Fordulópont jöhet a magyar gazdaságban: mire számíthatnak a vállalkozások?

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt években jelentősen nőtt Magyarországon a kkv szektor termelékenysége, de még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest. Magyarország 2013 és 2019 közötti gyors gazdasági növekedése kezdetben elsősorban a foglalkoztatás bővülésén alapult, majd 2017-től felgyorsult a munkatermelékenység növekedése, elsősorban a kis-és középvállalati szektorban. A hazai munkatermelékenység az EU átlagos szintjének 62 százalékán áll, míg a legjobb 5 EU tagország átlagának 42 százalékát éri el.

Talpra állhat a gazdaság

Az első negyedévben még tovább zsugorodhatott a magyar GDP, a jelenleg is zajló második negyedévben azonban részben a tavalyi bázis miatt komoly visszapattanás jöhet, kétszámjegyű gazdasági növekedés jöhet év/év alapon. A várakozások szerint 2021-ben összességében 4-5 százalékos lehet a gazdasági növekedés.

Az MNB legfrissebb, márciusi inflációs jelentésében 4-6 %-os GDP-bővüléssel számol idénre, a piaci szakemberek ennek a sávnak inkább az alsó felébe várják a növekedést. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is 4 százalék körüli gazdasági növekedést tart elképzelhetőnek 2021-ben.

Abban is egyetértés van, hogy 2022-ben még az idei szintet is meghaladhatja a növekedés, köszönhetően az uniós források felhasználásának, ami elsősorban a beruházásokat élénkíti. Elsősorban a tavaly elfogadott helyreállítási alap forrásait kell gyorsított ütemben felhasználni. Emellett a fogyasztás is szép lassan helyreállhat.

Vagyis első ránézésre kifejezetten optimisták lehetünk a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, vannak azonban kérdőjelek.

Miben erősek a magyar cégek, és miben lehetne fejlődni?

A magyar gazdaság erősödésének és növekedésének legfontosabb bázisát továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. A szektor vállalkozói a hozzáadott érték több mint felét termelik meg, és a magyar munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják. A 2010-2017 közötti időszakban termelékenységük javulása jelentősen meghaladta a nagyvállalatokét, sőt, minden méretkategóriában megelőzte a V4-ek és az uniós tagállamok átlagos növekedési ütemét is. Egy átlagos kis- és közepes vállalkozás által előállított hozzáadott érték az elmúlt években közel harmadával, exportból származó árbevétele mintegy másfélszeresére nőtt.

A kkv szektor termelékenységének aránya a nagyvállalatok termelékenységéhez képest sokat javult,

de a gazdaság növekedési tartalékainak kiaknázása érdekében további erősödésre van szükség. Az a 2019-ben megjelent kis- és középvállalati stratégiában is megfogalmazott kormányzati cél, hogy a magyar gazdaság belépjen a magas technológiai fejlettséggel és élenjáró innovációs kapacitásokkal rendelkező gazdaságok körébe, egyelőre azonban több helyen is akadályokba ütközik. Az MNB 2020-ban publikált kutatásai szerint míg Magyarországon a vállalatok csupán harmada számít digitálisnak, addig az uniós átlag 40 százalék körüli, a legjobban teljesítő 5 ország átlaga pedig közel 60 százalékos. A hazai digitalizációs hatékonyság átlagosan 63 százaléka az EU értékének, míg az öt legjobb tagállam átlagának mindössze 48 százalékán áll.

A nagyvállalatok és a kisebbek közötti termelékenységbeli különbség természetes jelenség, amely valamennyi országban megfigyelhető. Magyarországon ez a különbség azonban átlag feletti, amelynek egyik oka a nagyvállalatok nemzetgazdasági átlagot messze meghaladó termelékenysége, és a kis- és középvállalatok javuló, de még mindig alacsony hatékonysága. Ennek következménye, hogy a kisvállalkozások a feszes munkaerőpiacon nehezebben kínáltak vonzó feltételeket a munkavállalók számára, mint a nagyvállalatok. Például Magyarországon alkalmazzák a kkv-k a legkevésbé az olyan haladó technológiákat, mint a big data, 3D nyomtatás és ipari robotok. Emellett IT biztonságra is kevesebbet költenek, mint a viszonyítási csoport vállalatai, sőt a szervezeti innovációk terén is mutatkozik tér a fejlődésre.

A jelen kihívásai

Gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amit az elmúlt 14 hónap ne érintett volna valamilyen mértékben. Az a jegybank előrejelzéséből is látszik, hogy nem egységesen fog magára találni a magyar gazdaság, az egyes szektorokon belül lesznek különbségek.

Látszik, hogy elsősorban a beruházások és az export húzhatják a növekedést, utóbbi is főleg az állami beruházásokat jelentheti az uniós helyreállítási alap forrásainak felhasználásával. Ebből is látszik, hogy a vállalkozások nem fogják egyenletesen érezni a kilábalást, elsősorban a beruházásokban részt vevő cégek (építőipar, infratsruktúra-beruházások, nyersanyag stb.), illetve az exportra termelő nagyvállalatok, jellemzően multinacionális cégek profitálhatnak a fellendülésből.

Vagyis a kedvező kilátások ellenére a kis- és közepes vállalkozások jelentős része továbbra sem néz könnyű hónapok elé. Miközben a feldolgozóipar különösebb fennakadás nélkül átvészelte a válságot, a vendéglátás és a turizmus viszont megszenvedte az utóbbi hónapokat, még csak most indul majd a lassú nyitás, és csak bizakodni lehet abban a tekintetben, hogy nem jön újabb járványhullám, és nem kell újra bezárni.

