Mi szóltunk: milliós pofon fenyeget 170 ezer volt devizahitelest

Fontos tudnivaló!

A banki elszámolásnak köszönhetően elolvadt az árfolyamgátba belépett devizahitelesek gyűjtőszámlákon lévő tartozásának 92,2 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka is - tudtuk meg júniusban. Mivel az elszámolás először ezeket tüntette el, a gyűjtőszámlákat már nem kell törleszteni, ehelyett azonban egy másik tartozás kezdett el halmozódni, ugyanis:

hogy ne emelkedjen az árfolyamgát megszűnése miatt az árfolyamgátasok törlesztőrészlete, a forintosítási törvény mesterségesen a korábbi, idén januári szintben maximálta a törlesztőrészleteket (kivéve, ha az kamatváltozás vagy kombinált hitel miatt módosul). Csakhogy ez általában alacsonyabb a ténylegesen (a tartozás és a futamidő alapján) fizetendő törlesztőrészletnél, így a különbözetet hozzá kell írniuk az ügyfél tőketartozásához a bankoknak, amit az árfolyamgát eredeti, 5 éves időszakának lejárta után, vagyis 2-3 év múlva kell elkezdeniük törleszteni, mégpedig kamatos kamatostul, a hitel amúgy is megemelkedő (akkor már nem rögzített) törlesztőrészletével együtt.

Ez a szabály most még kedvez a volt árfolyamgátasoknak, hiszen átmenetileg továbbra is alacsonyabb törlesztőrészletet biztosít az indokolthoz képest. Egyébként közgazdasági értelemben, jelenértéken számítva is mindegy elvileg, valaki kéri-e, hogy már most magasabb törlesztőrészletet fizethessen, vagy csak később vállalja az ennél még magasabb havi terhet. 2-4 év múlva azonban ettől függetlenül kellemetlen meglepetés forrása lehet ez, hiszen megugrik miatta a törlesztőrészlet, ha pedig 15%-nál nagyobb mértékben nőne miatta a havi teher, akkor a futamidőt is meg kell hosszabbítaniuk a bankoknak (legfeljebb az ügyfél 75 éves koráig). Különösen a futamidő-hosszabbítás írhat felül sok pénzügyi tervet, családi jövőt.

Néhány példa

A legjellemzőbb, frankhiteles esetekből indulunk ki. Mint ismert, az ő törlesztési árfolyamukat az árfolyamgát rendszerében korábban 180 forinton rögzítették, miközben a tényleges árfolyam 240-260 forint környékén bolyongott. A ki nem fizetett különbözet tőkerésze a gyűjtőszámlára került, kamatrészét pedig a bank és az állam fele-fele arányban elengedte. Jött azonban a forintosítás és az elszámolás: előbbi értelmetlenné tette az árfolyamgát rendszerét, utóbbi pedig a gyűjtőszámla eltüntetése mellett nagyjából olyan helyzetbe hozta az árfolyamgátasok többségét, mintha - hiteltől függően - valahol 180-250 forint között kellene tovább törleszteniük a korábbi tartozásukat (ne feledjük: az árfolyamgátasoknak először a gyűjtőszámlája tűnt el, és ha ez megtörtént, akkor csökkent az eredeti tőketartozás). Ha megszűnt volna a rögzítés, ez természetesen a törlesztőrészlet emelkedését okozta volna, ezért találta ki a kormány, hogy a korábbi 180-as árfolyamnak megfelelő szinten rögzíti a havi terheket. Ennek persze ára van.

Ez az ár akár elviselhetetlenül nagy is lehet. A korábbi tartozáshoz képest 180-as rögzített és - hiteltől függően -180-250 forintos árfolyamnak megfelelő elméleti törlesztőrészlet közötti különbözetnek ugyanis most már az egésze hozzácsapódik a tőketartozáshoz, ráadásul folyamatosan tőkésedik és kamatozódik is, amit aztán majd az árfolyamgát eredeti időszaka után kell elkezdeni törleszteni. Az alábbi táblázatban egy tízéves hátralévő futamidejű, 5%-os kamatozású, az elszámolás előtt 7 milliós tőketartozású hitelen mutatjuk be, mire lehet számítani. Ötféle ügyfelet és három esetet tartalmaz a táblázat: az ügyfelek abban térnek el egymástól, hogy mekkora könnyítést hozott nekik az elszámolás, az esetek pedig abban, hogy mikor lépnének ki alapesetben az árfolyamgátból/rögzítésből (mostantól 2, 3 vagy 4 év múlva).

Hűha, mi ez?

Értelmezzük a táblázatot az A ügyfél példáján keresztül:

• jelenleg az eddiginek megfelelő, 52 102 forintos rögzített törlesztőrészletet fizeti, de az elméleti havi terhe 70 534 forint lenne, vagyis a tőketartozásához havi 18 431 forintos különbözet kamatostul csapódik hozzá,
• ha nem lép ki az illető a rögzítésből, akkor az 1. esetben (ha két év múlva jár le az árfolyamgátja) összesen 588 ezer forintos többlettartozást halmoz fel, ami két év múlva a rögzítés megszűnésének hatásával együtt 50%-kal dobná meg a törlesztőrészletetet,
• mivel azonban a törvény szerint nem nőhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher, az új törlesztőrészlet a rögzítés után 59 918 forint lesz, a hátralévő futamidő pedig a jelenlegi 10 évről 13 évre nő,
• ha viszont ezt el akarja kerülni az ügyfél, akkor már most, díjmentesen kérheti a banktól a magasabb, 70 534 forintos törlesztőrészlet megállapítását, cserébe viszont nem nő a futamideje.

A rögzítés fenntartása esetén általában azok számíthatnak futamidő-hosszabbításra, akiknek az elszámolás révén 20%-nál kisebb mértékben csökkent az elméleti (rögzítés nélkül számított) törlesztőrészletük. Minél hosszabb hitelük hátralévő futamideje és minél rövidebb a rögzítésben eltöltött időszak, annál rövidebb a szükséges futamidő-hosszabbítás.

Fontos, hogy a fenti számításaink az egyszerűség kedvéért az esetleges kamatváltozások hatásai nélkül készültek. A kamatváltoztatások a törvények alapján - a forintosított devizahitelek esetében - 3 havonta a Bubornak megfelelően változtathatnak mind az alacsonyabb (rögzítés alatti), mind a magasabb (abból már kivont) törlesztőrészleteken.

• Címkék:
• hitel,
• finanszírozás,
• elszámolás,
• forintosítás