budapest főváros vendéglátás gazdaságfehéredés
Gazdaság

Itt a bizonyíték: bámulatosan működik a magyar gazdasági csodafegyver

Portfolio
A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek kedvező hatása egyértelmű - derül ki a legutóbbi, 2019-es adatok vizsgálatából. Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések hatására már 20 százalék közelébe emelkedett az effektív áfakulcs. A gazdaságfehérítés érdekében 2013 óta sorozatban hozott intézkedések, vagyis a magyar gazdasági csodafegyver pedig sok gazdasági szereplő számára hoz látványos előnyöket.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Hatodik éve töretlenül tart a magyar gazdaság fehéredése - derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben megjelent költségvetési jelentéséből, amely külön fejezetet szentel a forgalmi adók elkerülésének csökkentésére tett főbb lépéseknek és azok eredményeinek. A jegybanki szakértők emlékeztetnek arra, hogy az adóelkerülés csökkentése a gazdaság minden szabálykövető szereplője számára közvetlen és közvetett előnyökkel jár.

A költségvetési egyenleg javulása, illetve változatlan egyenleg melletti adókulcs-csökkentésen túl, az adóelkerülés mérséklésével igazságosabbá válik a verseny, ami kedvezőbb az egész gazdaságnak. A tőke és a munkaerő a valóban versenyképes, a szabályok betartása mellett is eredményesen működő vállalkozásokhoz áramlik. Emellett az adók be nem fizetése gyakran együtt jár a munkavállalói jogok megsértésével is: az alkalmazottaknak esetleg nem jár betegszabadság, a vállalatok nem, vagy csak részben fizetnek egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot, miközben az állam által biztosított szolgáltatásokat igénybe veszik. Végül nemzetgazdasági szempontból fontos az is, hogy az adóelkerülés torzítja a statisztikákat, amelyek a gazdaságpolitikai döntések megalapozásául szolgálnak - sorolják a közgazdászok.

A jegybanki szakértők egészen 2013-ig mennek vissza, az első és nagy hatású intézkedés ugyanis az online pénztárgépek bevezetése volt. A hatóságok célja az OPG bevezetésével a számla nélküli eladások visszaszorítása, illetve az adóhatóság ellenőrzési és kiválasztási folyamatának támogatása volt. A bevezetés első ütemében a készülékek üzembehelyezésére 2013 és 2014 szeptembere között került sor folyamatosan. Az intézkedés eredményeképpen nagyjából 100 ezer cég közel 200 ezer online pénztárgépet helyezett üzembe. A vállalatok 70 százaléka egy online pénztárgépet vásárolt, de több mint négyezer olyan cég volt, amelyik ötnél több kasszát cserélt le. Az online pénztárgépekben regisztrált forgalom 83 százaléka a kiskereskedelemhez vagy a vendéglátóiparhoz (szálláshely-szolgálatás és vendéglátás) köthető. Az első hullám sikerei alapján az online pénztárgépek kötelező használatát 2017. január 1-től kiterjesztették a taxis személyszállítási, gépjárműalkatrészkiskereskedelmi, javítási ágazatokra és további szolgáltatói tevékenységekre is.

Az első fecske

Az online pénztárgépek innovatív módon a modern technika lehetőségeit használták ki az adóelkerülés csökkentésére. Az OPG szerkezete abban tér el a korábban használt kasszáktól, hogy tartalmaz egy adóügyi ellenőrző egységet (AEE), amely rögzíti és mobilinternet segítségével 30 percenként továbbítja az adóhatóság felé az összes releváns információt, a pénztárgép által kibocsátott számlák tartalmán túl a pénztárnyitás, -zárás és az áramszünetek időpontját is. Az AEE segítségével nyomon követhetőek az adott pénztárgép értékesítései, továbbá a naplófájlok utólagos módosítására nincs lehetőség.

Az online pénztárgépek bevezetésén túl az adóelkerülés visszaszorítását segítette a 2015 elején bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER), amelynek segítségével nyomon követhetővé vált az árucikkek valós útja és ezáltal megelőzhetővé válnak a közúti fuvarozással és áruforgalommal kapcsolatos áfacsalások is - idézik fel a jegybank szakértői.

A harmadik, jelentős eredményeket hozó lépés volt az Online Számla Rendszer bevezetése 2018-ban. A jogszabály 2018. július 1-jétől tette kötelezővé az online adatszolgáltatást a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról. 2020. július 1-től az Online Számla rendszere kiterjesztésre került a 100 ezer forint alatti áfatartalommal rendelkező tranzakciókra is, 2021. január 1-től pedig a magánszemélyek részére kiállított számlákat is látni fogja a NAV. A lépések eredményeként 2021-től az adóhatóságnak lehetősége nyílik – az e-szja-hoz hasonlóan – az áfabevallások elektronikus kiajánlására, ezzel csökkentve a cégek adatszolgáltatási terheit.

Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések eredményeként az áfarés mértéke hazánkban 2013 2019 között az EU-s átlag alá, 14,5 százalékponttal csökkent - állapítják meg az MNB elemzői. Az áfa esetében jelentkező adóelkerülés leggyakoribb mérőszáma megmutatja a gazdasági folyamatok alapján elméletileg fennálló áfakötelezettség és a ténylegesen beszedett áfa-bevétel különbségét. Az Európai Bizottság szeptemberben megjelent legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy 2018-ban Magyarország az EU s országok közül a legnagyobb mértékű gazdaságfehéredést érte el előző évhez képest. Az előzetes becslések szerint 2019 végére Magyarországon 6,6 százalékra csökkent az áfarés mértéke, mellyel a magyar mutató értéke 4 százalékponttal kedvezőbb az EU átlagnál, és 6 százalékponttal a visegrádi országok átlagánál.

afares rangsor europa

A jegybank szakértői ugyanakkor nemcsak az áfarést használják a gazdaságfehérítés fontos mutatójaként, hanem az effektív áfakulcsot. Ez pedig szintén egyértelműen jelzi a bevételek emelkedését. Az MNB közgazdászai azt írják: az effektív áfakulcs azt mutatja meg, hogy a ténylegesen beszedett áfa hogyan viszonyul az elméletileg elérhető adóalaphoz. A mutató akkor emelkedik, ha nő a hivatalos áfakulcs, illetve, ha az adóbeszedés hatékonysága valamilyen intézkedés hatására javul.

A mutató 2013 és 2015 közötti számottevő emelkedése az áfakulcs változtatása nélkül következett be, tehát alapvetően az online pénztárgépek bevezetéséhez köthető. Az effektív kulcs enyhén csökkent 2016 2017-ben az áfa célzott – új ingatlanra, néhány alapvető élelmiszerre és szolgáltatásra vonatkozó – csökkentésének következményeképp.

2018-ban az effektív áfakulcs ismételt emelkedésének hátterében az Online Számla rendszer bevezetése állhat.

Ennek hatásáról részletesen írtunk korábbi cikkeinkben:

effektiv afakulcs

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

Európa legjobb üzleti iskolái között a Corvinus
koronavirus
Zsidai Roy
pf_hinta-20201125
bicoin2
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Európa legjobb üzleti iskolái között a Corvinus