Jóváhagyta a legnagyobb keretösszegű EU-s programunk, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program módosítására irányuló javaslatot a részére benyújtott tervezet szerint a kormány és felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy azt nyújtsa be az Európai Bizottságnak - derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Sajnos a módosítás tartalma nem ismert, a rövid jogszabály nem tartalmazza.
Megjelent a Magyar Közlönyben az EU-s és magyar költségvetésből fizethető agrártámogatások 2018. évi mértékének megállapításáról szóló agrárminiszteri rendelet, amely a keretösszegek és egyéb részletek mellett azt is rögzíti, hogy mától, azaz október 16-tól fizethetők ki ezek az előlegek.
Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:
"Olyan költség elszámolása maradéktalanul nem lehetséges, amelyről bizonyítható, hogy az a piaci árak jellemző szintjét meghaladta" - áll a határozott üzenet abban a tájékoztatóban, amely péntek délután jelent meg a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán és két uniós fejlesztési program kapcsán rögzíti, hogy milyen esetekben és hogyan kell egységes szabályok mentén alátámasztani a piaci áraknak való megfelelést.
Továbbra is hisz abban az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy jövő május végéig legalább a fő kereteit el fogják fogadni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es költségvetésnek, és elárulta: annak elfogadásáért is küzd, hogy a következő büdzsében már csak a jogállamisági feltételek megléte esetén lehessen EU-pénzeket kifizetni a tagállamok felé. Arról, hogy mennyire (csekély mértékben) reális az EU-költségvetés jövő májusig történő elfogadása, alábbi két cikkünkben már írtunk:
Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy csütörtöki balatonfüredi rendezvényen a tárca közleménye szerint.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója.
Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.
Minél hamarabb el kell kezdeni a 2021-2027-es uniós költségvetés megvalósítását, így az annak tervezésével és kialakításával kapcsolatos teendőket a következő hónapokban, még az Európai Parlamenti választások előtt kell megtenni - hangsúlyozta a sürgős cselekvés fontosságát az Európai Régiók és Városok Hetének nyitó sajtótájékoztatóján Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. Ugyanezt, a következő költségvetés mielőbbi elfogadását szorgalmazta a mintegy 6000 fős többnapos konferencia nyitóelőadásában Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is és érvelésük a mostani 2014-2020-as uniós ciklus eddigi megvalósítási tapasztalataira épül.
Három olyan reformjavaslatot is ellenez Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetés bevételi oldalán, amelyeket még májusban tett le az asztalra az Európai Bizottság és ma is egyeztetett róluk a visegrádi négy ország, illetve Ausztria, Németország és Franciaország pénzügyminisztere a Tatra Summit keretében. Az egyik szerint Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy csökkenjen a GNI-alapú befizetés aránya a közös uniós költségvetésbe. Ez persze érthető, mert így esély lenne arra, hogy elkerülhesse például Magyarország a büdzsé kiadási oldalán a kohéziós és agrártámogatások jelentős megvágását.
A magyarországi kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer szervezeti és anyagi kereteinek jelentős átalakítási terve rajzolódik ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent 10 pontos kormányhatározatból. Az átalakítások indokaként Magyarország versenyképességének növelését jelölte meg a kormány és olyan tervek tűnnek ki a határozatból, mint például egy állami fenntartású alkalmazott kutatóintézet-hálózat létrehozása, egy új Kutatási Alap felállítása, egy új KFI stratégia és finanszírozási keretrendszer kidolgozása, továbbá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba való beolvasztása.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Európa top vállalkozóit, Simone Accornerót (Olaszország), Ioannis Tamanast (Görögország), Bieke Van Gorpot (Belgium), Isabel Hoffmannt (Kanada), valamint Laura Souceket (Olaszország) díjazta.
Még idén várható egy MFB Fix névre hallgató, kkv-knak szóló finanszírozási program, amely kiegészíti majd a jegybanktól várható új NHP Fix programot és lesz majd egy tőkepótló része is, mivel a hitel 40%-át majd csak a futamidő végén kell visszafizetni - jelentette be a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Bernáth Tamás. Az MFB elnök-vezérigazgatója szerint ez a program jelentősen segíthet majd a kkv-szektor tőkeági problémáinak enyhítésén, miközben az MFB az uniós és saját forrású programjai abban fognak segíteni, hogy a vállalatok finanszírozáshoz jutásában a problémákat oldani tudják.
