Eldurrant az MNB startpisztolya, cégek tízezrei mozdulhatnak meg egyszerre

2013 óta működik a Növekedési Hitelprogram valamilyen formában. A ma induló NHP Hajráról elmondható, hogy az eddigi szakaszok legjobb tulajdonságait ötvözi a gazdaság-újraindítás jegyében. Sőt, a lehetséges futamidő szempontjából az eddigieken is túlmegy, hiszen akár 20 évre biztosít fix és alacsony (legfeljebb 2,5%-os) kamatozású forrást a kkv-k számára. A bankok az MNB korábbi bejelentése szerint 2021 közepéig 4%-os kamattámogatást is kapnak rá (ez egy 1 milliárdos hitel esetében például évi 40 millió forintot jelent), így a pénzintézetek is igazán érdekeltek abban, hogy aktívan értékesítsék e hiteleket. Miközben a hitelezhető cégek száma egyébként a járvány gazdasági hatásai miatt nagy valószínűséggel csökken, így nagy szerepe lesz a kormány által megígért új hitelgaranciáknak is. Ezek részleteire egyébként még mindig várunk az összesen 2000 milliárd forintos új hitelprogramok részleteihez hasonlóan, ami a koronavírussal való versenyfutást miatt felértékeli a ráadásul gyors hitelbírálatot ígérő NHP Hajrá jelentőségét.

A hitel jellemzői

Az NHP Hajrá keretében felvehető hitelek legfontosabb jellemzői:

• a jegybank által refinanszírozott, de a pénzügyi intézményeknél, pl. kereskedelmi bankoknál, pénzügyi vállalkozásoknál igényelhető hitel lesz az eddigiekhez hasonlóan,
• a pénzügyi vállalkozások (pl. lízingcégek) és szövetkezetek egy ernyőbankon keresztül férnek hozzá a forráshoz,
• a kölcsön- mellett pénzügyi lízingszerződés is lesz a programban,
• kamata a korábbiakhoz hasonlóan legfeljebb 2,5% lehet a vállalkozások számára,
• a jegybank a refinanszírozási hitelt 0%-on adja a bankoknak, és 4%-os „kamattámogatást” is biztosít nekik 2021 közepéig a korábban közöltek szerint,
• a kamatteher a finanszírozást nyújtó által választott összetételben tartalmazhatja az ügyleti kamatlábat és egyéb díjjellegű elemeket,
• a futamidő végéig fix kamatozást biztosít a cégek számára,
• új beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra és 2020. január 1-jén már meglévő hitelek kiváltására használható, 
• akár 20 évre, de rövid távra is felvehető, forgóeszköz-hiteleknél a 3 év a maximum,
• a program keretében nyújtható hitel összegének alsó határa 1 millió forint, felső határa 20 milliárd forint,
• 10 munkanapon belül hitelbírálatra kell kerülnie a hiánytalan kérelem beérkezésétől számítva,
• 300 millió forint alatti összeg esetén a pénzügyi intézmény az adott hiteligény vonatkozásában nem jogosult a program keretében refinanszírozás igénybevételére, ha nem történik meg 10 munkanapon belül a hitelbírálat,
• a hitelek lehívására a szerződéskötést követő 3 éven belül van lehetőség,
• a program keretösszege 1500 milliárd forint (ebből 1000 milliárd új, 500 milliárd pedig az NHP fixből átcsatornázott összeg).

Mely cégek igényelhetik az NHP-t?

A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásánál a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény fogalmai az irányadóak, hitelt a program keretében kizárólag a törvényben előírt feltételeknek megfelelő, belföldi székhelyű kkv-k igényelhetnek. A törvény alapján

kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősülnek itt kkv-nak azok a vállalkozások, amelyekben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot, de többek között a hitelt nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás kapcsolt vállalkozásai is ki vannak zárva. Emellett a kkv-szerződés adósa által az NHP keretében felvett kölcsönből finanszírozott eszközök bérbe vevője nem lehet a finanszírozást (illetve refinanszírozást) nyújtó hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és azok kapcsolt vállalkozásai.

Mire használható?

Kibővített felhasznási körrel elérhetők a beruházási hitelek (ideértve a lízinget is), ez alatt használt vagy új – tárgyi eszközök beszerzésére, a már meglévő vagy bérelt, illetve lízingelt (amennyiben a beruházás aktiválásra kerül) eszközök átalakítására, korszerűsítésére és kapacitásuk bővítésére nyújtott KKV kölcsönt kell érteni.

A munkahelyek és termelési kapacitások megtartása, valamint a vállalatok likviditásának biztosítása érdekében újra van lehetőség forgóeszközhitelek felvételére, lényegében szabad felhasználási lehetőséggel. A forrás így felhasználható vevőkövetelés- és készletfinanszírozáson túl a munkaerőköltség fedezésére, továbbá előfinanszírozhatók EU-s támogatások is, legfeljebb hároméves futamidő mellett - közölte az MNB.

