Összesen 15 ezer Quaestor ügyfél több mint 41 milliárd forint kártalanítást vett fel hétfőig az OTP Bank fiókhálózatában. Eddig 25 ezer befektető mintegy 70 milliárd forint kártalanítási összege érkezett meg az OTP-hez, így az érintett ügyfelek részére a pénzkifizetés folyamatos. Megkezdődött a mintegy 300 jogi személy kártalanítása is - írja legfrissebb közleményében a Beva.
Múlt héten tette közzé a a felszámoló a Quaestor-kötvények sorozatonkénti fiktív/valós kötvényarányait. A Beva honlapján ehhez kapcsolódóan újabb morzsa került elő, az alap feltette ugyanis a hiányzó kötvények kiszámításának menetét.
A megkezdődött kártalanítás során több mint 10 ezer Quaestor-kötvény károsult mintegy 28 milliárd forintot vett fel a Befektető-védelmi Alap (Beva) megbízásából eljáró OTP Bank fiókjaiban. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (QA) adatai alapján a Quaestor kötvény károsultakat átlagosan 5,4 millió forint illeti meg ügyfelenként, aminek több mint a felét, fejenként átlagosan 2,8 millió forintot fizet ki Beva a kártalanítás jelenlegi szakaszában. A Quaestor kötvény károsult ügyfelek többsége így már a napokban hozzájut követelésének nagyobbik részéhez - derül ki a QA legfrissebb közleményéből.
Többször is írtunk már a Quaestor-kötvényesek kártalanítása körüli mizériáról, a károsultak sérelmezik, hogy egyelőre csak a Beva által fizetett maximum 6 millió forintot kapják kézhez, mivel a Quaestor Alap a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások miatt egyelőre nem tud forráshoz jutni. Elméletek keringenek arról, hogy ezt az állam készfizető kezességének hiánya okozza-e, ráadásul úgy hírlik, maga Orbán Viktor döntött úgy, hogy az alkotmánybírósági eljárások végéig ne induljon el a teljes kártalanítás.
A Portfolio korábban már utalt rá, a felszámoló most meg is lépte: közzétették ugyanis a PSFN honlapján a Quaestor-kötvények sorozatonkénti fiktív/valós kötvény arányait. Az előzetes becslésekkel nagyjából egybevágóak az arányok, vannak tehát olyan sorozatok, ahol a fiktív kötvények aránya meghaladja a 85%-ot, míg más sorozatoknál nem is voltak fiktív kötvények.
Felháborodás-cunami söpört végig a Quaestor-kötvényesek körében mióta kiderült, hogy 30 millió helyett egyelőre csak maximum 6 millió forintig kártalanítják őket. Nagy az értetlenség, miért csak ennyit kapnak, és különben is, ki határozza meg, hogy fiktív vagy nem fiktív az a kötvény? Utánajártunk, hogy jött ki a matek és pár egyszerű példán is megmutatjuk, ki mennyit kap a Bevától.
A napokban jött a hír, hogy a Quaestor Alap egyelőre csak 20 ezer eurós összeghatárig kártalanítja a Quaestor-kötvényeseket, a 100 ezer euróig fennálló további kifizetést csak időben eltolva tudja teljesíteni az OTP által benyújtott, folyamatban lévő alkotmánybírósági kérelme miatt. időközben kiderült, nem a bank az egyetlen, aki Alkotmánybírósághoz fordult.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja jelezte, hogy az alkotmánybírósági eljárás miatt nem tudott hitelhez jutni sem a Magyar Nemzeti Banktól, sem a piacról, így jelenleg nem tudja kifizetni a 20 ezer és 100 ezer euró közötti kártalanítási összegeket - közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára szerdán az MTI-vel.
Egyre csak szaporodnak a furcsaságok a Quaestor-ügy körül. Hétfőn a Quaestor Alap bejelentette: egyelőre csak 20 ezer euróig kártalanít az OTP Bank folyamatban lévő alkotmánybírósági kérelme miatt, ugyanakkor a bank Portfolio-nak megfogalmazott véleménye szerint a kérelem elbírálása nem akadályozhatja a törvény végrehajtását, márpedig ez alapján 30 millió forintig járna a kártalanítás. A Quaestor Alaphoz közeli forrásaink szerint ugyanakkor ők végrehajtják a törvényt, de addig nem képes az alap jegybanki vagy piaci finanszírozáshoz jutni, míg az Alkotmánybíróság nem dönt (várhatóan csak ősszel) az ügyben. Háborognak tehát a károsultak, akik közül, mint kiderült, jóval többen rendelkeznek 30 millió forint feletti megtakarítással a Quaestornál, mint ahogyan azt korábban Rogán és Orbán állította.