Nem célja az Európai Bizottságnak, hogy a magyarországi uniós forrásfelhasználás problémái miatt horizontálisan, minden Operatív Programot érintően felfüggessze a pénzkifizetést, de míg a magyar kormány legvalószínűbb forgatókönyvként két uniós Operatív Program felfüggesztésével számol, addig a 24.hu brüsszeli forrása szerint három programunk van veszélyben. A Portfolio több forrásból származó információi szerint teljes Operatív Programok helyett inkább azok bizonyos alprogramjai lehetnek veszélyben, másrészt a magyar kormány éppen ezekben a napokban hozhat fontos döntéseket, és ezeket írásban Brüsszelbe kiküldve a brüsszeli pénzkifizetések is megindulhatnak, illetve felgyorsulhatnak.
"Még az idei év hátralévő részében több százmilliárd forintnyi uniós pénz érkezik Brüsszelből, az ezzel ellentétes híresztelések nem megalapozottak" - hangsúlyozta a költségvetési EDP-jelentés Brüsszelbe megküldésének apropóján még tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter.
A Portfolio-hoz eljutott információkkal összhangban a mai Világgazdaság is arról is, hogy a napokban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) egyes pályázatainak nyertesei olyan levelet kaptak az illetékes hatóságtól, hogy október 7-ig nyújtsák be számla alapú kifizetési kérelmeiket, mert ezzel mérséklik annak veszélyét, hogy az ország EU-s forrásokat veszít.
A Portfolio júliusi cikkében már felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik uniós fejlesztési programban (TOP) olyan súlyosak az Európai Bizottság aggályai az itthoni pénzkifizetési rendszerrel kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok még nem küldtek ki számlákat kifizetés céljából, nehogy megszakítsák, majd felfüggesszék azok kifizetését. Jávor Benedek EP-képviselő friss blogbejegyzése megerősíti mindezt és bemutatja a probléma lényegét. A Párbeszéd képviselője azt is vázolja, hogy a problémák rendezése és így a TOP-ban uniós pénzkifizetés év végéig nem is várható, azonban a Portfolio múlt héten is jelzett, illetve frissebb információi ennél kedvezőbb kilátásokról szólnak.
Egy friss kormányhatározatban azt írta elő a kormány, hogy az idei évi költségvetésben 3,577 milliárd forintot csoportosítsanak át egy olyan jogcímhez, amelyből a jövő évi és a 2020-as fejlesztéspolitikai tájékoztatási célokat lehet majd elérni. Ez azt jelenti, hogy az EU felé nem elszámolható magyar költségvetési forrásból megnyomják az EU-s projektek reklámozását a következő években.
Minden eddiginél kedvezőbbek a nulla százalékos lakossági energiahatékonysági és megújuló energiás hitel feltételei a tegnapi módosítással és az igénylők körét érdemben szélesíti, hogy immár a friss használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanok tulajdonosai is kérhetik a pénzt. Ők például a korábban be nem tervezett napelemet már ebből finanszírozhatják, hogy az új ingatlan rezsije még alacsonyabb lehessen. Az is lényeges a hitel kapcsán, hogy az energetikai szakértő költségének elszámolásához a szerződés helyett elegendő lesz a számla benyújtása is.
Jelentősen lazultak, az építőipari életszerűség és a kisebb társasházban (jellemzően sorházban) élő magánszemély pályázók igényei felé mozdultak el a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei a ma kiadott módosítással, amely szabályok október 4-től lépnek hatályba és már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. A Pest megyén kívüli térségnek szóló 105,2 milliárdos hitelkeretnek már nem a negyedét, hanem a felét lehet társasházi és lakásszövetkezeti energiahatékonysági és megújuló energiás projektjeire felhasználni, ennek érdekében több szabály is módosult. Közben a jelentős építőipari áremelkedést és a projektek elhúzódásából eredő problémákat is kezeli a mostani módosító csomag, hiszen például az eddigi csaknem dupláját lehet majd nyílászárók fajlagos költségére elszámolni, de a szigetelés elszámolható költsége is jócskán emelkedik. Ezek mellett a projektek befejezésére és a hitel rendelkezésre tartására szolgáló idő is jócskán kitolódik.
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
