Gazdaság

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország

Miközben már másfél éve stabilan félmillió munkanélkülit és állami közfoglalkoztatottat tartanak nyilván Magyarországon, a munkáltatók egyre nagyobb része komoly munkaerőhiányról számol be. Ráadásul már nemcsak a szakképzett munkaerőből van hiány, az egyszerű, szakképesítést nem igénylő üres álláshelyből is egyre több a betöltetlen.

Szakképzettek és szakképzetlenek is kellenének

Az idei első féléves adatok szerint már mind a hét magyarországi régióban gondot okoz a gépészmérnök-hiány és majdnem mindegyikben problémás a nehéz fémipari szakmában jelentkezőt találni - derült ki nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Időknek eljuttatott friss adatokból. Emellett egyre több bolti eladót, péket, szabót/varrót, illetve kamionsofőrt is keresnek, sőt, Közép-Magyarországon az általános irodai adminisztrátori állások betöltése is tartósan gondot okoz.

Ez persze nem jelent akkora meglepetést, hiszen szakemberekből már évek óta hiány van az országban. A ManpowerGroup idei hiányszakma listájának élén immáron hatodik éve a szakmunkások szerepelnek, de a korábbi évekhez hasonlóan rajta van a sofőr, a gépkezelő és az értékesítő is. A gond azzal van, hogy ez a hiány egyre jelentősebb méreteket ölt.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország
A munkaügyi hivataloknál megjelenő tartósan betöltetlen állásoknál javarészt elvárás a szakképzettség, de hónapról hónapra ezres nagyságrendben jelentenek be munkaerőigényt a szakképzettséget nem igénylő álláshelyek betöltésére is.

Augusztusban 50 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeknél, amiből 20 ezer állás a közfoglalkoztatás valamelyik eszközét takarta. A legnagyobb kereslet ezekre a foglalkozásokra volt:
  • takarító (2769)
  • szemétgyűjtő és intézményi takarítói és kisegítő (1216)
  • építőipari foglalkozású (1591)
  • egyszerű ipari foglalkozású (1660)
  • egyszerű mezőgazdasági foglalkozású (1382)
  • utcaseprő (1000+).

A képzettséget igénylő foglalkozások közül pedig ezekre:
  • az általános irodai adminisztrátor (1159)
  • gépösszeszerelő (1136)
  • hivatalsegéd, kézbesítő (1120)
  • bolti eladó (1003)

Természetesen nem minden munkáltató a munkaügyi kirendeltségeken keresztül toborozza a munkavállalóit, így ezek a számok a munkaerő-piaci keresletnek csak egy részét reprezentálják. A felsőoktatási végzettséget igénylő állások például jellemzően itt nem jelennek meg.

A KSH intézményi munkaügyi felméréséből származó üres álláshelyek statisztika már sokkal szélesebb körben mutatja a munkaerőigények alakulását. A 2015 első félévéig rendelkezésre álló adatokból is jól látszik a trend, miszerint tavaly óta határozottan nő a versenyszférában a betöltetlen állások száma.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország
A második negyedévben már 28 ezer piaci és több mint 13 ezer állami álláshely állt betöltetlenül a KSH adatai szerint.

Szám szerint a feldolgozóiparban áll üresen a legtöbb álláshely (13 ezer), ami a versenyszféra betöltetlen álláshelyeinek 46 százalékát jelenti. Az Európai Bizottság által negyedévente publikált üzleti környezetről szóló felmérésből világosan látszik, hogyan emelkedett az elmúlt 3 évben a munkaerőhiány az iparban, és az is, hogy az az idei harmadik negyedévben már évtizedes csúcson járt.

Arányaiban nézve ugyanakkor az információ-kommunikáció szektorból (ide tartoznak az informatikusok) és a humán-egészségügyi, illetve szociális ellátásból hiányzik a leginkább a munkaerő, ezeken a területeken az összes állás 2,8%-2,8% százaléka nem volt betöltve az áprilistól júniusig tartó negyedévben.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország
Nem hiába hallunk tehát folyton az informatikushiányról, a mérnökhiányról , a betöltetlen háziorvos-praxisokról, a szakorvosi hiányszakmákról, illetve az orvoselvándorlás súlyosságáról.

