Megszólaltak a történelmi küldetés űrhajósai: elmondta Kapu Tibor, mihez kezd, miután hazatért Magyarországra

Nehézkes indulás után sikeres küldetést zárt Kapu Tibor

Magyarország második asztronautája, Kapu Tibor több mint egy hónappal ezelőtt, június 26-án, magyar idő szerint reggel fél kilenckor indult el a florida-i Kennedy Űrközpontból, hogy a Axiom Space Mission 4 küldetés keretében.

A négyfős legénység Nemzetközi Űrállomásra (ISS) tartó 28 órás útja, valamint az állomáshoz történő dokkolás során minden rendben zajlott, ugyanakkor a küldetés többszöri halasztásra tudott csak elindulni.

A küldetésére eredetileg 2024 végén, vagy 2025 elején került volna sor. Az indulásra hivatalosan kitűzött dátum azonban végül június 8-a lett, amelyet először június 10-re, majd az időjárás miatt június 11-ére módosítottak. Ezt követően a misszió rakétáját jelentő SpaceX Falcon 9-esen érzékeltek oxigénszivárgást, ami miatt újra csúszott az indulás, majd nem sokkal később az űrállomás Zvezda moduljának hibája miatt halasztották az indítást. Utóbbi hibával a NASA már évek óta tisztában van, teljesen orvosolni azonban nem sikerült. Az amerikai űrügynökség közleményében arról írt az Axiom-4 indítása előtt, hogy a problémát sikerült olyan mértékben orvosolni, hogy az űrhajósok

biztonsággal dokkolhattak az állomáshoz június 26-án és megkezdhették a tudományos kutatásaikat is.

Először álltak kamerák elé az Axiom-4 űrhajósai

Ugyan az Axiom-4 küldetés űrhajósai több mint két hete, július 15-én landoltak a Csendes-óceánon, az asztronauták most pénteken áltak először hivatalosan a kamerák elé az egyesült államokbeli Houstonban egy online sajtótájékoztató kereteiben.

Elsőként a küldetés legtapasztaltabb, valódi veteránnak számító kapitánya, az amerikai Peggy Whitson szólalt meg, aki elmondta: sosem gondolta volna, hogy egyszer egy olyan kereskedelmi űrmissziót vezethet, amelynek keretében három különböző ország űrhajósa teljesít majd történelmi küldetést.

Ez a küldetés Magyarország, Lengyelország és India visszatérését jelentette az emberes űrrepüléshez évtizedek után, és először dolgoztak együtt ezekből az országokból származó űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén

– mondta Whitson a sajtótájékoztatón.

A négy asztronauta között már a korábbi, űrből történő bejelentkezések során is úgy tűnt, hogy kifejezetten jó az összhang és remekül kijönnek egymással. Többször is hangsúlyozták, hogy a kiképzés során sikerült összekovácsolódniuk és egyértelműen barátokként tekintenek egymásra. Ezen gondolatokat a kapitány pénteken is kiemelte:

Az egyik elsődleges célom, amit nagyon korán elmondtam a legénységnek is, még mielőtt bármilyen kiképzést elkezdtünk volna, az volt, hogy ne csak egy kiváló teljesítményt nyújtó legénységet alakítsak ki, hanem egy olyan csapatot, amelynek kötelékei egy életen át tartanak

- tette hozzá a küldetés kapitánya.

A küldetésben résztvevő négy nemzet közül – az Egyesült Államokat leszámítva – a misszió pilótáját, Shubanshu Shukla-t adó India számít a legnagyobb űrkutató nemzetnek. Az országnak önálló Hold-programja is van, amelynek kereteiben 2023 augusztusában a világon először sikerült leszállóegységet küldeniük az égitest déli pólusára. Asztronautát azonban a kelet-ázsiai ország 41 éve most először küldött az ISS-re, az Axiom-4 misszióval.

A pilóta a sajtótájékoztatón elmondta, hogy számára kiemelkedő pillanat volt, amikor Naredna Modi indiai miniszterelnökkel beszélgethetett videóhívásban az állomás fedélzetéről, az indiai zászlóval a háta mögött.

Ez a pillanat szimbolizálta India visszatérését a párbeszédbe [az emberes űrrepülésbe], nem mint szemlélő, hanem mint egyenrangú résztvevő. Ez volt a kezdete annak, amit én India második pályájának szeretek nevezni, és ezúttal nem csupán repülni vagyunk készek, hanem vezetni is

– mondta az asztronautra.

A lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski a küldetés specialistájaként elmondta, hogy a tudományos kutatás tekintetében a célkitűzéseik „127 százalékát” sikerült teljesíteniük és több mint 100 órát töltött kísérletezéssel az állomáson. Az űrhajós azt is hozzátette, hogy számára a legkiemelkedőbb pillanat az volt, mikor az ISS-re lépés után először pillantotta meg a Földet az állomás hatalmas üvegekkel ellátott kupola-modulján keresztül.

A négyfős legénység másik kutatóűrhajósa, a magyar Kapu Tibor azzal kezdte beszámolóját, hogy fél évvel ezelőtt ugyanígy ültek ott, de akkor még csak tervekről és reményekről beszéltek, most viszont már valódi teljesítményekről számolhatnak be.

