Az Európai Központi Bank (EKB) jelentése szerint továbbra is az euró a második legnépszerűbb tartalékdeviza, de világszinten az eurótartalékok aránya 2013 végére 0,9 százalékos csökkenéssel 24,4 százalékra mérséklődött.
A befektetőket a leginkább az érdekli Európa kapcsán, hogy az eurózónás jegybank vajon tesz-e még további lépéseket a lazítás irányába. Mario Draghi, jegybankelnök korábban arra utalt, hogy a kamatvágásukat követően akár még eszközvásárlásokba is kezdhetnek, ha tovább rosszabbodik a helyzet. Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök viszont úgy látja, hogy bőven elég volt a júniusi akciójuk, az eredmények egy része pedig már látszik is.
Az EKB csupán 48 órát adna a bankoknak arra, hogy az őszre várható nagy banki stressz teszt sorozat eredményeire reagáljanak - írja a Reuters. A szoros határidővel az adatok idő előtti kiszivárgásának esélyét csökkentenék.
Általános jókedvet okozott a feltörekvő piacokon (is) az Európai Központi Bank június eleji jelzése a hosszú távú célzott refinanszírozási program bejelentésével, de ebből a kedvező piaci környezetből a forint tudott a legkevésbé profitálni a Societe Generale által követett 23 feltörekvő piaci deviza közül. A magyar devizahiteles mentőcsomag körüli híráramlás miatt egyelőre óvatosak a forinttal kapcsolatban, igaz a pénteken kiadott anyagukban egyhónapos távra már ismét forint vételét javasolják ügyfeleiknek.
Az Európai Központi Bank ma a vártnak megfelelően nem vágott tovább a kamatokon. Mario Draghi EKB-elnök már a legutóbbi sajtótájékoztatókor jelezte, hogy nem lesz újabb kamatvágás, de helyette viszont más eszközökhöz nyúlnak. Ma a legnagyobb hangsúlyt a hosszú refinanszírozási programra (TLTRO) tette Draghi, ugyanis a júliusi döntésük fókuszában a hitelezés élénkítése és annak technikai részleteinek kidolgozása volt. A jegybankelnök így beszélt a programjuk ütemezéséről, feltételeiről és mindennek a masszív méretéről is. A bankrendszernek nyújtott teljes hitelösszeg elérheti akár az 1000 milliárd eurót is, de ebből a pénzből az ingatlanpiac és az állampapírpiac nem kaphat. A sajtótájékoztató során ez alkalommal is gyengült az euró a dollárral szemben - noha ebben egy vártnál sokkal jobb amerikai munkaerő-piaci adat játszott közre.
Fontosabb részletek
Az EKB még nagyban küzd a vérszegény eurózónás infláció újjáélesztéséért, de Mario Draghi máris utalást tett rá, hogy mikor kezdhetik emelni az öreg kontinensen is a kamatokat.
Magyarország pozitívan ítéli meg az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) stabilitáserősítő lépéseit, melyeknek célja a befektetők európai bankok iránti bizalmának a helyreállítása - ismertette Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Túl keménynek bizonyulhatnak azok a stressztesztek, amelyeket az Európai Központi Bank hajt végre az eurózóna közel 130 nagybankján, mielőtt (novemberben) magához veszi az egységes felügyeleti jogköröket - figyelmeztetett a Süddeutsche Zeitungban az osztrák jegybankelnök.
Az euró elmúlt években mutatott erősödése nemcsak a piac, de még az Európai Központi Bank szemét is szúrta az inflációt lehúzó hatása miatt, és ők, mint az ügy illetékesei, végre odacsaptak az asztalra. A júniusban bejelentett intézkedési csomagjuk egyik eszköze véleményünk szerint kifejezetten az árfolyam gyengítését szolgálhatja. Ez pedig egy ijesztően hangzó, de valójában már ismert eszköz: a negatív betéti ráta. A lépés nem ismeretlen, a dánok már alkalmazták, méghozzá pont árfolyamgyengítő céllal, ami sikeresnek is bizonyult. Eredményt az EKB esetében még korai volna hirdetni, de úgy tűnik, hogy a trükk egyelőre nekik is bejött. A rendkívül alacsony kamatokat még egy kényszeredett lépéssel közelebb vitték a nulla alsó korláthoz, a piac pedig máris engedelmeskedik és gyengül az euró. Valós élénkítő hatása ennek önmagában ugyanakkor aligha lesz, ahhoz majd a most még csak belengetett, újabb játékszerekre lesz szükség.
A negatív kamatláb kevés teret hagy az alapkezelőknek, az egyöntetű vélemény szerint a részvénypiacok új történelmi csúcsra emelkedésével alig lehet jó befektetési lehetőséget találni. Az értékeltségek Európában és Amerikában is magasan találhatók. Esetleg a gazdasági növekedés beindulására játszva meg lehet próbálkozni a ciklikus papírokkal, de például a hagyományos osztalékfizető papírok helyett is érdemes olcsóbb alternatívát keresni - írja a Reuters.
