A Moody's pénteken stabilról negatívra módosította az Egyesült Államok hitelminősítési kilátását, a növekvő költségvetési hiányra és az adósságfizetési körülmények romlására hivatkozva. A lépés várhatóan megnehezítheti a 2024-es elnökválasztás előtti költségvetési döntéseket, mivel az ország politikai polarizációja akadályozza a gyors intézkedéseket.
A Wizz Air részvényeit csúnyán megütötték a csütörtöki nyitást követően, miután a vállalat a bizonytalan gazdasági helyzetre és a nehéz működési körülményekre hivatkozva csökkentette éves profitvárakozásait, annak ellenére, hogy a vállalat rekordnyereséget ért el az üzleti év első felében.
Múlt hét végén a Portfolio is beszámolt róla, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország év végéig meghosszabbítja az önkéntes olajtermelés-csökkentést. A piaci szereplők úgy tűnik, hogy nem kifejezetten aggódnak a lépés miatt, ahogy a közel-keleti feszültséges miatt sem, hiszen szerdán délutánra már közel 4 hónapja nem látott szintre esett az olaj világpiaci ára. Az áresés hátterében ezúttal a kereslettel kapcsolatos aggodalmak állnak: úgy tűnik, hogy Kína után Amerikában is igencsak mérséklődhet a kereslet.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 5%-ról 5,4%-ra javította Kína 2023-as bruttó hazai termék (GDP) növekedési előrejelzését, a Covid-19 utáni erőteljes fellendülésre hivatkozva. De a pozitív kilátás mellett az IMF jövőre, vagyis 2024-ben a világ második legnagyobb gazdaságának lassulására számít, a GDP növekedése 4,6%-ra visszaeshet. A csökkenő növekedési kilátásokat a kínai ingatlanszektor tartós gyengeségének és a visszafogott külső keresletnek tulajdonítják, olyan tényezőknek, amelyek hatással lehetnek a nemzet gazdasági pályájára.
A JPMorgan szerint októberben hét hónap óta először emelkedett a problémás hozamszinten kereskedett vállalati kötvények volumene – írja a Reuters. Ez a vállalatok nehéz likviditási helyzetéről árulkodik. Nem túl jó előjel, hogy 2020 márciusában volt utoljára ennyi problémás kötvény, és ez csak növekedhet a következő hónapokban.
A héten teszik közzé az októberi államháztartás előzetes számait, valamint érkezik az októberi infláció is. Külföldről is érkeznek fontos adatok, de igazán komoly piacmozgató esemény külföldön most nem lesz - legalábbis ami az előre tervezett adatközléseket illeti.
Az infláció elleni folyamatos küzdelemben az Európai Központi Bank (EKB) fontolóra vehet egy újabb kamatemelést - figyelmeztetett Isabel Schnabel, az EKB Igazgatóságának tagja St. Louisban tartott beszédében. A Bloomberg szerint a jegybankár aggódik az újabb kínálati oldali sokkok okozta potenciális destabilizáció miatt, ami veszélyeztetheti a középtávú árstabilitást. Hangsúlyozta, hogy folyamatos éberségre és kitartásra van szükség a tartós inflációs nyomással szemben.
Az Moeller-Maersk globális hajózási óriás pénteken drasztikus költségcsökkentő intézkedéseket hozott nyilvánosságra, bejelentve, hogy a harmadik negyedévi bevételek összeomlásának ellensúlyozására a munkaerő jelentős részének elbocsátását tervezi. A dán hajózási vállalat 9 százalékkal kívánja csökkenteni a létszámát, legalább 10 ezer alkalmazottat elbocsátva a jövő év végéig, így a 2023 eleji 110 ezer főről 2024-re 100 ezer alá csökkentve a létszámot – számolt be a Marketwatch. Később 18 százalékot zuhantak a cég részvényei a hír hatására.
A BMW harmadik negyedéves autóipari marzsa a magasabb árú és elektromos autók értékesítésének köszönhetően nőtt, így a vállalat megerősítette éves előrejelzését.
Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint az euróövezet a kamatemelések ellenére elkerüli a recessziót -írja a Reuters. A jegybankár akkor nyilatkozza ezt, amikor a világpiacok épp kitörő örömben vannak, ugyanis a Fed-elnök tegnapi jelzéseit úgy értelmezik, hogy az Egyesült Államok a kamatemelések ellenére puha landolással fogja legyőzni az inflációt.
