Az Európai Központi Bank monetáris stimulusának kiterjesztése, az EU-tagságról szóló brit népszavazás és a Közel-Kelet instabilitásából eredő geopolitikai feszültségek lesznek várhatóan azok a tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják majd az EMEA régió magas hozamú kötvénykibocsátásait 2016-ban - írja legfrissebb jelentésében a Moody's.
Mivel a piacok már nagyrészt beárazták az egynapos betéti ráta 10 bázisponttal mínusz 30 bázispontra vágását, így több kamatdöntő tag is ennél nagyobb lépésen gondolkodik - írta meg ma az EKB döntéshozóival készített beszélgetései alapján körképében a Reuters. A hírügynökség tudomása szerint mintegy 20 féle, a monetáris politika további lazítását célzó lépésről zajlanak a háttérvizsgálatok a jegybankban, és ezek egyike az eszközvásárlási program méretének bővítése is. Ezzel azonban számos gond akadna, így nem olyan könnyű kivitelezni. Mindenesetre a kiszivárogtatott jegybankári gondolatok hatására az euró újra esni kezdett a dollárral szemben.
Az Európai Központi Bank (ECB) 39 eurózónabeli, az Európai Bankhatóság (EBA) pedig 53 európai nagybank stressztesztjét kezdi meg 2016 februárjában. A legutóbbi vizsgálat 2014 októberében ért véget, ehhez képest lényeges különbség, hogy már most tudni: nem lesz olyan bank, amely elbukik rajta.
Az EKB bankfelügyeleti vezetője szerint a görög bankok feltőkésítését idén év végéig végre kell hajtani, mivel a várhatóan 2016-ban teljesen elfogadott EU-s bankszanálási irányelv sokkal szigorúbb feltételeket szab majd a bankmentésekre - írja a Reuters.
Mindössze 2%-kal csökkent az eurózóna bankjainak nemteljesítő-hitelállománya azóta, hogy tavaly ilyenkor befejezték a bankok stresssztesztjét, az EKB pedig átvette közvetlen felügyeletüket - derítette ki a Linklaters LLP jogi cég kutatása a Wall Street Journal szerint.
Az Európai Központi Bank kész bármit megtenni azért, hogy elérje a középtávú inflációs célját - közölte Mario Draghi, a jegybank elnöke az olasz Il Sole 24 Ore napilapnak adott interjújában. A szombaton megjelent írásban Draghi arról beszélt, hogy ha úgy látják, hogy a középtávú cél elérése veszélybe kerül, meg fogják tenni a szükséges lépéseket - írja a Reuters.
14 milliárd eurós tőkeemelésre szorulnak a görög bankok a rengeteg nem teljesítő hitel miatt - derült ki a bankrendszer stressz tesztjének eredményeiből, amit az Európai Központi Bank szombaton tett közzé. Az eredmény "megnyugtató", hiszen alacsonyabb a hitelcsomagban erre szánt 25 milliárd eurós összegnél - írja a Reuters.
Sok más esemény mellett a tőzsdék a vezető államok változó monetáris politikájának árnyékában mozogtak. Érdemes néhány lépést hátralépve kicsit távolabbi perspektívából is megvizsgálni, az aktuális gazdasági mutatók mellett mi mozgatta a döntéshozókat 2015-ben, és mindez hogyan határozza meg a tőzsdei mozgásokat 2016-ban.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének múlt heti bejelentése óta - miszerint decemberben felülvizsgálják a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programot - még inkább a mélybe kerültek az eurózónás kötvényhozamok. A befektetők többsége arra számít, hogy nem csak a felvásárlás összegét és idejét terjeszti ki az EKB, de a most -0,2 százalékos irányadó betéti rátát is tovább vágja. Egyre több ország állampapírhozama süllyed e szint alá és esik ki ezzel az eszközvásárlási programból. A tegnapi üzenet alapján persze a Fed is közbeszólhat a decemberi lépést illetően.
Hétfőn újabb sikertelen kísérletet láthattunk a forinttól arra, hogy 310 alá jusson az euróval szemben, így a romló hangulatban 312 közelébe visszagyengült a magyar fizetőeszköz és kedd reggel is ennek közelében jár. Közben a nemzetközi pénz- és tőkepiackon kiváró üzemmódot láthatunk a holnap esti Fed kamatdöntés előtt, aminek egyik jeleként az euró/dollár is oldalazásba váltott. Délután viszont gyengült a forint, nem kizárt, hogy ebben a jegybank laza monetáris politika melletti újabb erős elköteleződése is szerepet játszott.
Az Európai Központi Bank (EKB) számára nincs tabu, kész minden szükséges eszközt bevetni, hogy felpörgesse az inflációt az euróövezetben - jelentette ki Peter Praet, az euróövezeti jegybank főközgazdásza az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában, néhány nappal a további monetáris lazítást kilátásba helyező ígéretek elhangzása után.
Az EKB felőli csütörtöki üzenetek után egy tényleges monetáris lazító lépés híre érkezett pénteken: ezúttal Kínából. A kínai jegybank ugyanis pénteken magyar idő szerint kora délután bejelentette, hogy 25-25 bázisponttal csökkenti az egyéves betéti, illetve hitelezési kamatlábát rendre 1,5%-ra, illetve 4,35%-ra. Továbbá 50 bázisponttal 17,50%-ra csökkenti a nagybankok kötelező tartalékrátáját annak érdekében, hogy friss tőkét szabadítson fel a hitelezéshez.
Alig kezdődött el Mario Draghi sajtótájékoztatója, máris zuhanórepülésbe kapcsolat az euró, alig tíz perc alatt közel egy százalékot esett az euró-dollár jegyzés. A várakozások szerint a jegybankelnök az eszközvásárlási program kiterjesztéséről beszélhet ma.
Csütörtöki ülésén nem változtatott az irányadó rátán az Európai Központi Bank.
Miközben a bankok a vállalati és a lakossági fogyasztási hiteleknél enyhítettek a hitelezési feltételeken, a lakossági ingatlancélú hiteleknél némi szigorításról jelentettek az EKB-nak. A hitelkereslet azonban gyakorlatilag minden szegmensben javult az euróövezetben - derül ki az EKB felméréséből.
Téves alapokon nyugszik Európa megítélése a saját bankjairól - kongatta meg a vészharangot a CNBC szerint a finn jegybankelnök, aki egyúttal az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is a tagja.
A Deutsche Bank, a BNP Paribas és hét másik eurózónabeli nagybank vezetője emelte fel szavát az Európai Központi Bank tervei ellen, amelyek szerint 2 százalékponttal magasabb tőkekövetelmény vonatkozna a legnagyobb európai bankokra, mint az amerikaiakra - írja a Financial Times.
A legtöbb eurózónában működő nagy bank tőkéje bőven az elvárt minimum fölött van, derült ki Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének nyilatkozatából. Az adatok az Egységes Felügyeleti Mechanizmus (SSM) riportjából származnak, amely tavaly óta foglalkozik az eurózónában működő pénzintézetekkel - írja a Reuters .
A görög központi bank tájékoztatása szerint 0,2 milliárd euróval csökken a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) kerete. A jegybank szerint egyre pozitív a kép a görög bankok likviditási helyzetére vonatkozóan, emellett a magánszektorbeli tőkekivonások is stabilizálódtak.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli háború legfontosabb híreivel.
Néhány évtized alatt a felére csökkent a balti-tengeri tőkehal hossza.
Egy 110 fényévnyire lévő, Szaturnuszhoz hasonló gázóriást fedezett fel.
Kapu Tibor személyében 45 év után újra űrhajósa van Magyarországnak.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
