cimlap
Gazdaság

Az üzleti siker az innováción múlik - az pedig az egyetemen kezdődik

Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány az egyetem és nagyvállalati partnereinek együttműködését, közös fejlesztéseiket? Az innovációkat tekintve mi az, amiben üzleti lehetőség rejlik a jelenlegi piaci helyzetben, mit keresnek most a befektetők? Dr. Lengyel Lászlóval, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatójával, valamint Dr. Charaf Hassannal, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjával többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

2017–ben jött létre a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, a FIEK, ami a BME innovációhoz kapcsolódó tevékenységeit szervezi, koordinálja és erősíti. Mely nagyvállalatokkal dolgoznak együtt jelenleg a projekt keretein belül?

Charaf Hassan: A 240 éves múltra visszatekintő BME-n a műszaki tevékenységek, fejlesztések soha nem a fióknak és a polcnak készültek, hanem azért, hogy termékek és szolgáltatások formájában jelenjenek meg a magyar és a nemzetközi piacon.

Magyarország az innovációkat tekintve jól teljesít, és az a tudásbázis, amire a BME-n építhetünk, vonzza az országba a befektetőket.

Mostanra számos K+F központ működik az országban, és egyre több az olyan vállalat is, amely támogatja a kutatás-fejlesztést. A FIEK projekt keretében a BME olyan partnerekkel dolgozik együtt, mint a Nokia, a Siemens, a Rolls-Royce, az MVM vagy a Richter Gedeon. Már az induláskor távlati célokban, hosszú távú együttműködésben gondolkodtunk, így a FIEK egyaránt jelentette ezt a nagyvállalati kooperáló szerepkört, másrészt egy új, K+F tevékenységeket koordináló szervezeti egység létrehozását. A FIEK a beérkező igények alapján összehangolja a tanszékeken működő kutatócsoportok, tevékenységét így hatékonyabb a munka, a laborjaink nagyon népszerűek, egyre több a nagyvállalati megkeresés, bármilyen innovációs területet érintő iparágról is beszélünk. Jelentős előnyt jelent mind az egyetem, mind a hallgatók számára, hogy olyan unikális dolgot tudunk kínálni, amelyre korábban Magyarországon nem volt példa.

hassan
Dr. Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.

Lengyel László: A projekt során kialakított ipar-egyetem együttműködési módszer sikerét jól mutatja, hogy januárban elindult egy újabb nagy projekt új nagyvállalati szereplőkkel, mint a Mol, a Thyssenkrupp, a Bosch és a ZÁÉV. A projekt tárgya az olaj- és gázipar, jármű- és közlekedésbiztonság, valamint építési technológiák területeken új, a hatékonyságot és biztonságot növelő módszerek kidolgozása. Ami vonzó mind a cégek, mind az egyetem számára, hogy

a kutatási eredmények azonnal használhatók, olyan labor-infrastruktúrával rendelkezünk, amellyel nem csak magas színvonalú oktatást tudunk biztosítani, hanem az ipari igényeket is ki tudjuk szolgálni.

Gyakorlatilag arról van szó, hogy a BME FIEK a különböző kutatási területek közötti koordinálást végzi az ipari partner igényeinek és az egyetemi potenciálnak az összekapcsolásával.

lengyel_laszlo
Dr. Lengyel László, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatója.

Melyek az egyetemen zajló legfontosabb nagyvállalati fejlesztések, mik a FIEK eddigi legizgalmasabb, leglátványosabb eredményei?

C. H.: A hazai egyetemek közül elsőként a BME-nek lesz saját kísérleti 5G-hálózata a FIEK projekt keretén belül. Ami miatt ez nagyon jelentős lépés, az az, hogy ez egy dedikált és izolált hálózat, egy biztonságos tesztkörnyezet, amire szükségünk is van, hiszen egyre több az 5G-t igénylő projekt a BME-n belül.

