Az eddigi leghosszabb követéses vizsgálatban kínai kutatók megállapították, hogy a Covid-19 miatt kórházban kezelt betegek fele a fertőzés után két évvel még mindig szenvedett valamilyen tünettől.
Észak-Korea hivatalosan megerősítette, hogy megjelent a koronavírus az országban - derült ki a KCNA állami hírügynökség csütörtöki jelentéséből. A fővárosban, Phenjanban élők vizsgálata kimutatta, hogy a koronavírus omikron változatával fertőződtek meg, de a jelentés pontos részleteket nem közölt arról, hogy hányan és hol fertőződtek meg.
Felrobbantottak az ukrán fegyveres erők egy orosz T-72-est valahol Mariupol körül. Amellett, hogy a harckocsi hatalmasat robban, a lövegtornya olyan magasan az égbe repül, hogy olyat talán még sose látott a világ.
Végre nyereséget termelnek a globális befektetési bankok Kínában. Az amerikai és az európai bankok abból is profitálnak, hogy Peking 2020-ban eltörölte a külföldi tulajdonosi korlátokat – írja a Financial Times.
Kína kitart a koronavírus terjedésének teljes felszámolását célzó, szigorú járványügyi intézkedések alkalmazása mellett, Sanghaj után Pekingben is egyre több korlátozással igyekezve útját állni a fertőzésnek.
A sanghaji Fudan Egyetem kutatói szerint Kína a koronavírus-fertőzések "cunamiját" kockáztatná a zéró Covid politika feladásával, az ugyanis 1,6 millió ember halálát eredményezné a rendkívül fertőző omikron változat ellenőrizetlen terjedése miatt.
Tovább gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme Kínában áprilisban az ország több részét sújtó járványhelyzet, valamint a nemzetközi árak emelkedésének hatásaira, miközben a termelői árak növekedése az elmúlt egy év legalacsonyabb szintjére mérséklődött.
Oroszország és Kína kereskedelmi forgalma január-áprilisban 25,9 százalékkal, 51,09 milliárd dollárra nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette hétfőn a TASZSZ orosz hírügynökség a kínai vámfőigazgatóságra hivatkozva.
Stagnált a kínai import és jelentősen lassult az export növekedése áprilisban, miután az ország szárazföldi részén a koronavírus-járvány első megjelenése óta kialakult, legsúlyosabb járványhullám megfékezésére a kínai hatóságok a gazdaságban is jelentős fennakadásokat okozó intézkedéseket alkalmaztak.
Óriási várakozás övezi az áprilisi amerikai inflációs adatot: az elemzők várakozása szerint a tetőzés már megvolt márciusban. Ha ez valóban igaz, akkor az azt jelenti, hogy a jegybank kevésbé lehet szigorú a következő üléseken (a 75 bázispontos emelést például biztosan elfelejthetjük), és ezt felismerve a részvénypiacok is kilőhetnek, a dollár is gyengülésbe kezdhet - a befektetők ugyanis kifejezetten ingerlékenyek, látva a múlt szerdai Fed-ülést. Ellenkezőleg, ha az infláció tovább nőtt márciushoz képest, akkor a piacok folytathatják idei lejtmenetüket, és az euródollár-jegyzésben is közelebb kerülünk a paritáshoz. Hatalmas várakozás övezi tehát a szerdai inflációs adatot, a piacokat most ugyanis a Fed inflációra adott reakciója mozgatja. Messze ez a legfontosabb adatközlés tehát a héten, de azért lesznek még fontos események.
Vlagyimir Putyin olyan lelkiállapotban van, amelyben nem hiszi, hogy megengedheti magának, hogy veszítsen, ezért azt gondolhatja, hogy most rá kell duplázni a nyerés érdekében, Hszi Csin-pinget pedig megdöbbentette az ukrán ellenállás és ezért átgondolhatja a tajvani támadás várható költségeit és így a terveit is – lényegében ezeket árulta el az amerikai hírszerző szerv, a CIA igazgatója a Financial Times szombati washingtoni rendezvényén.
