Soha nem látott számok a CSOK-ról: valakik nagyon jól jártak?

Palkó István, Portfolio

2020. február 07. 05:50

Fennállásának négy éve alatt éppen 100 ezer család vette fel a CSOK-ot Magyarországon 318 milliárd forint értékben. A felvett összeg 60 százaléka, 192 milliárd forint mindössze 20 ezer, legalább három gyermeket vállaló családnál összpontosult – tudta meg a Portfolio. A legnagyobb kedvezményezettek jelentős része valószínűleg már eleve rendelkezett három gyermekkel. A CSOK-pénzek közel felét az OTP, ötödét pedig a Takarék Csoport közvetítette eddig.

Rendszeresen fellángol a vita arról még állami berkekben is,

kellően célzott-e a CSOK rendszere demográfiai szempontból,
a támogatásnak mekkora szerepe volt a lakásdrágulásban, illetve hogy
a támogatás mekkora részét nyelték le az áremelésekkel ingatlanfejlesztők, beszállító cégek.

Bár e szempontok alapján valószínűleg nem a legjobb bizonyítványt kapná a CSOK, jelen cikkünkben ezzel nem kívánunk foglalkozni, csak némi „alapanyagot” biztosítunk e vitákhoz. Úgy hírlik egyelőre, nem nyúl érdemben a kormány a CSOK támogatási rendszeréhez, az idei év második felében várható (a jövő évi költségvetést terhelő) új családvédelmi intézkedések a tavalyihoz hasonlóan (lásd babaváró hitel, autóvásárlási támogatás, falusi CSOK) inkább kiegészítő lépésekről szólhatnak majd.

Lássuk a számokat!

A Magyar Nemzeti Bank által a Portfolio rendelkezésére bocsátott statisztikák azt mutatják, hogy csökkent a CSOK népszerűsége: a 2018-as 27 ezer után tavaly 24 ezer támogatási szerződést kötöttek. 2016 után ez lett a második „leggyengébb” év.

Mivel a támogatási összegek nem változtak az elmúlt négy évben (nem igazították őket pl. az átlagos lakásárakhoz), a darabszám szerinti csökkenés az igénybe vett összegre is kihatott: a 2018-as 84 milliárd után tavaly 80 milliárd forintnyi CSOK-szerződést kötöttek a hitelintézeteknél.

Ha megnézzük milyen célra veszik fel a támogatást, akkor az látható, hogy fokozatosan csökken a használt lakások aránya, de darabszám szerint ezek képviselik a 2016 eleje óta felvett támogatások kétharmadát. Fokozatosan nő az újlakás-vásárlások aránya és stagnál a lakásépítéseké.

A szerződéses összeg alapján fordított az arány: a felvett 318 milliárd forintnyi összegből csak 96 milliárd, vagyis 30% ment használt lakások vásárlására, ezzel szemben a lakásépítések aránya 42%, az újlakás-vásárlásoké 27% volt. Ahogy legelső táblázatunkból is kiderült, ez utóbbi két kategóriában jogosultak a (legalább három gyermeket vállaló) igénybe vevők a maximális, 10 milliós összeg felvételére, „felülteljesítésük” tehát nem véletlen.

Az MNB közlése szerint 2019 végéig azok, akik 3 vagy több gyermek után, új lakás vásárlása vagy építése céljából kötöttek CSOK támogatási szerződést (tehát elvileg jogosultak a 10 millió forintos támogatási ösz-szegre), 20 321 darab szerződést kötöttek 192 milliárd forint értékben. EHHEZ a KÖZEL 20 EZER CSALÁDHOZ KÖTŐDIK TEHÁT A FELVETT CSOK-ÖSSZEGEK 60 SZÁZALÉKA. NEM TUDJUK, HÁNY RENDELKEZETT MÁR ELEVE HÁROM GYERMEKKEL, DE ARÁNYUK JELENTŐS LEHET.

Az új lakást vásárló vagy építő igénybe vevők között magas a legalább három gyermeket vállalók vagy ennyivel rendelkezők aránya. Erre utal, hogy az új lakásokra felvett CSOK átlagösszege 6-8 millió forint környékén alakult az elmúlt három évben. Érdekes módon apad az átlagösszeg, ami arra utal, hogy valamelyest csökken az utóbbi években a három gyermeket vállalók aránya (miközben az új lakások aránya nem csökkent, vagyis nem ez okozza az átlagösszeg csökkenését).

