Egyre nagyobb az esélye, hogy elérkezett a tőzsdékre a régóta várt nagy korrekció, az S&P 500 index pár nap leforgása alatt 5 százalékot esett. Az idegesség szemmel látható, a volatilitást mérő VIX index tegnap 2012 júniusa óta nem látott magasságba ugrott. Az alábbiakban azokat a tényezőket gyűjtöttük össze, melyek a tőzsdék mélyrepülésében szerepet játszhatnak.
A jelenlegi ultra alacsony euróövezeti infláció várhatóan fokozatosan közelít 2016-ra, legkésőbb 2017-re az Európai Központi Bank (EKB) valamivel 2 százalék alatti inflációs céljához.
Ha meg akarjuk érteni, hogy miért zuhan hetek óta megállás nélkül az euró a dollárral szemben, akkor elég csak az alábbi ábrára ránéznünk és rögtön világossá válik az összefüggés.
Elromlott a hangulat a nemzetközi részvénypiacokon több tényező együttes hatására: egyre erősebbek a geopolitikai feszültségek, az Ebola-járvány jobban aggasztja a piaci szereplőket, ráadásul Mario Draghi szavai sem elégítették ki a befektetők kíváncsiságát, akik több konkrétumot vártak a leendő eszközvásárlásokkal kapcsolatban.
Az Európai Központi Bank szinten tartotta a kamatokat az eurózónában, amivel a piaci várakozásoknak megfelelően lépett. Az irányadó ráta ezzel továbbra is 0,05 százalékos rekordmélységben van, amiről már maga a jegybankelnök is elmondta, hogy a nulla alsó határt jelenti. Mario Draghi EKB-elnök a mai sajtótájékoztatóján az eszközvásárlási programjának részleteit taglalta, melyről elmondta, hogy jelentősen felfújják majd a jegybank mérlegét. A vásárlások október közepétől már elkezdődhetnek és legalább két évig tartanak. Kiderültek az igen kényes részletek arról is, hogy az EKB hajlandó lesz kockázatosabb (görög és ciprusi) eszközöket vásárolni, de ehhez külön szabályokat fogalmaz majd meg velük szemben.
Holnap az Európai Központi Bank lerántja a leplet a 200 milliárd eurós eszközvásárlási programjáról, és az igazán nagy meglepetés az lehet, hogy ebből igen kockázatos görög és ciprusi értékpapírokat is vásárolnának majd. Legalábbis a legújabb hírek szerint Mario Draghi EKB-elnök és a jegybanki döntéshozó testületének egy része ezt akarja. Nem nehéz kitalálni, hogy az egész programot ellenző konzervatív német félnél ez máris kiverte a biztosítékot, és hangzatos ellenvéleményeket fogalmaztak meg. Most úgy tűnik, hogy kisebbségbe kerülhetnek, ami az eurózóna leggyengébb országaira nézve nagyon jó hír, de a döntésük kihirdetéséig holnap délutánig várnunk kell.
Az Európai Központi Bank (EKB) a következő 12 hónapban 200 milliárd euró értékben vesz majd eszközfedezetű értékpapírokat (ABS) a Reuters hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint.
Ezen a héten Nápolyban ül össze az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozó testülete, majd várhatóan csütörtökön jelentik be, hogy pontosan milyen fajta (és mennyire kockázatos besorolású) eszközfedezetű értékpapírokat és fedezett kötvényeket kívánnak vásárolni. A vásárlási keretük akár több száz milliárd euró is lehet.
Az Európai Központi Bank további stimuláló lépésekre készülhet. Ezt ugyanis immár más jegybanki tisztségviselők is megerősítették, miután először múlt héten Mario Draghi EKB-elnök tett rá utalást. Az euró a hírekre akkor kétéves mélypontjára került a dollárral szemben, de a további lépések részletei egyelőre nem körvonalazódtak. Egy viszont biztos: az eurózónás jegybank mérlege jelentősen meg fog hízni az elkövetkező időszakban.
Néhány hónapja még az eurózónás gazdasági viták kulcstémája volt az euró "túlértékelt" állapota, most viszont, hogy igen sokat gyengült, úgy tűnik mégsem javult igazán a helyzet. Ennek az egyik igen egyszerű oka az, hogy az euró leginkább csak a dollárral szemben gyengült látványosan, kereskedelmi súlyozással valójában már sokkal kevésbé. Ebből pedig az következik, hogy az eurózónás jegybankon a látszat ellenére egyáltalán nem csökkent a nyomás, hogy további lépéseket hajtson végre.
A bankok mérlegének javítását és a hitelezési kapacitások bővítését célozza az EKB új programja. A Saxo Bank szerint, ahogyan azt a részvénypiaci fejlemények már most jelzik, az EKB-programnak az európai bankcsoportok körében is lesznek nyertesei és vesztesei.