Tavaly év végén az Európai Unió tajvani képviselete, az Európai Gazdasági és Kereskedelmi Iroda közzétette az EU-Tajvan kapcsolatokról szóló 2021-es kiadványát. E dokumentum egyik állítása sokakat meglepett: az EU-n belül Hollandiában található a legnagyobb tajvani közvetlentőke-állomány (49%), a második helyen pedig - 18,8%-os részesedéssel - Magyarország szerepel. Míg Hollandia pozíciója nem szorul különösebb magyarázatra (a Tajvanhoz hasonló méretű ország a világ egyik legvonzóbb célpontja a külföldi befektetések számára elsősorban szabályozási okok miatt), addig Magyarország második helyezése első pillantásra igen meglepő, tekintettel hazánk és Kína szoros, nyugati szövetségeseink által is gyakran bírált kapcsolatára. A Budapest és Peking közötti baráti viszony egyik "mellékhatása" pedig az, hogy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatunk sem túl szívélyes. Felmerül tehát a kérdés: miért választják a tajvani vállalatok befektetési helyszínként az EU leginkább Kína-barát országát?
A kínai koronavírusos fertőzések nagy része Sanghajban és Pekingben történik, a legfrissebb adatok alapján viszont az már kezd látszódni, hogy a korlátozások gazdasági hatásai szélesebb körben érvényesülnek.
Kínai jelentős kockázatokkal néz szembe, és idén szinte biztosan nem éri el a kormányzati növekedési célt - mondta a CNBC-nek Stephen Roach közgazdász, aki általában optimista a kínai kilátásokkal kapcsolatban.
Szomorú számot közölt a minap az amerikai Energiaügyi Minisztérium, egy friss jelentés szerint az Egyesült Államokban a műanyaghulladéknak mindössze 5%-át hasznosítják újra, és ebben szerepet játszik Kína is – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
A kínai lezárások már eddig is károkat okoztak az ázsiai ország gazdaságának, de egy több hónapig elhúzódó, nagyvárosokra kiterjedő korlátozás nagyobb hatással járni, mint a 2020-as lezárások - árulták el a Portfolio-nak Kínával foglalkozó közgazdászok. A zéró Covid politika szerintük 2022 egészében érvényben marad, és minél tovább maradnak a lezárások, annál nagyobb az esélye, hogy a vállalatok kiszervezik tevékenységüket Kínából. A szakértők beszéltek a lezárások Európára gyakorolt hatásáról is.
A Kínában működő európai vállalatok többségét negatívan érintik a koronavírus-járvány megfékezését célzó, szigorú intézkedések - derült ki az Európai Unió Kínában működő kereskedelmi kamarájának felméréséből, amelynek eredményeit csütörtökön ismertették Pekingben.
Ausztrália higgadtan fog reagálni Manasseh Sogavare, a Salamon-szigetek miniszterelnökének minapi indulatos beszédére, amelyben a politikus azt állította, invázió fenyegeti a szigetországot – közölte az ausztrál vezetés.
Az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió több szempontból is hatalmas meglepetést okozott a világnak. Amellett, hogy sokan nem gondolták, hogy tényleg megtörténik, most már egyértelműen elmondható, hogy a nyugati országok szankciós-hadjáratának intenzitása, az általuk biztosított hadianyag-támogatás, illetve az orosz haderő vártnál gyengébb teljesítménye is váratlan fordulat a háború tekintetében. Mindez egyértelmű üzenet lehet a Kínai Népköztársaság számára is, akik komolyan fontolgatták azt, hogy a közeljövőben megtámadják Tajvant, de látván az Ukrajnához köthető eseményeket, van rá esély, hogy egyelőre polcra tették a tervet. Egy invázió Tajvan ellen ugyanis sok szempontból hasonló, mégis sokkal nehézkesebb, véresebb és gazdaságilag is szignifikánsabb lenne, mint Oroszország Ukrajna elleni háborúja.