A tárca várakozásai szerint decemberben már hét százaléknál is kisebbre szorítják az inflációt, jövőre pedig 5-6 százalékos lehet - mondta a Világgazdaságnak Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.
Az Európai Központi Bank (EKB) mai kamatdöntése előtt európai banki közgazdászokat kérdeztünk arról, hogy milyen kamatkilátásokra számítanak 2024-ben. Az elemzők véleménye megoszlott arról, hogy mennyit vághat jövőre a jegybank, de abban egyetértenek, hogy a piaci várakozások elszálltak a valóságtól. Emellett kérdeztük őket az inflációs és a növekedési kilátásokról is, valamint kíváncsiak voltunk arra, hogy az egymást érő válságok milyen tartós hatást okoztak a kontinens gazdaságának. Az elemzők azt is elárulták nekünk, hogy Európának több integrációra lenne szüksége ahhoz, hogy növekedésben felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal.
Nagy Márton csütörtöki nyilatkozata szerint a kormány három fontos ponton kíván áttörést elérni 2024-ben a gazdaság terén.
Japán gazdasága az eredetileg becsültnél gyorsabban zsugorodott a harmadik negyedévben a lakossági fogyasztás visszaesése miatt – írja a Reuters a felülvizsgálat adatok alapján.
Októberre megszépültek a nyárig szenvedő idegenforgalom számai Magyarországon. Míg a főszezonban a turisztikai szálláshelyek forgalma összességében kissé gyengébb volt, mint egy évvel korábban, szeptember-októberben egyértelmű javulás figyelhető meg az adatokban.
A magyar kormány a jövőre magasabb inflációs szintet vár, mint a jegybank. Két tényező, a kamatpálya és a bérek alakulása, határozza majd meg ezt a várható inflációt – mondta Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. A minimálbér és garantált bérminimum emelése már ismert, és a miniszter szerint egy összességében 10-12 százalékos béremelkedés esetén az infláció az 5-6 százalékos sávba kerülhet. A politikus arról is beszélt, hogy év végéig lezárhatják a ferihegyi reptér akvizícióját. Bejelentette, hogy az ipari áramárat is csökkenthetik.
Lassuló ütemben ugyan, de az előző tizenöt hónaphoz hasonlóan novemberben is csökkent a brit feldolgozószektor aktivitása a pénteken ismertetett átfogó havi mérőszámok alapján.
Az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent (szezonálisan igazítva), míg az idei második negyedévhez viszonyítva 0,9%-kal nőtt a GDP - erősítették meg a KSH részletes adatai a korábbi becslést. Az ipar, az építőipar, illetve a mezőgazdaság jól teljesített, de a visszaeső belső kereslet miatt a szolgáltatások továbbra is gyengélkednek. Az idei első három negyedévben 1,2%-kal csökkent a GDP, így az már biztos, hogy 2023 egészében visszaesik a magyar gazdaság.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
2023 első felében is folytatódott a bezárási hullám a vendéglátóiparban, átlagosan napi 5,3 étterem, büfé, cukrászda vagy szórakozóhely húzta le a rolót az elmúlt fél évben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Mindössze fél év alatt 4500 boltra került lakat Magyarországon. Ilyen drasztikus bezárási hullámot még sosem láttunk. Az inflációs válság nemcsak a lakosságnak, de a boltoknak is kritikus időszakot jelent. A bezárási hullám kifejezetten rossz hír: a verseny csökkenése végül magasabb árszinthez vezethet.
A Goldman Sachs előrejelzése szerint az európai részvények 2024-ben emelkedni fognak a háztartások növekvő költekezése és a recessziós kockázat csökkenése miatt - jelentette a Bloomberg.
Mindeddig az volt a kerékkötője a minimálbéregyezségnek, hogy nem ismertük a harmadik negyedéves GDP-adatokat. Kedden délelőtt azonban kedvező számok láttak napvilágot a magyar gazdaság teljesítményéről, így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki találkozóján megszülethet az egyezség.
Idén a kétszámjegyű béremelkedés ellenére is 1,6 százalékkal csökken a bérek vásárlóereje, miután az infláció meghaladja a keresetek növekedési ütemét. A következő években ugyanakkor a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az újrainduló gazdasági növekedés miatt kétszámjegyű béremelkedés és a reálbérek újbóli növekedése valószínűsíthető - derült ki az Egyensúly Intézet friss elemzéséből.
Ha magas az infláció, akkor gyakran szembesülnek a cégvezetők a munkatársak fizetésemelésre vontakozó igényeivel, különösen az év vége felé. Hogyan érdemes kérni, és mit ajánlhat fel az a cég, amelyik már nem tud kigazdálkodni egy újabb 10-15%-os bérfejlesztést?
Az idén nulla és mínusz 1 százalék között alakulhat a magyar gazdaság éves teljesítménye - jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy konferencián.
Jövőre 10% körüli béremelkedés várható Magyarországon, ami lassabb ütem, mint az idei, 15%-os növekedés. A bérek kisebb mértékű emelkedésének nyilván nem örülnek a dolgozók, de a jó hír az, hogy az infláció 2024-ben harmada lehet az ideinek, aminek hatására újra nőhetnek a reálkeresetek. Elemzők szerint azonban komoly kockázatok azonosíthatók, így benne van a pakliban az inflációs meglepetés.
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
Nem lesz 100 ezer forintos bérkompenzáció Magyarországon a reálbérek visszaesése miatt, ugyanakkor a legkisebb bérek 2024-es emelését a munkavállalók és a munkaadók javaslata szerint előre hoznák. Az államtitkár szerint azt a kormány támogathatja.
Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
