gyár dolgozó munkás hegeszt munka ipar
Gazdaság

Fordulópont jöhet a magyar gazdaságban: mire számíthatnak a vállalkozások?

Portfolio
Szinte biztos, hogy a mostani negyedév lesz a fordulópont a magyar gazdaságban, a lassan javuló járványadatok is ezt támasztják alá. Azonban sok magyar vállalkozásnak még a következő hónapokban is a túlélés lesz a cél. A helyzet azonban nem reménytelen: megnéztük, hogy mik a magyar cégek legnagyobb erősségei, miben lehetne fejlődniük, hogyan lehetnének innovatívabbak, digitálisabbak? És az sem mellékes, hogy hogyan profitálhatnak a magyar vállalatok az idei évtől érkező eurómilliárdokból.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt években jelentősen nőtt Magyarországon a kkv szektor termelékenysége, de még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest. Magyarország 2013 és 2019 közötti gyors gazdasági növekedése kezdetben elsősorban a foglalkoztatás bővülésén alapult, majd 2017-től felgyorsult a munkatermelékenység növekedése, elsősorban a kis-és középvállalati szektorban. A hazai munkatermelékenység az EU átlagos szintjének 62 százalékán áll, míg a legjobb 5 EU tagország átlagának 42 százalékát éri el.

Talpra állhat a gazdaság

Az első negyedévben még tovább zsugorodhatott a magyar GDP, a jelenleg is zajló második negyedévben azonban részben a tavalyi bázis miatt komoly visszapattanás jöhet, kétszámjegyű gazdasági növekedés jöhet év/év alapon. A várakozások szerint 2021-ben összességében 4-5 százalékos lehet a gazdasági növekedés.

Az MNB legfrissebb, márciusi inflációs jelentésében 4-6 %-os GDP-bővüléssel számol idénre, a piaci szakemberek ennek a sávnak inkább az alsó felébe várják a növekedést. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is 4 százalék körüli gazdasági növekedést tart elképzelhetőnek 2021-ben.

Abban is egyetértés van, hogy 2022-ben még az idei szintet is meghaladhatja a növekedés, köszönhetően az uniós források felhasználásának, ami elsősorban a beruházásokat élénkíti. Elsősorban a tavaly elfogadott helyreállítási alap forrásait kell gyorsított ütemben felhasználni. Emellett a fogyasztás is szép lassan helyreállhat.

Vagyis első ránézésre kifejezetten optimisták lehetünk a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, vannak azonban kérdőjelek.

Miben erősek a magyar cégek, és miben lehetne fejlődni?

A magyar gazdaság erősödésének és növekedésének legfontosabb bázisát továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. A szektor vállalkozói a hozzáadott érték több mint felét termelik meg, és a magyar munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják. A 2010-2017 közötti időszakban termelékenységük javulása jelentősen meghaladta a nagyvállalatokét, sőt, minden méretkategóriában megelőzte a V4-ek és az uniós tagállamok átlagos növekedési ütemét is. Egy átlagos kis- és közepes vállalkozás által előállított hozzáadott érték az elmúlt években közel harmadával, exportból származó árbevétele mintegy másfélszeresére nőtt.

A kkv szektor termelékenységének aránya a nagyvállalatok termelékenységéhez képest sokat javult,

de a gazdaság növekedési tartalékainak kiaknázása érdekében további erősödésre van szükség. Az a 2019-ben megjelent kis- és középvállalati stratégiában is megfogalmazott kormányzati cél, hogy a magyar gazdaság belépjen a magas technológiai fejlettséggel és élenjáró innovációs kapacitásokkal rendelkező gazdaságok körébe, egyelőre azonban több helyen is akadályokba ütközik. Az MNB 2020-ban publikált kutatásai szerint míg Magyarországon a vállalatok csupán harmada számít digitálisnak, addig az uniós átlag 40 százalék körüli, a legjobban teljesítő 5 ország átlaga pedig közel 60 százalékos. A hazai digitalizációs hatékonyság átlagosan 63 százaléka az EU értékének, míg az öt legjobb tagállam átlagának mindössze 48 százalékán áll.

