legyel_cimlap
Gazdaság

Hogy tud egy magyar diák már az egyetemi évek alatt a Rolls-Royce-nak dolgozni?

Portfolio
Számos egyetemista már tanulmányai alatt részt vesz nagyvállalati projektekben vagy belevág saját ötletének megvalósításába. Ma már az sem elképzelhetetlen, hogy a végzősök saját innovációval és egy vállalkozással szerezzenek diplomát. Lengyel Lászlóval, BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatójával többek között arról beszélgettünk, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az újonnan alapított cégeknek, milyen segítséget kaphatnak az ambiciózus, cégalapításra készülő egyetemisták és milyen kilátásai vannak egy egyetemen alakult startupoknak.

Az utóbbi időben az oktatás és a kutatás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a kutatási eredmények piaci hasznosítása, vagyis előtérbe kerültek az egyetemeken a vállalati együttműködések, gyakorlatorientált, valós céges problémákat boncolgató kurzusok. A magyarországi felsőoktatás mennyire van lemaradva a nyugati egyetemektől e tekintetben?

Első körben fontos, hogy a régióbeli egyetemekhez kell hasonlítani magunkat. Az biztos, hogy van lemaradásunk, de a régióban lévő egyetemekkel egyrészt együtt dolgozunk, másrészt a legtöbb hazai egyetemen már több éve elkezdődött az a munka, ami nemcsak az oktatásra és a kutatásra, hanem ezek eredményeinek piacra vitelére is fókuszál. Számos olyan program van, ami arra ösztönzi a magyar egyetemeket, hogy minél inkább aktívak legyenek ebben a tevékenységben is.

Ez hogyan működik a BME-n? Mely nagyvállalatokkal dolgozik együtt az egyetem?

Jó példa erre a BME FIEK - vagyis BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ –, amelynek célja a vállalati igényeket támogató laborok kiépítése, az ipar által azonnal hasznosuló kutatásfejlesztési eredmények, valamint az ipari és egyetemi távlatos együttműködést biztosító modell működtetése. Olyan partnerekkel dolgozunk együtt, mint a Nokia, a Siemens, a Rolls-Royce, az MVM vagy a Richter Gedeon.

Januárban indult egy hároméves új projekt a Mol, a thyssenkrupp, a Bosch és a ZÁÉV részvételével, amely célja egy ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ létrehozása, amely az ipari folyamatok biztonságának garantálása mellett hozzáadott piaci értéket képvisel a vállalatok számára. A projekt tárgya az olaj- és gázipar, jármű- és közlekedésbiztonság, valamint építési technológiák területeken új, a hatékonyságot és biztonságot növelő módszereket kidolgozása. Ezek az együttműködések jól mutatják, hogy

sikeresen lehet együtt dolgozni olyan munkafolyamatban, amely során a nagyvállalatok megfogalmazzák, hogy mire van szükségük, és velük együtt az egyetem oktatói, kutatói olyan, elsősorban alkalmazott (ipari) kutatási és kísérleti fejlesztéseket végeznek a hallgatók bevonásával, amit azonnal hasznosítani tudnak a cégek.

Hogyan profitálnak ebből az együttműködésből a vállalatok, az egyetem vagy épp a diákok?

Ahogy ön is mondta, háromszereplős a modell. Egyrészt ott vannak az ipari mérnökök, akik megfogalmazzák, mire van szükség. Az egyetemi oldalról adottak a hallgatók és az oktatók-kutatók.

Tapasztalatunk szerint a diákok nagy örömmel vesznek részt ilyen projektekben, sokrétűek a feladatok, van például klasszikus labormunka, amikor jelentős mennyiségű időt tudnak projekttárgyakon tölteni. Az iparvállalat látja, hogy egy hallgató hogyan dolgozik, és ha a diák ügyes, akkor jó eséllyel már az egyetemi évei alatt el tud helyezkedni. Vagyis

az egyetemisták a valós életből vett gyakorlati problémákat megismerve új termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásában tudnak részt venni úgy, hogy közben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező ipari szakemberektől tanulhatnak,

fontos készségeket sajátíthatnak el. Ezzel a diákok és a cégek is jól járnak, utóbbiaknak nem kell aggódni az utánpótlás miatt. A vállalat emellett megkapja a kifejlesztett terméket.

Az egyetem oldaláról az oktatók, kutatók gyakorlati projektekben vesznek részt, és ezek olyan gyakorlati tapasztalatot is adnak, amit egyből vissza tudunk forgatni az oktatásba. Ezen mind a három szereplő nyer. Az ipari együttműködő partnerek azért is választják a BME-t, mert a komolyan gyakorlatorientált és az új technológiák felé nyitott mérnöki társadalom a műszaki területen innen kerül ki. Ezt jól illusztrálja az evosoft Hungary Kft. példája, ami a BME nélkül nem tudott volna Magyarországon 1500 főre nőni. A cégek a laborokkal is nyernek, ahol a vállalatok a saját fejlesztéseik tesztelését tudják gyorsabbá, rugalmasabbá és olcsóbbá tenni ahhoz képest, mintha külföldre kellene menni.

cikkbe
Lengyel László, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatója Fotó: Szekeres Máté

Összesen hány vállalattal dolgoznak együtt?

