A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Áprilisban a kínai feldolgozóipar és szolgáltató szektor növekedése is lassult, ami a gazdasági lendület csökkenésére utal a második negyedév kezdetén.
A kínai államkötvények hozama kedden csökkent, miután a Kommunista Párt jelezte a kamatlábak és a banki tartalékolási követelmények lehetséges csökkentését. Mindezzel az állampárt kezelni akarja a gazdaság instabilitását, amely a befektetőket a kötvénypiacra terelte.
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövid távon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
Két forgatókönyvet is felvázolt az egyik neves londoni elemzőműhely, az Oxford Economics arra, hogy mi várható a kínai gazdaságban, ha ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök, tekintettel arra, hogy Trump újra vámszigorításokat és egyéb lépéseket helyezett kilátásba. Úgy látják, hogy a markánsan negatív hatásoknak a második Trump-kormányzat esetén is korlátozott az esélyük.
Miután a múlt heti Kormányinfón már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy május 8-10. között Magyarországra látogat Hszi Csin-ping kínai államfő, hétfőn a kínai külügyminisztérium felfedte az európai ötnapos körút néhány fontos részletét.
Újabb fantasztikus tűzijátékot láthatunk a tőzsdén, most egy 500+ milliárd dolláros cég, a Tesla részvényárfolyama ugrott 13 százalékot.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Regisztráció itt.
Kína jelentős haditengerészeti fejlesztésekkel zárkózik fel a nagy riválisához, az Egyesült Államokhoz. Április 29-én ellentmondásos hírek érkeztek arról, hogy a keleti nagyhatalom már teszteli a legújabb repülőgép-hordozóját a Fujiant, amellyel egyértelműen Amerika nyomába erednek a flotta méretét tekintve – számolt be a Naval News.
2024. február 14-én állapodtak meg az Európai Unió tagállamai (így Magyarország is) közösen az európai egységes közlekedési hálózat új, kötelező paramétereiről. Ennek értelmében az évi 12 millió utasfőnél nagyobb forgalmat bonyolító repülőtereket 2040 végéig közvetlenül a távolsági vasúti hálózatba kell bekötni - az olyan szigetüzemű kínai félmegoldások, amikben most a magyar kormány ismét gondolkodni látszik, csak a 12 milliónál kisebb forgalmú repülőtereken elfogadhatóak - hívja fel a figyelmet a Közlekedő Tömeg szervezet.
Japán 2022-ben fogadta el az új nemzetbiztonsági stratégiáját, amely azzal számol, hogy GDP arányosan a költségvetés 2 százalékát fogják védelmi kiadásokra fordítani. Tokió 2024-ben el is kezdte megvalósítani a tervet, de egyelőre messze van még a cél – írja a Japan Times.
A Nomura vezető közgazdásza, Rob Subbaraman szerint India gazdasági növekedése a következő öt évben évente átlagosan 7%-ot érhet el, feltéve, hogy a jelenlegi növekedést támogató politikák fennmaradnak, ami az országot Ázsia leggyorsabban növekvő gazdaságává teheti ebben az évtizedben - számolt be a Cnbc.
A kínai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy november 30-ig meghosszabbítják az egyes amerikai termékek behozatali vámmentességét, amely a kedden lejáró jelenlegi mentességek után lép életbe szerdától.
Az Egyesült Államok szankciók egész sorát vetette ki Oroszországra és orosz szervezetekre azóta, hogy az ország 2022-ben megszállta Ukrajnát. Washington Kínát Moszkva háborús erőfeszítései "működtetésével" vádolja, és azzal fenyegetőzik, hogy a kínai bankokat is szankciós listára teszik, ha nem tartják be a szabályokat.
Az Európai Uniónak jelentős, körülbelül 50%-os vámokat kell kivetnie az olcsó kínai elektromos járművekre, hogy megfékezze azok dömpingszerű beáramlását a közös belső piacra. Az új terheket heteken belül kivetheti Brüsszel, amikor a kínai elektromos autókkal kapcsolatos szubvencióellenes vizsgálatát lezárják – számolt be a Financial Times.
Kína az elkövetkező napokban egy robotűrhajót küld a Hold túlsó oldalára. Ez lesz az első a három technikailag meglehetősen bonyolult küldetés közül, amely előkészíti az utat az első kínai legénységi leszállás és a Hold déli pólusán felállított bázis előtt.
Bettina Stark-Watzinger német oktatási miniszter arra szólította fel egy vasárnap megjelent interjúban az ország egyetemeit, hogy vizsgáljanak felül minden közös projektet Kínával a nemrég történt kémkedési ügy miatt.
Egyszerre két kémügy is kirobbant a héten Németországban, a vádlottak mindkét esetben Kínának szolgáltattak ki titkokat. Míg az első kémügynek politikai vonzata nem volt, a második eset érintettje a második legnépszerűbb német párt, az AfD EP-listavezetőjének egyik munkatársa. Az AfD egy másik EP-képviselőjelöltje pedig korábban azzal került be a hírekbe, hogy orosz pénzt fogadott el. A június 9-i európai parlamenti választások előtt különösen kellemetlenek ezek az ügyek a sokak által szélsőjobboldalinak titulált párt számára, melynek támogatottsága mára érzékelhetően visszaesett a tavaly decemberi csúcs óta.
A héten az amerikai szenátus elfogadta, majd Joe Biden elnök aláírta a törvényt, amely 270 napot ad a kínai ByteDance-nek arra, hogy eladja a TikTok amerikai eszközeit, különben betiltják a platformot az USA-ban. A fő tulajdonosnak azonban úgy tűnik, hogy esze ágában sincsen megválni az amerikai operációtól és bíróságon fogja megtámadni az új törvényt. Ha ez a kísérlet kudarcot vall, a ByteDance valószínűleg inkább a kivonulás mellett dönthet, vagy a menthetőt mentve megpróbálhatja az aranyat érő algoritmusa nélkül értékesíteni a TikTokot - viszont egyes becslések szerint az algoritmus nélkül mindössze a harmadát érheti a platform.