Mindeközben a munkaerő-kínálat

Amikor munkaerőhiányról beszélünk mindenekelőtt fontos látni és tudomásul venni, hogy a magyar munkaképes korú (15-74 éves) népesség folyamatosan csökken, ami minden más tényező mellett jelentősen súlyosbítja a helyzetet. Ez egyrészt a természetes fogyásból is adódik, de az elvándorlás, mint az utóbbi években egyre hangsúlyosabb tényező is tovább gyorsítja ezt.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország
Nem egyszerű számszerűsíteni, hogy pontosan melyik tényező mennyire járul hozzá a népesség csökkenéséhez, de azért egy egyszerű ábrából is sok minden kiolvasható.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország
Ha sok évre visszamenőleg megnézzük, hogy évről évre hány ezer fővel csökkent a 15-74 éves munkaképes korú népesség, akkor látjuk, hogy a csökkenés egyáltalán nem egyenletesen alakul. 2013 és 2014 kiemelkedően nagy esést jelent, amihez valószínűsíthető, hogy a természetes fogyás mellett egy komoly negatív vándorlási mérleg is hozzájárult. 2004-ben is egy nagyobb csökkenést láthatunk, amire az uniós csatlakozásunk és a schengeni határok megnyílása adhat választ. A 2005-ös kismértékű növekedés, illetve a következő évek esetében ne felejtsük el, hogy az EU-s csatlakozásunkat követően hozzánk is sokan érkeztek az unióból, míg például 2011-től az egyszerűsített honosításnak köszönhetően is bővült a magyar népesség.

Pontos dekompozíció nélkül is megállapítható tehát, hogy az elmúlt két naptári évben a természetes fogyáson túl a kivándorlás is jelentősen hozzájárult a munkaerő csökkenéséhez.

Sok a képzetlen

Miközben azt halljuk, hogy a munkanélküliség csökken és munkaerőhiány van az országban, a közmunkások és a munkanélküliek együttes tábora változatlanul fél millió fő körül mozog évek óta. 2015 második negyedévében ez 11,6 százalékos "munkanélküliségi rátát" jelentett országos szinten.

Ilyen munkaerő-piaci konjunktúrában komoly strukturális problémákra világít rá az, hogy ez a létszám nem csökken. Azonban ha közelebbről vizsgáljuk ezt a szabad munkaerőt képviselő csoportot, magyarázatot kaphatunk erre a jelenségre.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország
Ebben a táborban ugyanis a jelentős többség képzetlen munkaerő, vagyis nehezen foglalkoztatható. Körülbelül 42 százalékuk maximum az általános iskolát járta ki, míg 28 százalékuk szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett, ám érettségivel nem rendelkezik. Nagyjából egynegyedüknek érettségi a legmagasabb végzettsége, míg 6 százalék körül van a diplomások aránya. Az arányok persze nem teljesen ugyanolyanok az ország különböző régióiban.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország

Miért növekszik mégis a foglalkoztatottság?

Miközben nyilvánvaló foglalkoztathatósági problémákkal szembesülő társadalmi csoportok vannak és a munkaképes korú népesség is csökken, a foglalkoztatottak száma mégis nő. Ennek egyik oka, hogy még a kisebb népességből is egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon, amit a javuló konjunktúra mellett a nyugdíjkorhatár-emelések és a munka törvénykönyvének szigorításai magyaráznak. Ez a hatás ráadásul a következő években csak erősödni fog.

Az aktivitási rátánk a 15-64 éves korosztályban tavaly már az uniós átlagot is beérte (77%).

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország

A fentiek alapján tehát jelenleg az történik a magyar gazdaságban, hogy az idősebb korúak munkaerőpiacról való távozása lelassult, a fiatal pályakezdők egy jó része pedig (az azóta már véget érő felsőoktatási boom hatására) viszonylag képzetten lép be a munkaerőpiacra.

Eközben a képzetlenekkel - ahogyan azt a közmunkások és a munkanélküliek száma mutatja - évek óta nem történik semmi.