Fontos megemlíteni a Hajtáslabort és Smart Power labort is, ezekben például együtt dolgozhatnak az egyetemisták és a nagyvállalatok munkatársai is. Előbbiről érdemes tudni, hogy a hajtáslánc tesztelésére alkalmas laborról van szó, amely a hajtáslánc minden elemét együtt és külön-külön is tudja tesztelni, szimulálva a különböző körülmények közötti terhelést, ami elengedhetetlen az elektromos járművek fejlesztésében. Hogy mekkora szükség van egy olyan hajtáslaborra, amelyben a valós tesztek előtt a beépített hajtás minden elemét szimulációs teszteknek vethetik alá, azt jól mutatja a labor kihasználtsága: az éves foglaltság 70 százalékos. Mindez bizonyítja, hogy ez egy fenntartható modell:

a cégek anyagilag jobban járnak, ha saját labor építése helyett a BME laborját veszik igénybe, ugyanakkor az együttműködésből az egyetem is profitál.

Itt felmerül a kérdés, hogy ki engedheti ezt meg magának. Az eddig felsorolt partnerek mind nagy multinacionális vállalatok. Mi a helyzet a magyar kkv-kkal?

C. H.: Valóban, a nagyobb projektek nagyobb vállalatokkal futnak, de az Ipar 4.0 Technológiai Központot tekinthetjük úgy, mint a kis- és középvállalkozások számára nyitott kapu, ami demonstrációs helyszín és ahol tematikus képzéseken lehet részt venni, valamint projektgenerálást végzünk a kkv-k fejlesztési igényeire reagálva. Ez afféle szemléletformálás és tudástranszfer, amivel a magyar kis-és középvállalatok sokat nyerhetnek.

L.: Kiemelt figyelmet fordítunk a startupokra is, 2020. februárjától működik az egyetem Z10 startup inkubátora, ahol olyan csapatok dolgoznak, amelyeknek van egy jó ötletük, ami hasznosítható, piacképes és valóban meg is valósítható. Ezzel

az üzleti világ minden szegmensét lefedjük, kis-és nagyvállalatok számára is értékes partnerek vagyunk, azonnal hasznosítható eredményeket tudunk létrehozni.

Hogyan érintette a koronavírus-járvány az egyetem éppen zajló fejlesztéseit, nagyvállalati együttműködéseket? Mennyire lehetett a projekteket teljesen digitális alapokra áthelyezni, vagy home office-ból menedzselni?

L.L.: A kutatás-fejlesztést kevésbé érintette, mint sok más iparágat, de ettől függetlenül elképzelhető, hogy a pandémiának lesz a területet érintő hosszú távú hatása, hiszen 2020-ban hosszabb-rövidebb időre leálltak egyes gyárak, ami a K+F tevékenységekhez szükséges beszerzésekre is hatással lehet.

A munkavégzést illetően a vírus magyarországi megjelenése után minden átállt online-ra, de aztán szépen-lassan, a szabályok betartásával mindenki visszatérhetett a laborokba is, így a járvány nem okozott jelentős fennakadásokat.

C. H.: Volt olyan időszak, amikor tényleg csak akkor lehetett a laboratóriumba lépni, ha a teszthez szükséges infrastruktúra használata nélkülözhetetlen volt egy adott lépés megvalósításában. Ugyanakkor a járvány rávilágított, hogy a távoli munkavégzés is lehet hatékony, az értekezletek, megbeszélések tökéletesen működtek online.

Az egyetem pedig – kicsit túlozva persze –, de 10 nap alatt nagyjából 10 évet fejlődött,

hiszen van olyan labor, ami most már távolról is elérhető. Limitáltabbak ugyan a lehetőségek, mint személyes jelenlét esetén, de bizonyos szimulációkat gond nélkül le lehet futtatni távolról is.

Mesterséges intelligencia és 5G fókusszal rendez innovációs konferenciát 2021. június 9-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja.

A rendezvényen megszólalnak a Műegyetemi innovációs ökoszisztéma legfontosabb szereplői és a Siemens Zrt., a Rolls-Royce Hungary Kft., a Nokia Solutions and Networks Kft., a Magyar Villamos Művek Zrt., és a Richter Gedeon Nyrt. is bemutatják egyetemi fejlesztéseiket.
Frank Fitzek professzor, a Drezdai Műszaki Egyetem 5G laborjának vezetője már nem csak az 5G, hanem a 6G és a tapintható internet világába is bevezeti a hallgatóságot.

