A 2000-es évek kezdete óta a hitelderivatíva piac meghatározó részévé váltak a CDS-ügyletek. A népszerűségük annak köszönhető, hogy segítségükkel a hitelkockázat részben vagy egészben transzferálhatóvá, átruházhatóvá válik így lehetőséget nyújt a felek számára a kockázataikat diverzifikálni, szétválasztani. Ugyanakkor a CDS-piac egy másik fontos funkciót is betölt. A piaci szereplők számára visszacsatolást nyújt a vonatkozó alaptermékhez kötődő kockázati felárról, ami szerepet játszik az árazási és fedezeti stratégiák kialakításánál. A szuverén kötvénypiaci vonatkozásban emiatt tekintenek a CDS árára úgy, mint az országkockázat egyik legfontosabb mérőszámára. A helyzet azonban az elmúlt években sokat változott.
Már hosszú évek óta nem kell attól tartani, hogy Magyarországot az év végi toplistákon beválogatják a leginkább kockázatos országok közé, az idei évet pedig úgy tűnik, komoly sikerrel zárhatjuk ebben a tekintetben. Az országok kockázatosságát mérő CDS-felár ugyanis olyan alacsony szintre süllyedt 2017 végén, amire a világgazdasági válság óta nem volt példa.
Venezuelát a nagy hitelminősítők "részleges csőd" kategóriába sorolták, miután az ország képtelen volt törleszteni adósságát. A venezuelai leminősítés után érdemes megnézni, hogy most a piac melyik országokat tartja a leginkább kockázatosnak.
Minden idők legalacsonyabb szintjére, 98 bázispontra süllyedt ma a magyar állam következő 5 évi csődje elleni biztosítás (CDS) éves díja, ami Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter értékelése szerint azt jelenti, hogy a magyar gazdaság jó pályán van, az államadósság egyre olcsóbban finanszírozható, ami egyre kisebb problémát jelent a gazdaság számára.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