Látványosan szenved az euró, ugyanis újfent tombol az a spekuláció, hogy az eurózónás jegybanknak többet kell tennie, ha menteni akarja a menthetőt. Ráadásul éppen erre erősített rá Mario Draghi jegybankelnök, amikor egy ma hajnalban megjelent interjújában kijelentette: készek további nem konvencionális eszközök bevetésére is. A piac jól láthatóan arra spekulál, hogy immár állampapírok vásárlására készülhet az Európai Központi Bank, amit jól mutat az a fejlemény is, hogy a hírekre az euró kétéves mélypontjára zuhant a dollárral szemben.
Az Európai Központi Bank két napja adta ki a megújult 10 eurós bankjegyet, és egy kampányt is útjára indítottak a népszerűsítéséért. Várják az új 10 euróssal készített selfie-ket, cserébe még díjat is felajánlottak.
Kisebb csalódást keltett az Európai Központi Bank legújabb hitelprogramjának az első aukciója. A célzott hosszú refinanszírozási hitelekre (TLTRO) ugyanis csak 255 ajánlat érkezett. Így a várt 100 milliárd eurós hitelösszeg helyett csak 82,6 milliárd került ki a gazdaságba. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bankokat egyáltalán nem sürgeti semmi a hitelfelvétellel kapcsolatban, decemberben és jövőre újabb aukciók lesznek, amibe beszállhatnak vagy átszállhatnak más eszközökből.
Az EKB irányadó kamatának csökkentése és "pénzpumpálása" a gazdaságba támogatja a magyar jegybanki alapkamat hosszabb távú tartását - nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja az MTI-nek szerdán.
Az eurózónás döntéshozóknak minden lehetséges eszközt be kell vetniük, hogy támogassák az euróövezet gazdaságát - mondta Benoit Coeure, az európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja a spanyol Cinco Dias napilapban megjelent interjújában.
120 eurózónabeli bank mérlegét vizsgálta át tüzetesen az Európai Központi Bank. A cél a rejtett kockázatok feltárása és annak megítélése: hogyan vészelnének át a bankok még egy nagyobb európai gazdasági visszaesést. A rossz teszteredményekre a bankoknak tőkeemeléssel vagy eszközeladásokkal kell majd válaszolniuk. Elemzések szerint sok nagybank is fenn akadhat a szűrőn, mint például a Monte dei Paschi di Siena, Commerzbank és a Banco Comercial Portugues, de a Royal Bank of Scotland és a Lloyds esetében is van miért izgulni- írja a Wall Street Journal.
A fenntartható magyar gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az újraiparosítás, közben 3% alatti államháztartási hiány és az államháztartás kiadási oldalának a GDP 45%-ára csökkentése is fontos gazdaságpolitikai cél - többek között ezeket mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 52. Vándorgyűlésének nyíregyházi nyitóelőadása keretében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a fenntarthatóan csökkenő adósságpályát is fő célnak nevezte és közben bejelentette, hogy a devizaalapú sérülékenység csökkentése érdekében sem idén, sem jövőre nem tervezünk kibocsátani devizaalapú államkötvényt. A devizahitelezés kapcsán Varga elárulta, hogy saját becsléseik szerint mintegy 3 milliárd eurónyi összeg járhat vissza a hiteladósodnak a bankok korábbi tisztességtelensége nyomán. A devizahitelek forintosítása jövőre jöhet, amely szavai szerint a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat. A miniszter megjegyezte, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókat (bankadó, tranzakciós illeték) újra fogják gondolni, hiszen szükség lehet apróbb módosításokra, már csak a hitelezés újraindítása érdekében is.
Fontosabb részletek
Az Európai Központi Bank úgy döntött, tovább vágja a kamatokat, hogy reagáljon az egyre égetőbb deflációs veszélyre. Ha ez a meglepetés nem volna elég, akkor még az is kiderült, hogy az EKB elkezd eszközfedezetű értékpapírokat vásárolni már idén.
Fontosabb részletek
Deflációs veszély van az eurózónában - ezt a legújabb hírek szerint már maga az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is elismeri. Az éves infláció már pusztán 0,3 százalékon áll, míg a termelői árak folyamatosan csökkennek. A kereslet gyenge és az inflációs várakozások is elkezdtek lefelé kúszni. Ha mindez nem volna elég, akkor még a geopolitikai feszültségek is jól hátbavágták az EKB döntéshozóit, akik ma ismét döntenek az eurózónás monetáris politika irányáról és megmutatják legfrissebb előrejelzéseiket.
Az amerikai külügyminiszter Pekingben tárgyalt.
A profit kis részét helyezik csak eredménytartalékba.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Korrupciós ügybe keveredett az ukrán agrártárca vezetője.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