Az érdeklődők ingyenesen tudnak csatlakozni az online, streamelt eseményhez.

Megváltoztak az innovációs trendek a pandémia hatására? Mit keresnek most a befektetők, nagyvállalatok?

C. H.: Most kiemelten keresettek a digitalizációs megoldások, főleg a mesterséges intelligenciára gondolok: azok a hatékonyságnövelő módszerek, amelyek a humánerőforrást csökkenthetik. Példával illusztrálva, az 5G laborban mi nem programozunk robotot, megmutatjuk neki a lépéseket, és aztán már a robot programozza saját magát. Nincs szükség arra, hogy folyton mellette legyen egy programozó. Ezt a megoldást keresik most a vállalatok, a cél a hatékonyságnövelés iparágtól függetlenül.

Az adatvezérelt egészségügy pedig még hangsúlyosabb témává vált.

L. L.: Az energetika, a környezetvédelmi kutatások is nagyon népszerűek, minden olyan megoldás, ami csökkenti a karbonlábnyomot, az rendkívül keresett, nemcsak Magyarországon, hanem az egész unióban. Ez erősen kirajzolódik a megkeresések száma és a formálódó projektek alapján.

Visszatérve kicsit az adatvezérelt egészségügyre: mennyire a jövő zenéje ez? Mikor lehet a saját bőrünkön tapasztalni a kutatási eredményeket?

C. H.: Ez a jelen, vagy mondjuk úgy, a közeljövő. Ami miatt a folyamat esetleg lassú, azok az etikai és adatvédelmi kérdések, amikre megoldást kell találni. Ugyanakkor nagyon sok olyan iparági megoldás áll rendelkezésre, amellyel tehermentesíteni lehetne az egészségügyet. Megfelelő adatok elemzésével csökkenteni lehetne az invazív beavatkozások számát, gyorsabban és hatékonyabban menne a diagnosztizálás folyamat is, az egészségügyben dolgozók és a betegek élete is könnyebbé válna.

cikkbe
Charaf Hassan és Lengyel László

Van olyan iparág, amellyel mostanáig nem működtek még együtt, de látnának benne potenciált?

C. H.: Az egészségügy például abszolút ilyen, de jó példa az agrárium is. Nagyon érdekes például az, hogy milyen szenzorok szükségesek ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük a mezőgazdasági munkákat, például az öntözést, hogyan tudja hasznosítani a terület a drónok használatát, ami az építőiparban már bevett dolog.

A kutatás-fejlesztésben az az igazán érdekes, hogy egy-egy fejlesztés milyen sokrétűen hasznosítható. Balatonfűzfőn az E.ON számára fejlesztettünk olyan, a karbantartást támogató kiterjesztett valóság alapú megoldást, amely lehetővé teszi, hogy anélkül, hogy a föld alá kellene merészkedni, bepillantást nyerhetünk a föld alatt futó csövek, kábelek állapotába. Ezt az eszközt az érsebészet is tudná alkalmazni. Ahhoz, hogy minél több innováció szülessen, ahhoz több K+F projektre és együttműködő partnerekre volna szükségünk minden iparágból, mert nincs olyan terület, amellyel kapcsolatban ne tudnánk valamilyen hasznos és innovatív megoldást szállítani. 

A cikk megjelenését a Budapesti Műszaki Egyetem támogatta. A június 9-én megrendezésre kerülő innovációs rendezvényre ezen az oldalon lehet regisztrálni.

Fotók: Képszerkesztőség

Csányi Péter OTP Eölyüs Endre Mastercard
befektetés kereskedés kriptodeviza árfolyam
palkovics lászló itm
virág_barnabás_mnb
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.22
Öngondoskodás 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Ingynes szeminárium
Te jó ég, mindjárt összedől az egész piac?!
Ingyenes szeminárium
Hova tedd a megtakarításod 2021-ben?
hurrikán árvíz víz florida