Különböző a helyzet az ország régióiban

Az ország fejlettebb régióiban már a munkanélküliek arányából is látszik, hogy egyre szűkebb a szabad munkaerő-kapacitás, még a közmunkásokkal együtt is. A közép-magyarországi régióban - ahol a betöltetlen álláshelyek egyharmada található - még a közmunkával együtt is csupán 7,2 százalék az állástalanok aránya. Ennél még nehezebb munkaerőt találni Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon, ahol 3,6, illetve 4,3 százalékos a munkanélküliség.

Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország
A munkanélküliségi ráta ugyanakkor viszonyszám lévén nem feltétlenül mutatja meg azt, amit a létszámadatok már jobban. Ezekből ugyanis már világosan láthatjuk, hogy Közép- és Nyugat-Dunántúlon nem csak arányaiban, de létszámában is nagyon alacsony az álláskeresők száma, vagyis fokozottan nehéz ügy a munkaerő-toborzás.

Mindez nem csak a jelenlegi munkakereslet kielégítésének okoz problémát, de a jövőbeni nagyobb beruházásokról való döntésekhez is negatívan járul hozzá.



Súlyos munkaerőhiánnyal küzd Magyarország
A keleti országrészben ugyanakkor fordított a helyzet. Itt arányaiban, és létszámában is sok az álláskereső. A probléma, hogy ezekben a régiókban jóval kevesebb az álláshely, mint mondjuk Közép-Magyarország régióban, ahol közel ugyanannyi munkanélküli van.

A legtöbb közfoglalkoztatott pedig éppen ott van, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, nyilvánvalóan az ország leghátrányosabb helyzetű területein. Észak-Alföld régióban például a szabad munkaerő 40-45 százalékát a közmunka köti le, míg Észak-Magyarországon ez az arány az 55 százalékhoz közelít.

Ez egyben arra is rávilágít, hogy a munkanélküliek és a közmunkások munkaerő-piaci státusza nagyon hasonló, hiszen mind dolgozni szeretnének. Közfoglalkoztatottként elhelyezkedni azonban sokkal egyszerűbb, mint az elsődleges munkapiacon állást találni, a közmunkás-bér ráadásul nem sokkal alacsonyabb, mint a nettó minimálbér, a kevesebb erőfeszítésért pedig sokak hajlandóak elfogadni ezt a nem sokkal kisebb havi összeget.

Arról nem is beszélve egyébként, hogy a közmunkaprogramok a munkakereséstől is elvonják ezeket az embereket. Így nem csoda, hogy még egy ilyen konjunktúra idején is a közfoglalkoztatási programok elsődleges célja, ami a munkaerő elsődleges piacra való visszailleszkedése lenne, csak tragikus arányban teljesül.
Bár ennek az írásnak nem ez a központi témája, mégis érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy a kormány jelenlegi munkaerő-piaci törekvései (közmunka, duális képzés, fiatalok mielőbbi kiterelése a munkaerőpiacra) mennyiben szolgálják a munkaerő-piaci fesztülségek enyhítését.

Látszólag ezek az intézkedések ezeknek a közepesen képzett állástalanoknak a problémáján és a mostani szakmunkáshiány okozta gondokon kíván segíteni. A duális képzés tapasztalatai ugyanakkor egyáltalán nem igazolják a jobb foglalkoztathatóságot. A közgazdászok többsége szerint pont hogy a hosszú távú foglalkoztathatóság jelenti a kulcsot az egészséges munkaerőpiachoz, ami pedig az alapkészségek elsajátításában rejlik. Ez utóbbihoz azonban az alapfokú oktatás szintjén kellene változásokat eszközölni, például az óraszámok növelésével. De ez már tényleg egy másik téma.

Érdekel a téma? Gyere és mondd el a véleményed a Facebook-oldalunkon:

Mindeközben félmillió "munkanélkülit" tartanak nyilván.

Posted by PORTFOLIO.HU pénzügyi és gazdasági portál on 2015. október 15.
Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megindult Izrael kegyetlen megtorlása: egyszerre több vörös vonalat is átléptek

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
AI in Business 2024
2024. április 23.
Balaton Konferencia 2024
2024. május 2.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
GettyImages-521920828