Miért büntetik a forintot? A 320 az új 310?

,
2018. június 14. 14:40    
nyomtatás
 
A forint árfolyama hetek óta a 320-as szinthez tapadt az euróval szemben, ami jóval gyengébb az elmúlt években megszokott 310-315 közötti sávhoz képest. Habár sokan átmenetinek tartják a forint esését - hiszen az érvelés szerint a fundamentumok támogatják majd az árfolyamot -, egyre inkább úgy tűnik, hogy a forint nem lesz képes visszaerősödni, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtat a monetáris politika irányvonalán.

Alfa Trader - több mint devizakereskedés. Kérje demószámláját még ma!

Mi történik a forinttal?


A májusi feltörekvő piaci pánik (amikor a befektetők Törökország és Argentína miatt aggódtak) és az euróövezet periférikus országainak fellángoló problémái (spanyol és olasz politikai kockázatok) a forintra is hatással voltak, ennek eredményeképp jutottunk el a 310-es euróárfolyamtól a 320-as szintre.

Június elejére a piacok valamelyest megnyugodtak, miután Törökország jelentősen szigorított a monetáris kondíciókon - megfékezve a líra mélyrepülését -, Argentína szintén kamatot emelt és az IMF-hez fordult, miközben az olasz és spanyol politikai kockázatok is mérséklődtek. Ennek hatására a forint árfolyama is stabilizálódott, többször újra "benézett" 320-as szint alá, és úgy tűnt, hogy jó esély lehet egy lassú visszaerősödésre, ha a piacok megnyugszanak.

Miért büntetik a forintot? A 320 az új 310?


Felejtsük el az erősödést?


Vagyis összességében azt mondhatjuk, hogy elsősorban külső tényezők hatására kezdett el gyengülni a forint, összhangban a legtöbb feltörekvő piaci deviza árfolyamának alakulásával. Az átmeneti stabilizálódás után azonban újabb gyengülési hullám következett, amelyben egyre hangsúlyosabbak a hazai folyamatok. Pontosabban az, hogy a változó külső környezetben mennyire különleges a magyar helyzet.

Ahogy írtuk, amit jelenleg látunk a világban, az egy úgynevezett kockázati prémium sokk. A normalizálódásnak induló fejlett piaci hozamok mellett a befektetők a feltörekvő piacoktól is elvárják a magasabb kamatokat. Annál is inkább, mert a normalizálódás része a lassan (tényleg nagyon lassan) felfelé kúszó infláció, ami mellett a spekulánsok is szívesen nézegetik, hogy a jegybankok monetáris politikája összhangban van-e a fundamentumokkal. A lezajlott kisebb olajársokk, illetve az ebből fakadó árindex-ugrás tovább erősítette ezt a hangulatot.

Márpedig a leglazább jegybank a régióban az MNB, nem csak pillanatnyi kondíciókat, hanem a hosszú távú elköteleződést tekintve is.


Ma már 323 feletti euró/forint árfolyamot is láthattunk, ami három és fél éves mélypontot jelentett. Noha a gyengülés mértéke és intenzitása továbbra sem mondható ijesztőnek, a piac "árazza" az MNB irányvonalát. Ami relatíve egyre lazábbnak tűnik azok után, hogy tegnap a Fed a gyorsabb szigorítás forgatókönyve mellett "döntött": az év második felére még két kamatemelést prognosztizálnak a Nyíltpiaci Bizottság döntéshozói, szemben a korábbi eggyel.

A Fed és az EKB döntése közé időzítette megszólalását Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja, aki arról beszélt csütörtök délelőtt, hogy "nincs okuk visszavenni" a lazaságból.

Alapvetően ez a nyilatkozat küldte új mélypontra a forint árfolyamát. A döntéshozó ugyanis egy feszült piaci helyzetben szólalt meg, amikor amúgy sem világos, hogy a piac néhány óra múlva mennyire tartja a fejlett piacokhoz képest lazának az MNB-t.

Fontos üzenet volt, hogy a jegybankár az inflációs pálya lefutásánál is a korábbitól eltérő szófordulatot használt, amikor úgy fogalmazott, hogy az infláció a "toleranciasávon belül" maradhat. Az MNB toleranciasávja 2-4%, vagyis a piac arra következtethet, hogy közel lehet a tartósan 3% feletti áremelkedési ütem. Ez nem feltétlenül kell, hogy gondot jelentsen a jegybanknak, de az eddigi üzenethez képest, ami szerint "az infláció 2019 közepén éri el a 3%-ot", mindenképpen magasabb inflációs pályát jelent, amihez elvben akár szigorúbb monetáris politika dukálhatna.

Miért büntetik a forintot? A 320 az új 310?


Várhatóan a magasabb inflációs pályát fogja legitimálni a jövő héten megjelenő inflációs jelentés. Ám így a megszólalás erejét éppen az erősítette, hogy ez előtt egy hétig megszólalási moratóriumot szoktak tartani a jegybankárok. Most a jegybank ezt megszegte, látszólag minden különösebb ok nélkül, hiszen nem voltak megszólalási kényszerben.

A piac tehát összességében arra számít, hogy az MNB tartósan laza monetáris politikát folytathat, miközben a világ nagy jegybankjai és a régió legtöbb jegybankja már emeli a kamatot.


A helyzetet fokozza, hogy változóban vannak az inflációs kilátások (főképp az olajár-sokk) miatt. Az infláció tartós emelkedése még egyelőre nem számít alapforgatókönyvnek, de a másodkörös hatások már érzékelhető kockázatot jelentenek, amelynek élesedése már mindenképpen monetáris politikai lépést kíván egy hitelességre törekvő jegybanktól.

Mi támogatja a forintot?


Akik mégis a forint erősödését várják, azok arra alapoznak, hogy
  • a magyar gazdaság fundamentumai erősek,
  • a költségvetési hiány alacsony, az államadósság és a külső adóság csökken,és
  • továbbra is többletes a folyó fizetési mérleg.


Ezek a tényezők évekig valóban sokat segítettek a forintnak, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a támogató fundamentumok is kezdenek megkopni, ugyanis a fizetési mérleg jelentős többlete ha lassan is, de csökken. (Igaz, aközben az állományi mutatók lassan tovább javulnak.)

A forint árfolyama még ezzel együtt is könnyedén erősödhetne, mindez azonban az MNB-től függ. Ehhez az kellene, hogy a jegybank évek óta hangoztatott álláspontja (tartósan laza monetáris kondíciók fenntartása) megváltozzon, kérdés, mikor érzi ennek a szükségét, és helyesen időzít-e. Ennek jeleit egyelőre nem látjuk - sőt, a friss nyilatkozatok alapján a magyar jegybankot hidegen hagyják a piaci fejlemények -, így ha az MNB kitart amellett, hogy fenntartja a laza kondíciókat, akkor a forintnak nehéz lesz az erősödés irányába mozdulnia. Ezzel pedig könnyen lehet, hogy a 320-as euró/forint lesz az új 310.

A jegybanknak mindaddig igaza lesz, amíg (összhangban a mandátumával), a jelenlegi monetáris kondíciókkal elérhető a 3%-os cél. Ugyanakkor az inflációs kockázatok megjelenése, a kockázati prémium sokk és a forint intenzívebb esése végül könnyedén emelésre késztetheti az MNB-t.

Láttunk már olyat a történelemben, hogy a halogatott szigorítás miatt végül nem egy kismértékű, a piacon előkészített, jól kommunikált emelési sorozat következik be. Reméljük, hogy nem ezen az úton haladunk a következő hónapokban.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium