöntő testületének tagja. Lael Brainard szerint több kormányzati és jegybanki koordinációra van szükség globális szinten.
Tavaly decemberben még azt gondolhattuk, hogy kilenc év után az első Fed kamatemelés nem is mozgatja meg nagyon a piacokat, ritka az olyan jegybanki döntés, amire ilyen sokat készülhetnek a piaci szereplők. Az idei évkezdés azonban teljesen másképpen alakult, sok feszültség forrás mellett, a Fed jövőbeli kamatpályája is bizonytalansági tényező. 2015-ben a Fed végül az év utolsó hónapjában teljesítette a szigorítás megkezdésével kapcsolatos ígéretét, úgy hogy az év során többször kényszerült halasztásra, és a hosszabb távú kamatkilátások kapcsán tulajdonképpen kapitulált a jóval pesszimistább piaccal szemben. Az idei év nagy kérdése, hogy a kilátások kapcsán, a továbbra is jelentős eltérés a piaci árazás és a Fed előrejelzése között milyen módon zárul majd? Egyszerűen fogalmazva, meddig, mikor és milyen ütemben tud majd kamatot emelni a Fed ebben a szigorítási ciklusban. A Fed-tagok a decemberi döntést ugyan egységesen hozták, azonban az őszi hónapok során még jelentős megosztottság látszódott, és egyértelmű, hogy a jövőt illetően továbbra is nagyok a véleménykülönbségek
Miközben az amerikai irányadó kamatláb emelésével kapcsolatban folyamatos találgatások zajlanak, addig a felszín alatt ellentétes dinamika rajzolódik ki. Az utóbbi évek mindenki által ismert gazdasági folyamatai - a teljesség igénye nélkül - röviden összefoglalva a következők voltak: a válság óta eltelt időszakban a gazdaság magára talált, ezzel egy időben a munkanélküliség jelentősen csökkent, viszont az infláció tartósan nem emelkedett a 2%-os cél fölé. Ezáltal a Fednek lehetősége volt sokáig fenntartani az alacsony irányadó kamatlábat. Ebben a laza monetáris környezetben úgy tűnhet, hogy a Fed elszalasztotta az adódó lehetőségeket és a kamatemelési ajtó vélhetően bezárult.
Holnapi hatállyal 25 bázisponttal eltolja az egynapos betéti és hitel kamatlábak által megformált jegybanki kamatfolyosót a jegybank - jelentette be Nagy Márton, az MNB alelnöke.