A Bank of England (BoE) csütörtökön változatlanul hagyta a kamatlábakat, de azt mondta, hogy a monetáris politikának valószínűleg hosszú ideig korlátozónak kell maradnia.
A Nemzetközi Energiaügynökség egyebek mellett az olaj, a földgáz, a napelemek és az elektromos autók árának következő évtizedekben valószínűsíthető alakulását is vázolja a napokban megjelent éves jelentésében. E szerint gyakorlatilag minden energiahordozó és az energiaátmenet szempontjából kulcsfontosságú technológia árában további jelentős csökkenés várható 2030-ig, majd 2050-ig, és minél inkább a kibocsátáscsökkentést elősegítő intézkedések történnek, annál meredekebb lehet az áresés.
Rekordmagas olajárakra lehet számítani az izraeli-Hamász háború kiéleződése és továbbterjedése esetén - figyelmeztetett legfrissebb elemzésében a Világbank.
A japán központi bank rugalmasabbá teszi hozamgörbe-szabályozási politikáját, és megváltoztatta a kommunikációját a toleranciasáv felső széléről – derül ki a jegybank közleményéből. A jegybank azt írta, hogy a 10 éves kötvényhozam célszintjét továbbra is 0%-on tartják, de az 1%-os felső korlátot ezentúl referenciának tekintik, vagyis rugalmasabban engedik kilengeni a hozamokat. A döntés elméletileg monetáris szigorítással ér fel, a gyakorlatban kevés hatása van.
A kedvező változásoknak köszönhetően az elmúlt években javultak az energiaátmenet kilátásai, és ha ez egyelőre nem is elegendő a klímacélok teljesítéséhez, a trend egyértelműen arra utal, hogy egyre több területen közelítjük meg az ehhez szükséges pályát. Ennek megfelelően az olyan, meghatározó elemzőházak mint a Nemzetközi Energiaügynökség, évről évre rendre jókora felfelé irányuló módosításokat hajtanak végre a tiszta energia várható terjedésére vonatkozó prognózisaikban.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Évről évre milliók kíváncsiak a lakásárak alakulására, ami nem meglepő annak fényében, hogy a lakosság többsége számára a saját lakóingatlan jelenti a legnagyobb értékű vagyontárgyat. A bérlakásban élők szintén széles csoportja pedig inkább a bérleti díjak alakulását figyeli, így a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben mind a lakásárakra, mind a bérleti díjakra vonatkozóan igyekeztünk előrejelzést adni a várható irányokról. A felmérés során 12 lakáspiaci szakértőtől kérdeztük meg, hogy mire számítanak a budapesti lakásárak, bérleti díjak, lakásépítések vagy újlakáspiaci folyamatok területén az előttünk álló évben.
Hosszú idő után a mai lehet az első olyan kamatdöntő ülés, amelyen az EKB nem fogja megemelni a kamatokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jegybanki szigor végéhez közeledünk: a jegybank a várakozások szerint tartósan magas kamatokat ígér majd, de szóba kerülhet a mennyiségi szigorítás és a kötelező tartalékráta emelése is. Mindez Athénban, a jegybank ma ugyanis szokásától eltérően nem Frankfurtban ülésezik.
A Hamász és Izrael katonai téren sincs egy súlycsoportban, de ha megnézzük a harcoló felek gazdasági hátországát, még súlyosabb egyenlőtlenségeket látunk. Izrael egy magas jövedelmű, a világgazdaságba bekapcsolt, dinamikusan bővülő gazdaság, miközben a palesztin területek közel-keleti viszonylatban is fejletlennek nevezhetők, ráadásul a növekedési kilátások sem túl jók. A területileg parányi Izrael katonai erejét részben az adja, hogy gazdasági ereje még a legnagyobb térségbeli országnál is jelentősebb, így papíron a szomszédos államok elleni közvetlen katonai konfliktusban sem lenne feltétlenül hátrányban. A háborúnak a palesztin területek elkerülhetetlenül vesztesei lesznek: ha nem is rombolja porig Izrael a gázai infrastruktúrát, a két gazdaság közeledésének esélye hosszú időre elveszett, márpedig a palesztinok felzárkózásához elkerülhetetlenül szükség lenne az izraeliekkel történő szorosabb - és egyenlőbb feltételek mellett történő - üzleti együttműködésre.