A turizmus és a vendéglátás szempontjából optimizmusra okot adó tényező, hogy ha a nyári szezonban nem lehet külföldre utazni, akkor a 2020-ashoz hasonlóan erős lehet a belföldi turisztikai szezon, ami akár részben kompenzálhatja is az elmaradó külföldi vendégéjszakákat. Arra ugyanis már jó esély van, hogy a belföldi turisztikai szezont csak minimális korlátozások érintik majd, a legfrissebb hírek szerint a jövő héten, május elejétől már a szállodák is megnyithatnak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára.

De a koronavírus új piacokat is megnyitott, és vannak olyan szektorok, amelyek az elmúlt hónapokban soha nem látott erősödésnek indultak.

Ezek közé sorolhatók elsősorban azok a kiskereskedelmi szolgáltatók, akik webshopot üzemeltetnek, esetleg rendelkeznek saját házhozszállítási lehetőségekkel. Egyértelműen a sikerágazatok közé tartoznak bizonyos vegyipari cégek is: volt olyan fertőtlenítőszer-gyártó, akinek néhány hét alatt kellett új gyártócsarnokot felhúznia tavaly, a látványosan megnövekedett szükségletek miatt.

Miben kellene előre lépniük a magyar vállalatoknak?

Számos olyan tényező van, amiben szükséges, sőt, gyakorlatilag elengedhetetlen a fejlődés a magyar vállalatoknál. Az MNB tavaly novemberi Termelékenységi jelentéséből is tudható, hogy a magyar innovációs teljesítmény folyamatosan növekvő ráfordítások mellett, alacsony megtérüléssel valósul meg. A hazai folyamatok nem egyediek, kis eltéréssel érvényesek a visegrádi régió többi országára is. A magyarázatok között a legfontosabb az innováció töredezettsége, amely folyamatot erősíti az állami támogatások természete is.

A Világgazdasági Fórum 141 országot vizsgáló 2019-es jelentése szerint a magyarországi vállalkozásokra az extrém mértékű kockázatkerülés, a vállalaton belüli kooperáció hiánya és döntési kompetenciák erős koncentrációja jellemző. A munkaerő képzettsége nem teszi lehetővé a magas színvonalú technológiák tömeges meghonosítását, ennek eredménye pedig, hogy a tőkeszegény (főleg hazai tulajdonú) vállalkozások technológiai elmaradottsága tetemes.

Korábbi évek felméréseiből azt is tudjuk, hogy a magyar gazdaság és a társadalom összevont digitalizációs fejlettsége az Európai Unióban az utolsók között van. Ezen belül a magyar kkv-k elmaradása az üzleti digitalizáció és az e-kereskedelem használata terén a legnagyobb. Az elmúlt hónapokban digitalizációs forradalom söpört végig a vállalatokon globálisan, néhány hónap alatt kellett több év fejlesztési elmaradásait pótolni.

A vírushelyzetből fakadó piaci irányváltások mellett termelékenységjavítási kényszer jelentkezett és a generációváltás a hazai vállalkozásokat erőteljes változtatásokra kényszeríti.

Az innovációs és digitalizációs kihívásokhoz való alkalmazkodás során fontos, hogy a technológiák alkalmazása mellett, a technológiai tudás fejlesztése is megtörténjen.Érdemes megemlíteni azt is, hogy a hazai kkv-k az általuk előállított bruttó hozzáadott érték arányában magas exportteljesítményt nyújtanak, de ez kevés vállalkozás koncentrált aktivitásának köszönhető. Nem véletlenül cél évek óta a hazai tulajdonú vállalkozások exportképességének növelése.

Hogyan profitálhatnak a vállalkozások az új uniós ciklusból és a helyreállítási alap pénzeiből?

Április 30-ig kell leadnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből azt a mintegy 2500 milliárd forintnyi támogatást, amit Magyarország várhatóan lehív. A helyreállítást és ellenállóképességet olyan intézkedések támogatása révén kell fokozni, amelyek az európai jelentőségű, hat pillérre tagolt szakpolitikai területekre vonatkoznak.

Ezek között több olyan is szerepel, ami a magyar vállalatok versenyképességét is növelheti. Ilyen például a zöld átállás; a digitális transzformáció; valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kis- és középvállalkozásokat magában foglaló, jól működő belső piacot. Az új uniós költségvetési ciklushoz igazodva pedig a gazdaságfejlesztési pályázatok (GINOP Plusz) meghirdetése a következő hónapokban várható.

a magyar vállalatok folyamatosan, sokféle forrást érhetnek majd el, folyamatosan lehet majd pályázni,

kis túlzással csak a képzelet szab majd határt a törekvéseknek. Az innováció mellett előtérbe kerül a digitalizáció, a szervezetek digitális transzformációja is. A lehetőségek között olyan pályázati irányokra is érdemes gondolni, mint a digitális eszközökkel és megoldásokkal való minél jobb ellátottság, vagy például a távmunkákat támogató szoftverek terjedése.

Lehet azért ok az optimizmusra

Ahogy a fentiekből is látszik, a magyar vállalkozások komoly kihívások előtt állnak: bár sok céget, sőt, egész szektorokat megtépázott a koronavírus és annak hatásai, és sokan elmaradó fejlesztéseket görgetnek maguk előtt, mint a digitális fejlesztések, vagy a K+F kihívásai. Sok szektorban egyértelműen látszik a fejlődés, az előttünk álló időszak uniós forrásai pedig komoly lökést adhatnak a cégeknek, szinte minden területen.

A cikk megjelenését a Budapest Bank támogatta.

Címlapkép: Getty Images