A nagyvállalatok és a kisebbek közötti termelékenységbeli különbség természetes jelenség, amely valamennyi országban megfigyelhető. Magyarországon ez a különbség azonban átlag feletti, amelynek egyik oka a nagyvállalatok nemzetgazdasági átlagot messze meghaladó termelékenysége, és a kis- és középvállalatok javuló, de még mindig alacsony hatékonysága. Ennek következménye, hogy a kisvállalkozások a feszes munkaerőpiacon nehezebben kínáltak vonzó feltételeket a munkavállalók számára, mint a nagyvállalatok. Például Magyarországon alkalmazzák a kkv-k a legkevésbé az olyan haladó technológiákat, mint a big data, 3D nyomtatás és ipari robotok. Emellett IT biztonságra is kevesebbet költenek, mint a viszonyítási csoport vállalatai, sőt a szervezeti innovációk terén is mutatkozik tér a fejlődésre.

A jelen kihívásai

Gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amit az elmúlt 14 hónap ne érintett volna valamilyen mértékben. Az a jegybank előrejelzéséből is látszik, hogy nem egységesen fog magára találni a magyar gazdaság, az egyes szektorokon belül lesznek különbségek.

A magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzések (százalék) *
  2021 2022 2023
GDP 5,0 5,5 3,5
Háztartások fogyasztási kiadása 3,6 4,3 3,0
Beruházás 6,1 6,5 2,8
Export 8,9 7,7 5,1
Import 7,5 6,6 4,1
Forrás: MNB, Portfolio * a prognózisok középértéke

Látszik, hogy elsősorban a beruházások és az export húzhatják a növekedést, utóbbi is főleg az állami beruházásokat jelentheti az uniós helyreállítási alap forrásainak felhasználásával. Ebből is látszik, hogy a vállalkozások nem fogják egyenletesen érezni a kilábalást, elsősorban a beruházásokban részt vevő cégek (építőipar, infratsruktúra-beruházások, nyersanyag stb.), illetve az exportra termelő nagyvállalatok, jellemzően multinacionális cégek profitálhatnak a fellendülésből.

Vagyis a kedvező kilátások ellenére a kis- és közepes vállalkozások jelentős része továbbra sem néz könnyű hónapok elé. Miközben a feldolgozóipar különösebb fennakadás nélkül átvészelte a válságot, a vendéglátás és a turizmus viszont megszenvedte az utóbbi hónapokat, még csak most indul majd a lassú nyitás, és csak bizakodni lehet abban a tekintetben, hogy nem jön újabb járványhullám, és nem kell újra bezárni.

A turizmus és a vendéglátás szempontjából optimizmusra okot adó tényező, hogy ha a nyári szezonban nem lehet külföldre utazni, akkor a 2020-ashoz hasonlóan erős lehet a belföldi turisztikai szezon, ami akár részben kompenzálhatja is az elmaradó külföldi vendégéjszakákat. Arra ugyanis már jó esély van, hogy a belföldi turisztikai szezont csak minimális korlátozások érintik majd, a legfrissebb hírek szerint a jövő héten, május elejétől már a szállodák is megnyithatnak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára.

De a koronavírus új piacokat is megnyitott, és vannak olyan szektorok, amelyek az elmúlt hónapokban soha nem látott erősödésnek indultak.

Ezek közé sorolhatók elsősorban azok a kiskereskedelmi szolgáltatók, akik webshopot üzemeltetnek, esetleg rendelkeznek saját házhozszállítási lehetőségekkel. Egyértelműen a sikerágazatok közé tartoznak bizonyos vegyipari cégek is: volt olyan fertőtlenítőszer-gyártó, akinek néhány hét alatt kellett új gyártócsarnokot felhúznia tavaly, a látványosan megnövekedett szükségletek miatt.

Miben kellene előre lépniük a magyar vállalatoknak?

Számos olyan tényező van, amiben szükséges, sőt, gyakorlatilag elengedhetetlen a fejlődés a magyar vállalatoknál. Az MNB tavaly novemberi Termelékenységi jelentéséből is tudható, hogy a magyar innovációs teljesítmény folyamatosan növekvő ráfordítások mellett, alacsony megtérüléssel valósul meg. A hazai folyamatok nem egyediek, kis eltéréssel érvényesek a visegrádi régió többi országára is. A magyarázatok között a legfontosabb az innováció töredezettsége, amely folyamatot erősíti az állami támogatások természete is.

