Az árfolyamgát fokozatos kifutása miatt 59 ezer ügyfélnek átlagosan 7 ezer forinttal emelkedik a havi törlesztőrészlete - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Nem sokan váltották ki eddig árfolyamgátas hitelüket más konstrukcióval, vagy vállalták a magasabb törlesztőrészlet fizetését az árfolyamgát jövő évtől esedékes lejárta előtt. Az MTI-nek nyilatkozó pénzintézetek válaszaiból az is kiderült, hogy az ügyfelek egy részének nem emelkedik majd a törlesztője, a bankok pedig készülnek az esetleges fizetési nehézségek kezelésére.
Az elszámolás és a forintosítás az árfolyamgátas ügyfelek tartozását és kamatszintjét is csökkentette, ugyanakkor az eredeti árfolyamgátas szerződési periódust követően akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek. Az MNB közleményében ezért felhívja a (volt) árfolyamgátas jelzáloghiteles fogyasztók figyelmét arra, hogy magasabb törlesztőrészlet önkéntes vállalásával jelentős későbbi terhektől mentesülhetnek.
Tavaly tavasszal, amikor a devizahitelek elszámolása megtörtént, közel 145 ezer árfolyamgátas jelzáloghiteles lélegzett fel, mondván, megszűnt a gyűjtőszámlás tartozása. Közel 25 ezren voltak csak, akiknek megmaradt. Ez volt ugye az a fokozatosan halmozódó tőkeösszeg, amelyet 2012 tavaszától kezdődően azért nem törlesztettek az árfolyamgátasok, mert 180 forintos frankárfolyamon rögzítették a törlesztőrészletüket. Igen ám, de arról sokan megfeledkeztek (vagy nem olvasták akkori figyelmeztetésünk), hogy a forintosítással egyidejűleg a törlesztőrészlet törvény szerint mesterségesen alacsony, a 180 forintnak megfelelő szinten maradt. Ennek súlyos következménye lehet: akiknek az elszámolás során nem csökkent eléggé a tőketartozásuk, azok az árfolyamgátba való belépéstől számítva 5 év múltán, vagyis akár már 2017 tavaszától a havi terhük megemelkedésére számíthatnak. Úgy látjuk, a bankok többsége nem hívta fel kellően ügyfelei figyelmét erre a veszélyre.
Ki örülne annak, ha néhány év múlva kiderülne, hogy több százezer vagy millió forinttal többel tartozik a bankjának, mint eddig hitte? És ha egyszer csak két-három évvel kitolódna a hitele futamideje? Sok devizahitelessel előfordult már hasonló, közülük a volt árfolyamgátasok azonban ennek megismétlődését kockázatják, ha nem tájékozódnak most eléggé. A törlesztőrészletük, még inkább a futamidejük ugyanis akár jelentős mértéken is megugorhat, ha nem kérik mielőbb a bankjuktól az árfolyamgát helyébe lépett mesterséges törlesztőrészlet-korlátozás megszüntetését. Azért hívjuk fel a figyelmet a problémára, mert tudomásunk szerint az érintett 170 ezer család töredéke igényelte csak eddig a változtatást, és a bankok többsége nem hívja fel kellően ügyfelei figyelmét a veszélyre.
A banki elszámolással elolvadt az árfolyamgátba belépett devizahitelesek gyűjtőszámlákon lévő tartozásának 92,2 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka - mondta Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke, aki szerint annak, akinek a helyzete megengedi, érdemes ezután a rögzítettnél magasabb törlesztést vállalnia.
Akár az eddig hittnél is nagyobb mértékben ugorhat meg az árfolyamgátasok törlesztőrészlete a rögzítés lejártakor, 2-3 év múlva. A devizahiteles elszámolás óta ugyanis nem engedik el nekik a rögzített törlesztőrészlet feletti kamattörlesztést sem, hanem az felhalmozódik, és a tőkével együtt meg kell majd kezdeni a törlesztését az árfolyamgát időszakának végén. A kellemetlen meglepetést elkerülendő érdemes már most külön kérni a banktól a rögzítés megszüntetését.
Az MNB folyamatban lévő fogyasztóvédelmi vizsgálata keretében áttekinti azokat a jelzéseket, amelyek szerint egyes hitelintézetek vagy pénzügyi vállalkozások az elszámolás és forintosítás során több árfolyamgátas ügyfelük esetében megemelték a törlesztőrészleteket - áll az MNB legújabb közleményében.