Az EKB és az MNB hitelprogramjának ugyanaz a célja: a banki hitelezés ösztönzése, a hitelkínálati korlátok lebontása és a hitelpiaci verseny növelése. Ennek keretében mindkét jegybank olcsó, fix kamatozású hosszú futamidejű hitelt nyújt a bankrendszernek, amivel csökkentheti a hosszú futamidejű vállalati hitelek kamatát. Az EKB hitelprogramja a GDP 4%-ára rúg, az MNB az NHP első és második szakaszában a GDP 3%-ának megfelelő hitelt helyezett ki miközben a második szakaszban még rendelkezésre áll a GDP 6%-ának megfelelő keretösszeg.
Az Európai Központi Bank 10 bázisponttal vágta az irányadó rátáját, amivel az 0,15 százalékra süllyedt. A jegybank ezzel ugyanakkor nem érte be és két további kamatinstrumentumán is változtatott: az egynapos betéti ráta mínusz 0,1 százalékra változott, míg az egynapos hitelkamata 0,4 százalékra módosult. A piaci konszenzus előzetesen 15 bázispontos vágást várt volna az irányadó ráta kapcsán, de a betéti ráta mértékét eltalálta. Az euró hirtelen gyengüléssel reagált a döntésre, amit Mario Draghi szavai tovább fokoztak a sajtótájékoztató alatt. Az EKB elnöke bejelentette, hogy elkezdték előkészíteni az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását, továbbá felhagynak az SMP-program eddig alkalmazott sterilizációjával. Sőt, a jegybank két új, hosszú refinanszírozási hitelprogramot is indít még idén.
Fontosabb részletek
Úgy tűnik, végre elszánta magát az Európai Központi Bank és reagál a makacsul alacsonyan ragadt inflációra. A befektetők szinte biztosra veszik, hogy kamatvágás lesz, ráadásul nem pusztán az irányadó ráta, hanem a betéti ráta kapcsán is. Ezzel pedig az EKB válik az első nagy jegybankká, aki megsarcolja a kereskedelmi bankok nála elhelyezett betéteit. Mit ér majd mindez? Ez attól függ, hogy mekkora a baj az inflációval, ami szintén kiderülhet a stáb most napvilágra kerülő előrejelzéseiből. Mi azt gondoljuk, hogy a jegybank a mai, vagy a következő ülésen a lazításhoz bevet majd egy új eszközt is, ami a brit "Funding for Lending" programhoz hasonulhat. Mennyiségi lazításba ugyanakkor nem valószínű, hogy belekezdene, ennyire még nem vált proaktívvá az euróövezeti jegybank.
A magánszerződések betartásával, a nemzetközi tartalék megfelelő szintjének megőrzésével és a pénzügyi stabilitás garantálásával kell meghoznia devizahiteles intézkedéseit a magyar kormánynak - hívja fel a figyelmet szerdán közzétett konvergenciajelentésében az EKB.
Az Európai Központi Bank (EKB) konvergenciajelentéséből kiderült, hogy Magyarország esetében aggályos lehet a jövőben az inflációs konvergencia fenntarthatósága. Ráadásul hazánkban még a jog sem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre és a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó követelményeknek. Nekünk még távoli, de Litvánia már jövőre csatlakozna az euróövezethez - noha az EKB szerint, náluk is vannak megválaszolatlan problémák. A jövőben felzárkózódó országnak ugyanis szintén meggyűlhet a baja az inflációs konvergenciával, hiába annyira nyomott náluk is az árindex.
Májusban erőteljesen visszaesett Európa legnagyobb gazdaságában az inflációs nyomás. A harmonizált fogyasztói árindex havi alapon 0,3 százalékkal süllyedt Németországban, míg az éves mutató 1,1 százalékról egészen 0,6 százalékig zuhant, ami négyéves minimum. Ez az adat érdemben meghatározza az eurózónás inflációt, és így az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntésének kimenetét is befolyásolhatja - noha a piac a kamatvágást már beárazta.
A hetet egyértelműen az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntése határozza majd meg, amin a befektetők többsége kamatvágásra számít. Méghozzá nemcsak az irányadó ráta esetében, hanem az egynapos betéti ráta kapcsán is, ami így a negatív tartományba lépne. Az EKB az elmúlt években vágott már úgy kamatot (vagy éppen nem tett semmit), hogy a piaci többség nem számított rá, ezért most különösen érdemes lesz résen lennünk. Az alábbiakban összefoglaltuk az erre vonatkozó várakozásokat és a hét további eseményeit.
Az Európai Központi Bank részéről újabb figyelmeztetés érkezett az európai pénz- és tőkepiacok felé. Vitor Constancio alelnök szerint, a túlzottan optimista hangulat könnyen a visszájára fordulhat, a bankoknak ezért fel kéne készülnie, főleg mert Ukrajna mindent felboríthat.
Amióta Mario Draghi EKB-elnök május elején belengette, hogy kész további hathatós jegybanki lazító lépéseket tenni az eurózóna központi bankja, látványos mélyrepülésbe kezdett a közös európai fizetőeszköz. Ebben a folyamatban ma egy technikai elemzési szempontból kiemelten fontos szint esett el a dollárral szemben. A japán jennel szemben még zajlik a küzdelem.
Egy hét alatt látványos gyengülést szenvedett el az euró a dollárral szemben. A befektetők egyre jobban azt árazzák, hogy az Európai Központi Bank legközelebb nagyot lép.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