Több mint 20 napot töltöttünk a gyönyörű bolygónk körüli pályán, és most itt vagyunk, hogy mindent elmondjunk erről. Ez alatt a 20 nap alatt sok dolgot tettünk. Alkalmazkodtunk. Kényelmesen berendezkedtünk az új otthonunkban és irodánkban. Sokat dolgoztunk. Néhány hibát is elkövettünk. Vakargattuk a fejünket, és megoldottuk a problémákat.

- kezdte a magyar űrhajós.

A magyar űrhajós köszönetet mondott hazájának, valamint a HUNOR-program munkatársainak is:

Köszönöm, hogy életem legnagyobb megtiszteltetését adták nekem, a lehetőséget, hogy képviselhessem nemzetünket a világűrben.

Rekordszámú kísérletet végeztek el az állomáson

Az Axiom-4 küldetés ugyan relatíve rövid, kéthetes (végül 18 napot töltöttek az állomáson) űrmisszió volt,

az asztronauták rekordszámú, mintegy 60 kísérletet végeztek el a Föld körül keringő laboratóriumban.

A számos ISS-en elvégzett tudományos kísérletekre reflektálva Kapu a sajtótájékoztatón elmondta, hogy csaknem a felét, 25-öt ő végzett el az állomáson, amelyek számos tudományterületre kiterjedő vizsgálatok voltak.

Bebizonyítottuk, hogy kiemelkedően tudunk teljesíteni a dokumentáció, a fizika, a biológia és a pszichológia területén is

– mondta Kapu.

Ahogy arról korábban több cikkünkben is beszámoltunk már, az Axiom misszió tudományos portfóliójának egyik központi elemét képezte a jövőbeli, hosszabb emberes űrmissziók lehetőségét vizsgáló kísérletek. Ezen kísérletek közé tartozott a misszió egyik legérdekesebb vizsgálata is, amelynek kereteiben Kapu Tibor élő muslicákon vizsgálta - a magyar fejlesztésű Red Nano műszerrel - hogyan károsítja a kozmikus sugárzás az élőlények örökítőanyagát, és milyen javító mechanizmusokkal lehetne védekezni ez ellen.

A tudományos kísérletek másik részét képezték a meteorológiai vizsgálatok, valamint a bolygó fényképezése is. A HUN-REN számára Kapu a Föld éjszakai féltekéjén zajló felsőlégköri elektromos aktivitásokat örökített meg. A Föld fényképezéséről a magyar űrhajós szellemesen nyilatkozott a tájékoztatón:

Idővel egyre ügyesebbek lettünk abban is, hogy megörökítsük a világegyetem legszebb bolygóját. Most már elmondhatjuk, hogy csak a képeink fele lett életlen – reméljük, visszaküldenek majd minket, hogy a többit is kijavítsuk.

Újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón Kapu Tibor elmondta, hogy az összes általa elvégzett kísérlet a kedvence, nem tudna egyet sem kiválasztani közülük. Elmondása szerint mérnökként meglepte, hogy mennyire élvezte a biológiai kísérleteket.

Az űrmisszió után hobbikertészkedésbe fogok majd, paprikát, búzát és retket fogok nevelni, ahogy az állomáson is tettem. Hihetetlen élmény volt látni, ahogy ezek a növények növekednek.

A paprikával kapcsolatban a magyar asztronauta azt is hozzátette, hogy „végre a világ is tudja, hogy a magyar paprika még az űrben is a legjobb”, ezzel arra is utalva, hogy az ISS-re felvitt kevés személyes holmijának részét képezte egy üveg Erős Pista is, amelyet együtt kóstoltak meg a társaival.

Kapu szerint könnyebb volt hazaérkezni, mint kiutazni a világűrbe

Amikor visszatértem az űrből, a legfőbb emlékem alapvetően az volt, hogy minden sokkal nehezebb volt. És az összes végtagom, a lábam és a karom nagyon-nagyon nehéz volt

– mondta a magyar űrhajós, azonban hozzátette, hogy mindössze néhány óra elteltével már sokkal jobban érezte magát.

Kapu szerint a hazatérés során jóval könnyebben adaptálódott a szervezete a földi gravitációhoz, mint az űrbeli súlytalansághoz a fellövést követően. Az állomáson való lebegéshez és a helyes testtartáshoz kezdetben nehéz volt hozzászoknia.

Amint befejezi a munkát, az első géppel hazarepül Kapu Tibor

Ugyan a küldetés már több mint két hete véget érte, Kapu Tiborékra még számos feladat vár az Egyesült Államokban, a küldetés utáni, úgynevezett „regenerációs” fázis alatt. A következő két hét során rengeteget edzenek majd, hogy a súlytalanság által okozott esetleges fizikai károkat helyrehozzák, valamint értékelik a küldetés sikerességét is.

A magyar asztronauta elmondása szerint augusztus közepén térhet majd haza Magyarországra. Amint befejezi a munkát Houstonban, az első géppel hazarepül majd.

Azt hiszem, a családom és a barátaim hiányoznak a legjobban. Az elmúlt évben természetesen voltak nehéz pillanatok is. Egy ilyen küldetésre való felkészülés nem mindig könnyű, vannak benne keményebb szakaszok is. És pont ezekben a helyzetekben ők azok, akikhez fordulok – amikor beszélek velük, ők azok, akik új energiát adnak

– mondta Kapu Tibor arra a kérdésre válaszolva, hogy mi hiányzik neki a legjobban.

Címlapkép forrása: Axiom Space