A lakáspiachoz és a lakáshitelezéshez hasonlóan a CSOK is mutat némi szezonalitást, jellemzően az 1. negyedév a leggyengébb, a harmadik vagy a negyedik negyedév pedig a legerősebb (tavaly az év vége volt a legerősebb). A szezonalitást szűri a négy negyedéves gördülő összegre vonatkozó alábbi ábránk, amelyen az is látszik, hogy a CSOK igénybevétele inkább csökkenő, mint növekvő vagy stagnáló trendet mutat.

2016 eleje óta érhető el a bankpiacon a „CSOK-hitelnek” becézett, legfeljebb 3%-os kamatozású kamattámogatott hitel is (a nevezetes 10+10 millió második 10 milliója), amely tavaly ősz óta a háromgyermekesek számára nem 10, hanem 15 millió forint értékben érhető el, és azóta a kétgyermekesek is felvehetik 10 millió forint erejéig. Sőt, idén júliustól a használt lakásokra is kiterjesztették ezt.

Meg is lett a hatása: az addigi 10-20 milliárd után a harmadik negyedévben már 27 milliárd, a negyedikben pedig 38 milliárd forint összegben vették fel a háztartások. A darabszám is jelentősen megugrott: az addigi 2000 körüli negyedéves igénybe vevői szám megközelítette a 4000-et a tavalyi utolsó negyedévben.

A CSOK-hitelek aránya így 16,5 % volt a negyedik negyedévben a teljes lakáshitel-piacon, ami rekordot jelent. A lakáshitelezés és a július eleje óta elérhető babaváró hitel tavalyi teljesítményéről egyébként hétfői cikkünkben írtunk részletesen. A számokból az is kiolvasható, hogy tavaly már a CSOK-igénylések 40%-ához vettek fel CSOK-hitelt is, míg egy évvel korábban ez alig 20% volt.

Érdemes megemlékezni a július óta elérhető falusi CSOK-ról is, bár erről még csak kezdetleges statisztikákkal rendelkezünk. 2019 végéig, vagyis az első félévben

összesen 22,196 milliárd forintnyi falusi CSOK-ra kötöttek szerződést a háztartások, 3956 család igényelte a támogatást. Ez 5,6 millió forintos átlagösszeget jelent. A negyedik negyedév erősebb volt a harmadiknál, közel 70%-ban az év utolsó három hónapjában kötötték meg ezeket a szerződéseket.

Hogy állnak az egyes bankok a CSOK-kal?

A bankokat is megkérdeztük, mekkora összegben kötöttek eddig, illetve 2019-ben CSOK-támogatási szerződést, illetve CSOK-hitelt. Válaszukat alábbi táblázatunk tartalmazza. Kijelenthető, hogy a CSOK-ot eddig csaknem felerészben az OTP folyósította, a Takarék Csoport (korábban részben FHB) részesedése pedig közel egyötöd volt eddig.

Hogy az egyes bankok hogy állnak a babaváró hitelek kihelyezésével és a falusi CSOK közvetítésével, arról itt írtunk. Fennállásának első fél éve alatt, 2019 végéig 470 milliárd forintnyi babaváró hitelt vettek fel Magyarországon, és közel 50 ezer házaspár írta alá a szerződést. Az összeg 44 százalékát az OTP-nél, további 35 százalékát pedig három banknál, az Ersténél, a K&H-nál és a Takaréknál vették fel.

Ami a falusi CSOK-ot illeti:

OTP: korábbi közlésük szerint október elejéig 2600 igénylést fogadtak be 14,5 milliárd forint értékben, december végi adatait azonban nem közölte most a bank.
Takarék: november végéig 311 támogatási szerződést kötöttek 1,441 milliárd forint értékben.
MKB: december végéig több mint 50 támogatási szerződést kötöttek 300 millió forintot meghaladó értékben.
Budapest Bank: december végéig 118 millió forintnyi falusi CSOK támogatási szerződést kötöttek.
Erste: a falusi CSOK iránti kereslet továbbra sem jelentős a banknál.

A CIB, a K&H, a Raiffeisen és az UniCredit egyelőre nem vezette be a falusi CSOK-ot a termékkínálatába, ami a fenti számokból is kiolvasható alacsonyabb keresletet jelzi.