Figyelem, változhat a háziorvosi ügyeleti rend!
Több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet Takács Péter egészségügyi államtitkár terve - számolt be a Népszava szerdai cikkében.
Több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet Takács Péter egészségügyi államtitkár terve - számolt be a Népszava szerdai cikkében.
Az egészségügy átalakítását célzó végleges javaslatcsomagot juttatott el a területért felelős Belügyminisztérium a szakmai szervezetekhez. A tervezet része az egészségügyi szakdolgozók béremelése.
Hamarosan a kormány elé kerül a Belügyminisztériumban elkészített, az állami irányítást erősítő, szabad orvosválasztást korlátozó, egészségügy átalakítását célzó tervezet - tudta meg a Népszava. A tervezet az ellátórendszer szinte valamennyi szegmensét érinti.
A közelgő választások ellenére hozzálátott a kórházi háttérszolgáltatások összevonásának a kormány – írja a Népszava. Az Országos Kórházi Főigazgató (OKFÖ) levelét valamennyi kórháznak postázták erről.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította a republikánusok által beterjesztett azon kifogásokat, miszerint az Obamacare alkotmányellenes lenne – írja a New York Times.
Az elmúlt napokban kiszivárgott egy előkészítő anyag, amiben a kórházi rendszer átalakításáról volt szó. Ezzel kapcsolatban is kérdezték a miniszterelnököt a csütörtöki Kormányinfón.
A kormánynak határozott elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan folytatná a tavaly elindított egészségügyi átalakítást, azonban ennek felelősét nem az Emberi Erőforrások Minisztériumában kell keresni a jelek szerint. A tervekről ugyanis a napokban Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője számolt be egy előadásában. A cél a kórházi adósságok növekedésének megállítása, amit részben új finanszírozási rendszerrel támogatnak meg.
A Magyar Orvosi Kamara vasárnap közleményt adott ki a napokban kiszivárgott belső minisztériumi levéllel kapcsolatban, ami arra utal, hogy az EMMI a kórházak átalakítását tervezi. A kamara most ízekre szedte a terveket, ami szerintük nem célravezető és nem is lehet eredményes.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
A koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alapból származó pénzek magyarországi felhasználásának terve kilenc fő pillérre épül, és ezek egyike az egészségügyet érinti. Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az ágazat fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.
Még nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy csökken a kórházi terhelés - fejtette ki a legutóbbi járványügyi tapasztalatokkal kapcsolatban érdeklődésünkre Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont alapítója szerint a járvány harmadik hullámában is elképesztő morális szinten teljesítenek az egészségügyi dolgozók, az ellátórendszer teljesítőképessége ma a benne dolgozók emberfeletti teljesítményén nyugszik. A gerincsebész azt vetítette előre a lapunknak adott interjújában, hogy a kormány hálapénz elleni akciója sikeres lesz, mert a dolgozók is partnerek ebben. Varga Péter Pál úgy vélekedett, hogy akik jelenleg otthon küzdenek a bajaikkal, azok hamarosan rá fognak zúdulni az egészségügyi ellátórendszerre és erre a kormánynak fel kell készülnie az ágazat finanszírozásával. A kormány nem adhatja fel a közfinanszírozott tömegellátást - vallja az orvos, akivel arról is beszélgettünk, hogy a megkezdett egészségügyi átalakítás folyamatának még milyen elengedhetetlen lépcsőfokai lennének a közeljövőben.
A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.
Ennél aktuálisabb pillanatot nehezen lehetne elképzelni egy magánegészségügyi konferencia időpontjának. A szektorban elindult reformfolyamat, az egészségügyi szolgálati jogviszony élesedése, valamint a harmadik járványhullám folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a magánszektor szereplőit. Április 14-i online rendezvényünkön a szolgáltatók 2021-es évét leginkább meghatározó kérdéseket járjuk körül. Az eseményre itt lehet jelentkezni.
Csak a lakosság nagy fokú átoltottsága hozhat enyhülést az egészségügyi szakemberek számára, akik már egy éve küzdenek a frontvonalban a koronavírus-járvány ellen - írja Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a Facebookján.
Senki nem gondolta volna, hogy 2020-ban a kormány ekkora lendülettel fog neki az egészségügy átalakításának, a járvány azonban természetesen erre is hatással volt. Látványos béremelés, hálapénz-kivezetés, új szolgálati jogviszony, majd némi visszavonulás: csak néhány ügy, amivel igazán sokkolta az érintetteket a kormány.
A szerdi közlönyből derült fény arra, hogy a kormány elkötelezett a háziorvosi rendszer megreformálása mellett.
Két fontos és talán történelmi jelentőségű üzenete is van a parlament által a héten megszavazott radikális orvosi béremelésnek. Egyrészt, hogy a koronavírus-válság okozta rendkívüli helyzetben mindezt a költségvetési hiány elengedésének árán is végre kell hajtani, másrészt elindulhat egy fordulat, az évtizedes mélyponton lévő állami finanszírozás (a GDP arányában) újra növekedhet, változhat az ágazat megítélése, megbecsültsége. 2019-ben ugyanis eljutottunk oda, hogy az egészségügy finanszírozásában a lakosság soha nem látott mértékben finanszírozta az egészségügyet közvetlenül, közel minden harmadik forint már a lakosság pénztárcájából ment. Megmutatjuk, honnan hová kellene most látványosan javítani ahhoz, hogy stratégiai ágazattá váljon az egészségügy.
Mit tartalmaz a Boston Consulting Group Kft. által készített tanulmány? - kérdezte a témában illetékes belügyminisztert Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő.
Látszólag nagy sürgés-forgás van a magyar egészségügyi rendszer körül, nagyon úgy tűnik, komoly átalakításon dolgoznak a kormányban, több helyen is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2030-ig szóló koncepción dolgozik, kikérve az egészségügyben dolgozók véleményét is, a Belügyminisztérium pedig nemzetközi tanácsadó céggel szerződött komplex átalakítási tervek kidolgozására az egészségügyi ágazatban. A koncepcióért az a Boston Consulting Group felel, amely aktívan részt vett a 2018-as szlovák kórházreform szakmai előkészítésében. Megnéztük ezért egy szlovákiai egészségügyi szakértővel, hogy hogyan zajlott az előkészítés folyamata és hogy miért akadt el, mielőtt igazán elindulhatott volna. Annyit már az elején elárulunk: számtalan párhuzamot találunk a két ország egészségügyi rendszere és problémái között, és sok tanulságot is levonhatunk.
Az egészségügyi kormányzat kikéri az ágazat dolgozóinak véleményét az átalakítási folyamatban. Az egyik kérdést azt sugallja, hogy az eddigi állami-magán rendszer együttfejlődését törnék meg.
Sokan nem erre számítottak.
A régió vasúti közlekedését is felfüggesztették.
Hétfőn jelentős gyengüléssel kezdett a forint, az amerikai inflációs adat hozott valami mozgást.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
