KPMG: a globális GDP 2025-ben 3,2 százalékkal emelkedik, az infláció pedig 3,5 százalékra csökken

A folyamatos geopolitikai és gazdasági bizonytalanság késlelteti a hatását azoknak a jegybanki erőfeszítéseknek, amelyek a fenntartható növekedési pályára való visszatérést célozzák – világít rá a KPMG 2024. decemberi globális gazdasági előrejelzése (Global Economic Outlook 2024).

A legfrissebb várakozások szerint a globális növekedés a 2024-es 3,1 százalékról 2025-re enyhén, 3,2 százalékra emelkedik, mielőtt az amerikai választások utáni politika 2026-ban 3,0 százalékra mérsékelné a globális GDP növekedését. Az infláció üteme 2025 közepéig tovább lassul, a 2024-es 4,5 százalékról 3,5 százalékra mérséklődik. Ezt követően azonban az eredmény már nagyban függ az amerikai vámpolitika alakulásától, és attól, körvonalazódik-e egy globális kereskedelmi háború.

A geopolitikai kockázatok továbbra is magasak. Az amerikai választások után az inflációt fokozó kereskedelmi és bevándorlási politika várhatóan lassítja a mennyiségi lazítás ütemét. A szövetségi kormány növekvő adósságától és a magasabb inflációtól való félelmek hatására a kötvénypiaci hozamok máris felfelé mozdultak. Az Egyesült Államok által kivetett vámok megtorló intézkedéseket válthatnak ki a kereskedelmi partnerek körében.

A globális infláció a magasabb kamatlábak, a lassabb növekedés, a túlkínálat és az energiaárak csökkenése miatt lelassult. A szolgáltatási szektor inflációja is kezd mérséklődni. Eközben Európában továbbra is aggodalomra ad okot a túlzott bérnövekedés, illetve az, hogy a termelékenység nem növekszik a várt mértékben. A nemzetközi turizmussal szemben ellenállás kezd kialakulni, mivel az tovább növeli a szolgáltatási szektor inflációját. A monetáris politika hatásainak késése miatt a kamatcsökkentések csak 2025 második felétől érvényesülnek. Innentől a fogyasztói költekezés és az üzleti beruházások lendületet kaphatnak. Ez azonban függ az esetleges büntetővámok hatásaitól is.

A központi bankok világszerte összehangolt erőfeszítéseket tettek a megélhetési költségek és az inflációs kihívások megfékezésére. Az esetleges fenntartható növekedéshez való visszatérést illetően korábban óvatos optimizmus mutatkozott, most azonban egy várakozó fázisban vagyunk.

A KPMG ugyanakkor a világot jelenleg fenyegető bizonytalanság ellenére úgy látja: számos nemzet szeretne visszatérni egy stabilabb pályára – ez pedig 2026-ra megvalósítható az együttműködés és az elszántság révén, amellyel leküzdhetik az előttünk álló akadályokat” –mondta el a jelentés kapcsán Rózsai Rezső, a KPMG ügyvezető igazgatója.

A költségvetési politika ösztönzőbb lehet. A COVID gazdasági hatásait enyhítő gazdasági mentőcsomagok mára kifutottak, ugyanakkor a piaci szereplők újabb ösztönzőkre számítanak. A kiadások legnagyobb növekedése a nyugdíjak, az egészségügy és a honvédelem területén várható. Az adókedvezményeket az USA-ban várhatóan teljes egészében meghosszabbítják; azt egyelőre nem tudni, hogy a nem amerikai székhellyel rendelkező multinacionális vállalatokkal hogyan bánnak majd.

Világszerte kamatcsökkentés várható

A politikai és üzleti vezetők most vékony kötélen táncolnak. A KPMG friss előrejelzése szerint számos központi bank, köztük az amerikai jegybank figyelme is elmozdul az infláció elleni harctól a gazdaság puha leszállásra való felkészítése felé. Az árstabilitás és a foglalkoztatás kiegyensúlyozása a GDP-növekedés elfojtása nélkül monumentális kihívást jelent. Az alacsonyabb kamatlábakból származó hátszél a cégek és a fogyasztók számára előnyös lesz, és valószínűleg fellendíti a fúziós és felvásárlási tevékenységet. A politikai bizonytalanság, a vállalatellenes hangulat és a protekcionista politika viszont visszafoghatja a legnagyobb, határokon átnyúló ügyleteket.

A növekedés ugyan várhatóan megközelíti majd a járvány előtti mértéket, az ingadozás gyakorisága és súlyossága azonban valószínűleg növekedni fog. A vezetők leginkább az amerikai választásokból eredő politikai bizonytalanság, a mesterséges intelligencia kihívásai, az egyre gyakoribbá váló kedvezőtlen éghajlati változások, természeti katasztrófák, és a megnövekedett geopolitikai kockázatok miatt aggódnak.

A napirenden lévő konfliktusok a migrációtól az olajárakig mindent befolyásolnak. Utóbbiak megugrása arra kényszerítheti a központi bankokat, hogy korrigáljanak, és újra megemeljék a kamatlábakat. A KPMG szerint azonban a központi bankoknak most tartaniuk kell magukat céljaikhoz, és el kell kerülniük a túl korai vagy túl gyors kamatcsökkentés kísértését, mivel ez kisiklathatja a fejlődést.

„Hosszú távon visszatérhetünk a fenntarthatóbb növekedéshez, és közelebb kerülhetünk a járvány előtti szintekhez, de jelentős kitétellel. Vitathatatlanul nagy kihívás a jelenlegi geopolitikai válság, és amennyiben a közel-keleti és ukrajnai feszültség tovább mélyül, a vezetők újabb, a GDP-nél jóval súlyosabb dilemmákkal szembesülhetnek” – vélte Rózsai Rezső.

A cikk megjelenését a KPMG Hungaria Kft. támogatta.

Címlapkép forrása: Kaiser Ákos