A Világgazdasági Fórum 141 országot vizsgáló 2019-es jelentése szerint a magyarországi vállalkozásokra az extrém mértékű kockázatkerülés, a vállalaton belüli kooperáció hiánya és döntési kompetenciák erős koncentrációja jellemző. A munkaerő képzettsége nem teszi lehetővé a magas színvonalú technológiák tömeges meghonosítását, ennek eredménye pedig, hogy a tőkeszegény (főleg hazai tulajdonú) vállalkozások technológiai elmaradottsága tetemes.

Korábbi évek felméréseiből azt is tudjuk, hogy a magyar gazdaság és a társadalom összevont digitalizációs fejlettsége az Európai Unióban az utolsók között van. Ezen belül a magyar kkv-k elmaradása az üzleti digitalizáció és az e-kereskedelem használata terén a legnagyobb. Az elmúlt hónapokban digitalizációs forradalom söpört végig a vállalatokon globálisan, néhány hónap alatt kellett több év fejlesztési elmaradásait pótolni.

A vírushelyzetből fakadó piaci irányváltások mellett termelékenységjavítási kényszer jelentkezett és a generációváltás a hazai vállalkozásokat erőteljes változtatásokra kényszeríti.

Az innovációs és digitalizációs kihívásokhoz való alkalmazkodás során fontos, hogy a technológiák alkalmazása mellett, a technológiai tudás fejlesztése is megtörténjen.Érdemes megemlíteni azt is, hogy a hazai kkv-k az általuk előállított bruttó hozzáadott érték arányában magas exportteljesítményt nyújtanak, de ez kevés vállalkozás koncentrált aktivitásának köszönhető. Nem véletlenül cél évek óta a hazai tulajdonú vállalkozások exportképességének növelése.

Hogyan profitálhatnak a vállalkozások az új uniós ciklusból és a helyreállítási alap pénzeiből?

Április 30-ig kell leadnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből azt a mintegy 2500 milliárd forintnyi támogatást, amit Magyarország várhatóan lehív. A helyreállítást és ellenállóképességet olyan intézkedések támogatása révén kell fokozni, amelyek az európai jelentőségű, hat pillérre tagolt szakpolitikai területekre vonatkoznak.

Ezek között több olyan is szerepel, ami a magyar vállalatok versenyképességét is növelheti. Ilyen például a zöld átállás; a digitális transzformáció; valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kis- és középvállalkozásokat magában foglaló, jól működő belső piacot. Az új uniós költségvetési ciklushoz igazodva pedig a gazdaságfejlesztési pályázatok (GINOP Plusz) meghirdetése a következő hónapokban várható.

a magyar vállalatok folyamatosan, sokféle forrást érhetnek majd el, folyamatosan lehet majd pályázni,

kis túlzással csak a képzelet szab majd határt a törekvéseknek. Az innováció mellett előtérbe kerül a digitalizáció, a szervezetek digitális transzformációja is. A lehetőségek között olyan pályázati irányokra is érdemes gondolni, mint a digitális eszközökkel és megoldásokkal való minél jobb ellátottság, vagy például a távmunkákat támogató szoftverek terjedése.

Lehet azért ok az optimizmusra

Ahogy a fentiekből is látszik, a magyar vállalkozások komoly kihívások előtt állnak: bár sok céget, sőt, egész szektorokat megtépázott a koronavírus és annak hatásai, és sokan elmaradó fejlesztéseket görgetnek maguk előtt, mint a digitális fejlesztések, vagy a K+F kihívásai. Sok szektorban egyértelműen látszik a fejlődés, az előttünk álló időszak uniós forrásai pedig komoly lökést adhatnak a cégeknek, szinte minden területen.

A cikk megjelenését a Budapest Bank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

varrás varrógép maszk koronavírus getty stock
new york_getty_stock
hadsereg katona tank getty stock
bill melinda gates getty editorial
GettyImages-1182794270
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi, eladási zónák azonosítása, piaci aktualitások
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
varrás varrógép maszk koronavírus getty stock