Nagyságrendileg 15-20 nagyvállalattal és 250-300 kkv-val állunk folyamatos kapcsolatban, és most kezdtünk nyitni a startup világ felé is. A spektrum széles. Mindegyik csoporttal máshogy kell együtt dolgozni.

Tavaly februárban nyílt meg a BME Z10 startup inkubációs központja. Mik az elmúlt egy év tapasztalatai?

Minden félévben meghirdetjük a jelentkezést az akcelerátor programba, sokan élnek a lehetőséggel. Csapatokat keresünk, akiknek van egy jó ötletük, ami hasznosítható, piacképes és valóban meg is valósítható. A program során mentorokkal és szakemberekkel dolgozhatnak az ötleteiken, akik segítenek abban, hogy hat hét után a befektetőknek elő tudják majd adni egy Demo Day keretében, hogy hogyan is tudják megvalósítani, amit megálmodtak. Segítünk az üzleti terv, a piacra viteli terv vagy épp a pénzügyi terv elkészítésében, gyakorlatilag lerövidítjük a befektetés megszerzésével a piacra lépéshez szükséges időt.

Korábban úgy mértük fel, hogy tíz csapatot érdemes egy körben beválogatni, most úgy tűnik, ideálisabb a 14 csapat, akik végigmennek a hathetes képzésen, majd a legjobbak eljutnak a befektetői fórum elé, akik még szintén szelektálnak közülük és végül maradnak azok, akik megkapják a befektetést. Akiket nem választott ki a befektetői fórum, azok közül is van, akikkel tovább dolgozunk.

Milyen ötletekkel érdemes indulni? Mi az, amiben van potenciál a jelenlegi piaci helyzetben?

Olyasmiben lát fantáziát az ipar és a befektetők, aminek van hardveres része is. Példaként említhető  egy innovatív, mesterséges intelligencián alapuló teljesítményanalízis megoldás vitorlázók számára, amihez fejleszteni kell egy készüléket is, ami a hajóra helyezve a hajó és a környezeti tényezők folyamatosan változó értékeit rögzíti, és valós időben elemzi.

Ilyen szempontból a Műegyetem szerencsés helyzetben van, hiszen a mérnökhallgatók rendelkeznek a szükséges képességekkel, könnyen tudnak csapatot formálni, amibe nemcsak mérnököket, hanem gazdasági és humán háttérrel rendelkező csapattagokat is be tudnak vonni. A sokszínűség meghatározó a csapaton belül.

Adottság az, hogy a piaci trendek gyorsan változnak. Ha például egy startup egy olyan termékkel jelentkezett a programra, amely fesztiválokon részt vevő közönségnek nyújtana szolgáltatást, akkor a jelenlegi helyzet ennek nem kedvez. Ilyenkor három eset jöhet szóba: vagy abbahagyja a csapat a munkát, vagy más ötletet visz tovább, vagy ezt a terméket fordítja más irányba. Az is megtörténik, hogy a csapatnak az ipari partnereink igényeit megfogalmazva más olyan ötletet adunk, amin tudnak dolgozni.

Nem elsősorban a termék ugyanis a fontos, amin a csaptok dolgoznak, hanem maga a csapat.

Hogy mennyire csillog a szemük, mennyire tudnak összedolgozni, mert ha ez rendben van, akkor kis túlzással bármilyen problémát meg tudnak oldani. Fontos, hogy kellően sokrétű legyen az a tudás, amivel rendelkeznek.

Milyen kihívásokkal kell szembenézniük az újonnan alapított cégeknek?

A legnagyobb kihívást a piackeresés jelenti, validálni kell a terméket, a szolgáltatást a piacon, találni kell olyan piaci szereplőt, potenciális felhasználót, aki kipróbálja a terméket vagy szolgáltatást, és a visszacsatolást be kell építeni a fejlesztésbe.

Ebben tud segíteni egy egyetemi inkubációs központ, ahol a startupok az egyetemi innovációs rendszer, tudásbázis, kapcsolati tőke és a szakértői tudás felhasználásával az ökoszisztémával együtt fejlődhetnek. Az egyetem több esetben a validálásban is segítséget nyújt. Van például egy olyan startup, amelyiknek az energiafogyasztás optimalizálására vonatkozóan van egy megoldása, a BME pedig az egyik egyetemi épületben beépítette ezt, konkrét méréseket végzünk, amit a fejlesztés során fel lehet használni.

Ami még nagy előnyt jelent, az a prototípuslabor, ahol rendelkezésre áll számos műszer, szerszám, berendezés, hogy a prototípust a startupok elkészíthessék. A BME-n ez adott, le lehet gyártani bármit, akár a további BME laborok képességeinek bevonásával, valamint az 1200 oktató-kutató műszaki szakmai kérdésekben tud segíteni. Ez is egy hatalmas érték, az ittlétnek, a műegyetemi levegőnek az értéke. Más helyen ez talán nem magától értetődő, hogy van ilyen műszaki háttértámogatás.

A cikk megjelenését a Budapesti Műszaki Egyetem támogatta.

mlapkép: Szekeres Máté

frankfurt
oltás_koronavírus_vakcina
gáz
huawei

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
matolcsygyorgy