A program keretében lehetőség van (kizárólag ugyanazon) kkv által belföldi hitelintézettől vagy pénzügyivállalkozástól felvett (nem a Növekedési Hitelprogram keretében létrejött) legkésőbb 2020. január 1. napjáig megkötött forint vagy deviza alapú beruházási kölcsön vagy pénzügyi lízing kiváltására is, ebben az esetben a hitel folyósítása kizárólag egy részletben történik. Kizárólag olyan célra felvett beruházási hitel (illetve beruházási hitelt kiváltó hitel) és pénzügyi lízing váltható ki a program keretében amelyek összhangban vannak az új beruházási kölcsön céljára vonatkozóan meghatározott, a beruházás tárgyára és annak hasznosítására vonatkozó feltételekkel. A kiváltó kkv-szerződés lejárata lehet későbbi, mint a kiváltásra kerülő kkv-kölcsön lejárata, de legfeljebb kiváltásra kerülő kölcsön szerződéskötésének napjától számított 20 év lehet.

Beruházási kölcsön folyósítható a 2020. január 1. előtt alapított vállalkozásban történő részesedés szerzése céljából azzal, hogy nyilvánosan működő részvénytársaságokban való részesedésszerzés esetén annak legalább 10 százalékot elérő tulajdoni hányadot kell eredményeznie.

A program keretében csak olyan eszköz vásárolható, amely a vállalkozás üzleti tevékenységét szolgálja. A beruházással érintett eszköznek (ideértve az ingatlant is) a kkv üzleti célját kell szolgálnia.

Személygépkocsi beszerzése kizárólag abban az esetben finanszírozható, ha a kkv főtevékenysége 2020. január 1- től folyamatosan személyszállítás.

A program keretében nyújtott forgóeszközhitelt a kkv a működéséhez kapcsolódó kiadásainak fedezésére (korlátozás nélkül) használhatja, ideértve akár a már fennálló forgóeszközhitelének kiváltását is. A program keretében olyan támogatás előfinanszírozására is nyújtható hitel, amelyet a kkv már elnyert vagy olyan normatív támogatás, amelyre a kkv jogosult, és a támogatás még nem került kifizetésre.

Fedezetek, garanciák

Az MNB a Növekedési Hitelprogram keretében nem írja elő, hogy milyen biztosíték mellett történjék a kkv-k hitelezése, illetve milyen biztosítékot kérjenek a hitelintézetek az általuk refinanszírozott intézménytől. Amennyiben a hitelintézet a Hitelkövetelésén az MNB javára zálogjogot alapít, akkor be kell küldenie a keretszerződés által előírt minden dokumentumot, ami a zálogjog MNB általi esetleges érvényesítéséhez szükséges. A kkv-kölcsönök és a pénzügyi vállalkozással kötött szerződés mögé bevont fedezetek módosítása megengedett az MNB külön jóváhagyása nélkül, ha ezzel nem csökken a követelés fedezeti értéke, illetve az nem érinti hátrányosan az MNB-t. A jegybank nem követeli meg a hitelszerződések közjegyzői okiratba foglalását, kivéve ha a hitelkövetelés és az azt biztosító fedezetek MNB általi érvényesítéséhez erre az okirati formára szükség van.

A hitelnyújtó a kkv- szerződéssel kapcsolatos, harmadik személynek fizetendő költségeket egyébként (így különösen: a közjegyzői díj, értékbecslés díja, garanciaintézményeknek fizetendő kezességvállalási díj, földhivatali díjak, fedezetmódosítási díj, biztosítási díj stb.) a kkv-ra terhelheti. Pénzügyi lízinget nyújtó pénzügyi vállalkozás vagy hitelintézet az ügylet megkötésével kapcsolatosan a fentieken kívül biztosítási díjat, illetve az adott eszköz lízingbe adó általi megszerzését terhelő vagyonszerzési illetéket továbbháríthat a kkv-ra. Közvetítői díj vagy jutalék továbbhárítása a pénzügyi termék igénybevételével kapcsolatosan nem lehetséges.

Hogy jutnak hozzá a refinanszírozáshoz bankok?

A hitelintézetek az 1500 milliárd forintos keretösszeg első 1200 milliárd forintos összege (közös keretösszeg) erejéig a kkv-szerződések AL8 azonosítókódú adatszolgáltatás keretében történő beküldésének sorrendjében juthatnak forráshoz. Az 1200 milliárd forint kimerülését követő naptól további refinanszírozási hitelt maximálisan a keretösszeg fennmaradó részéből (legfeljebb 300 milliárd forint) a részükre allokált hitelkeret erejéig vehetnek igénybe. A hitelintézet által korábban már felvett hitelek törlesztésre kerülő részei nem vehetők újra igénybe, azaz nincs rulírozási lehetőség, kivéve egyes eseteket, például a forgóeszköz-hitelek refinanszírozását.

Az MNB ígérete alapján egyébként amikortól a program kihasználtsága elérte a 100 milliárd forintot, az MNB a keretösszeg kihasználtságának mértékét minden naptári hónap első keddi munkanapján közzéteszi a megelőző hét utolsó munkanapjával bezárólag beküldött kkv-szerződések összegei alapján.

Hitelezés 2020: A koronavírus és a magyar bankszektor

Kiemelt téma lesz ez a Portfolio keddi online Hitelezés 2020 konferenciáján, amely A koronavírus és a magyar bankszektor címmel kerül megrendezésre. Érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés