A svájci választók várhatóan megszavazzák a globális minimálisadóra és a 2050-ig zéró kibocsátást célzó klímatörvényre vonatkozó javaslatokat a vasárnapi népszavazáson – írja a Reuters.
A svájci választók a vasárnapi népszavazáson döntenek az új klímatörvényről, amelynek célja, hogy 2050-re nettó nullára csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást - számolt be a Reuters.
Az idei évtől az építőipari szereplők számára is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szektorhoz köthető fenntarthatósági és karbonsemlegességi kötelezettségek és vállalások teljesítése. Az EU 2050-ig tűzte ki a minden szektorra kiterjedő karbonsemlegesség elérését, de ez az ambiciózus cél egyben azt is jelenti, hogy az építőipari szereplőknek már most el kell aktívan kezdeni az energiafelhasználás visszaszorítását és a kibocsátások folyamatos csökkentését. Számos pénzügyi finanszírozás is a fenntarthatósági célok teljesítéséhez kötött, ami további lépéskényszer elé állítja a szereplőket. Többek között ezekről a kérdésekről beszélt Barta Zsombor MRICS, a Greenbors Consulting Kft. alapító partnere, a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete), elnöke az Építőipar 2021 konferencián. Az előadás emellett a karbonkibocsátás csökkentésének lehetőségeit, illetve a Párizsi Klímacélok teljesítéséhez kapcsolódó ösztönzőket és eszközöket is bemutatta. A szekció záró panelbeszélgetésében pedig a pandémia szektoronkénti hatásait vitatták meg a szakértők, kiemelve az irodafejlesztésekkel kapcsolatos bizonytalan környezetet.
Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.
A világ legnagyobb olajvállalatai közül többen megtévesztik reklámjaikkal a nyilvánosságot, amikor tevékenységüket úgy állítják be, hogy annak középpontjában a fenntarthatóság áll, ezért a dohánytermékek csomagolásán alkalmazottakhoz hasonló egészségi-, környezetvédelmi figyelmeztetéseket kellene bevezetni hirdetéseiken - állítja a ClientEarth nevű nonprofit ügyvédi zöldszervezet, amely szerint a másik opció a fosszilis energiavállalatok hirdetéseinek betiltása.
Az Európai Parlament mai ülésén megszavazta, hogy a korábbi 40 százalék helyett 60 százalékkal kellene csökkenteniük az EU országoknak az üvegházhatású kibocsátásaikat 2030-ig. A képviselőket megosztotta a javaslat, de mindenképpen győzelemnek könyvelhető el a Zöldek, Szocialisták és Demokraták, valamint a Megújuló Európa számára.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