Törvényellenesnek tartják a Quaestor-károsultak a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (a továbbiakban: Quaestor Alap) tegnapi közleményét, miszerint egy folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt egyelőre csak 20 ezer euróig kártalanítanak.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához (a továbbiakban: Quaestor Alap) június 5-ig lehetett beadni a kártalanításra vonatkozó kérelmeket, információink szerint a fenti határidőig több mint 31 ezer kérelem be is érkezett. Azt viszont kevesen tudják, hogy a Quaestor-kötvénnyel rendelkezők közül azoknak, akik adószámot is feltüntettek a kérelmükön, újabb nyilatkozatot kell beadniuk, ha nem akarnak lecsúszni a kártalanítási összegről.
Eddig csak sejtettük, most már biztos: nehéz év elé néznek a Beva-tagok. Az alap 2014. évre vonatkozó jelentése és saját becsléseink alapján 120 milliárd forintos kártalanításra kell felkészülniük a bankokból, alapkezelőkből és brókercégekből álló tagoknak. A Hungáriára is megvannak már az első becslések és azt is tudni lehet, hogyan teremti majd elő a Beva a kártalanításhoz szükséges pénzt. Az éves tagdíj várhatóan 6,5-szeresére emelkedik, és a tavalyi eredményeket látva könnyen előfordulhat, hogy egy-két szolgáltató bezárja kapuit vagy külföldre viszi a központját. Mutatjuk a legfrissebb számokat.
Az Országgyűlés kedden a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében - az elmúlt időszak brókerügyei miatt - több ponton szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat zárószavazását, miután a Ház nem fogadta el a kétharmados passzusokat, két héttel ezelőtt elhalasztották, az azóta átdolgozott előterjesztést most egyszerű többséggel szavazták meg a képviselők.
Azt hinné az ember, hogy egy kis utánajárás és erőfeszítés után fény derül arra, hol tartanak most a brókerbotrányok miatti kártalanítási folyamatok, mekkora a kárigény, hányan vannak a károsultak és ami a legfontosabb, mikor kapják meg a pénzüket az érintettek. Tévedtünk. Azt viszont megtudtuk, eddig hány igénybejelentés érkezett be a Bevához és miből lesz majd a pénz a Quaestor-kötvényesek kártalanítására, de, hogy pontosan mennyit kell fizetnie a Bevának, még mindig rejtély. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy a rendőrség tájékoztatása szerint bizony a Hungáriánál is elrendelték a vagyonzárat, de, hogy mikor és az miért nem szerepel a cégkivonatban, már egy másik csavar a történetben.
A Buda-Cash-ügyben korábban előállított tíz ember között nem szerepel gyanúsítottként a cég alapítója, Pintér Zoltán - tudta meg az mno.hu. Ráadásul csökkent a gyanúsítottak száma is, mivel a hírek szerint Pál Gyulával, a Buda-Cash igazgatósági tagjával szemben megszűnt az eljárás.
Folyamatosan érkeznek a Quaestor-kötvényesek kárigényei a kárrendezési alaphoz. A legfrissebb információk alapján még zajlanak az összesítések, de a Beva június 4-ére vonatkozó adata szerint még mindig nem teljes a létszám.
Fontos határidő közeleg a Quaestor-kötvényesek számára: holnap jár le ugyanis az a határidő, ameddig a károsultak jelezhetik kártalanítási igényüket a kárrendezési alapnál. Azt már lehet tudni, hogy eddig hányan nyújtották be a kérelmeket, de arról még csak találgatások folynak, hogy miből és mikor fizetik ki a kártalanítási összeget.
A Beva mai közleményéből kiderült: Farkas Péter, az alap ügyvezető igazgatója május 31-én távozik pozíciójából. A megüresedő posztot júniustól az a Fekete-Győr András tölti be, aki egyben az OBA ügyvezetője is. A háttérben a két intézmény szervezetének összevonása állhat.
Ahogyan az várható volt, az elmúlt hetek brókerpiaci eseményei után a Beva rendkívüli befizetést rendelt el a tagjaival szemben. A plusz befizetést a tagoknak június 1-ig kell teljesíteniük, értesüléseink szerint ez 1,25 milliárd forintnyi pótbefizetést jelent majd a tagoknak.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