Megszűnik az árfolyamgát, a törlesztőrészletet azonban egyelőre befagyasztva tartják az árfolyamgátas devizahitelesek számára. Ennek viszont ára van, így érdemes alaposan végiggondolni, hogy 1. benne marad-e valaki a törlesztőrészlet további 2-4 évig tartó fixálásában, de cserébe vállalja a törlesztőrészlet későbbi megugrását, vagy 2. inkább már akár most belemegy a magasabb (igaz, elszámolás miatt csökkentett) törlesztőrészletbe annak érdekében, hogy e sokkot elkerülje. Előbbi verzió automatikus, az utóbbi megoldást külön igényelni kell.
Jövő tavasszal megszűnik az árfolyamgát, májustól új szabályok szerint törlesztik az árfolyamgátasok is a hitelüket. Nekik nagyon észnél kell lenniük ahhoz, hogy 3-4 év múlva ne ugorjon meg nagyon a törlesztőrészletük. Az alábbiakban összefoglaljuk az árfolyamgátasokra vonatkozó új szabályokat, és bemutatjuk az MNB által utolsó alkalommal közzétett árfolyamgátas statisztikákat is. Utóbbiak azt mutatják, hogy az árfolyamgátasok 172 875-en vannak és átlagosan 288 ezer forint megfizetésétől mentesültek eddig végleg.
Még mindig nem tudni, mi lesz a devizahitelek forintosítását követően az árfolyamgát sorsa, és miként előzik meg, hogy nőjön az ügyfelek törlesztőrészlete az elvileg 5 éven keresztül rögzített szintről. A friss adatokból azonban kiderül: egy átlagos árfolyamgátas ügyfél eddig 274 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg, 161 ezer forinttól pedig átmenetileg (ekkora egy átlagos gyűjtőszámla-tartozás). Megtörtént, amire már rég volt példa: csökkent az árfolyamgátas ügyfelek száma. Jelenleg 173 116-an vannak.
Egyelőre nem tudni, a devizahitelek jövő évi forintosítása során miként alakul át az árfolyamgát rendszere, amelyet az MNB friss adatai szerint a jogosultak mindössze 36%-a vett igénybe. Augusztusban már csak 417-en léptek be a programba, pedig eddig jelentős könnyítést hozott a résztvevőknek: egy átlagos ügyfél 146 ezer forint megfizetésétől átmenetileg, 258 ezer forinttól viszont végleg mentesült. Igaz, a devizahitelek elszámolása során ez utóbbi felét le kell vonni az árfolyamgátasoknak visszajáró összegből.
Eddig átlagosan 244 ezer forintnyi törlesztőrészlet megfizetésétől mentesültek az árfolyamgátasok. A tegnap benyújtott devizahiteles törvényjavaslat alapján nekik nem jár most annyi vissza, mint másoknak: a tisztességtelenségek miatt nekik járó összegből levonják a már elengedett összeg felét, vagyis átlagosan 122 ezer forintot. Ennyivel kevesebbet kaphatnak tehát vissza az elszámolások során annál, mintha nem léptek volna be az árfolyamgátba. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ők már kaptak segítséget a bankjuktól, és összességében még így is megérte árfolyamgátasnak lenni.
Az árfolyamréssel és az egyoldalú kamatemelésekkel foglalkozó devizahiteles törvény előtt is létezett olyan konstrukció, amely segítséget nyújtott az ügyfeleknek: összesen közel 184 ezren léptek be az árfolyamgátba, közülük 172 ezren nyitották meg gyűjtőszámlahitel-számlájukat. Egy átlagos árfolyamgátasnak eddig 231 ezer forintnyi tartozását engedték el, miközben 128 ezer forint gyűlt a gyűjtőszámláján.
Eddig 219 ezer forintnyi követelésétől szabadult meg egy átlagos árfolyamgátba lépett devizahiteles. A kicsivel több, mint két éve működő árfolyamgát programban az állam és a bankszektor 37,5 milliárd forintnyi tehertől szabadította meg az adósokat, akiknek a gyűjtőszámláin ezen idő alatt 20,5 milliárd forint később törlesztendő hitele halmozódott fel - derül ki az MNB friss adataiból.
Átlagosan 207 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg eddig egy árfolyamgátba belépett devizahiteles - számítható ki az MNB csütörtökön közzétett, április végi állapotot tükröző adataiból. Az árfolyamrögzítést kérők száma áprilisban megugrott, ami valószínűleg a jogosultak köre jogszabályi szélesítésének és a tartósan gyenge forintnak is köszönhető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A főparancsnok is elismerte a visszavonulás tényét.
Íme az eheti makronaptár.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
