Hogy tud egy magyar diák már az egyetemi évek alatt a Rolls-Royce-nak dolgozni?

Az utóbbi időben az oktatás és a kutatás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a kutatási eredmények piaci hasznosítása, vagyis előtérbe kerültek az egyetemeken a vállalati együttműködések, gyakorlatorientált, valós céges problémákat boncolgató kurzusok. A magyarországi felsőoktatás mennyire van lemaradva a nyugati egyetemektől e tekintetben?

Első körben fontos, hogy a régióbeli egyetemekhez kell hasonlítani magunkat. Az biztos, hogy van lemaradásunk, de a régióban lévő egyetemekkel egyrészt együtt dolgozunk, másrészt a legtöbb hazai egyetemen már több éve elkezdődött az a munka, ami nemcsak az oktatásra és a kutatásra, hanem ezek eredményeinek piacra vitelére is fókuszál. Számos olyan program van, ami arra ösztönzi a magyar egyetemeket, hogy minél inkább aktívak legyenek ebben a tevékenységben is.

Ez hogyan működik a BME-n? Mely nagyvállalatokkal dolgozik együtt az egyetem?

Jó példa erre a BME FIEK - vagyis BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ –, amelynek célja a vállalati igényeket támogató laborok kiépítése, az ipar által azonnal hasznosuló kutatásfejlesztési eredmények, valamint az ipari és egyetemi távlatos együttműködést biztosító modell működtetése. Olyan partnerekkel dolgozunk együtt, mint a Nokia, a Siemens, a Rolls-Royce, az MVM vagy a Richter Gedeon.

Januárban indult egy hároméves új projekt a Mol, a thyssenkrupp, a Bosch és a ZÁÉV részvételével, amely célja egy ipari biztonságtechnikával foglalkozó Kompetencia Központ létrehozása, amely az ipari folyamatok biztonságának garantálása mellett hozzáadott piaci értéket képvisel a vállalatok számára. A projekt tárgya az olaj- és gázipar, jármű- és közlekedésbiztonság, valamint építési technológiák területeken új, a hatékonyságot és biztonságot növelő módszereket kidolgozása. Ezek az együttműködések jól mutatják, hogy

sikeresen lehet együtt dolgozni olyan munkafolyamatban, amely során a nagyvállalatok megfogalmazzák, hogy mire van szükségük, és velük együtt az egyetem oktatói, kutatói olyan, elsősorban alkalmazott (ipari) kutatási és kísérleti fejlesztéseket végeznek a hallgatók bevonásával, amit azonnal hasznosítani tudnak a cégek.

Hogyan profitálnak ebből az együttműködésből a vállalatok, az egyetem vagy épp a diákok?

Ahogy ön is mondta, háromszereplős a modell. Egyrészt ott vannak az ipari mérnökök, akik megfogalmazzák, mire van szükség. Az egyetemi oldalról adottak a hallgatók és az oktatók-kutatók.

Tapasztalatunk szerint a diákok nagy örömmel vesznek részt ilyen projektekben, sokrétűek a feladatok, van például klasszikus labormunka, amikor jelentős mennyiségű időt tudnak projekttárgyakon tölteni. Az iparvállalat látja, hogy egy hallgató hogyan dolgozik, és ha a diák ügyes, akkor jó eséllyel már az egyetemi évei alatt el tud helyezkedni. Vagyis

az egyetemisták a valós életből vett gyakorlati problémákat megismerve új termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásában tudnak részt venni úgy, hogy közben jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező ipari szakemberektől tanulhatnak,

fontos készségeket sajátíthatnak el. Ezzel a diákok és a cégek is jól járnak, utóbbiaknak nem kell aggódni az utánpótlás miatt. A vállalat emellett megkapja a kifejlesztett terméket.

Az egyetem oldaláról az oktatók, kutatók gyakorlati projektekben vesznek részt, és ezek olyan gyakorlati tapasztalatot is adnak, amit egyből vissza tudunk forgatni az oktatásba. Ezen mind a három szereplő nyer. Az ipari együttműködő partnerek azért is választják a BME-t, mert a komolyan gyakorlatorientált és az új technológiák felé nyitott mérnöki társadalom a műszaki területen innen kerül ki. Ezt jól illusztrálja az evosoft Hungary Kft. példája, ami a BME nélkül nem tudott volna Magyarországon 1500 főre nőni. A cégek a laborokkal is nyernek, ahol a vállalatok a saját fejlesztéseik tesztelését tudják gyorsabbá, rugalmasabbá és olcsóbbá tenni ahhoz képest, mintha külföldre kellene menni.

Összesen hány vállalattal dolgoznak együtt?

Nagyságrendileg 15-20 nagyvállalattal és 250-300 kkv-val állunk folyamatos kapcsolatban, és most kezdtünk nyitni a startup világ felé is. A spektrum széles. Mindegyik csoporttal máshogy kell együtt dolgozni.

Tavaly februárban nyílt meg a BME Z10 startup inkubációs központja. Mik az elmúlt egy év tapasztalatai?

Minden félévben meghirdetjük a jelentkezést az akcelerátor programba, sokan élnek a lehetőséggel. Csapatokat keresünk, akiknek van egy jó ötletük, ami hasznosítható, piacképes és valóban meg is valósítható. A program során mentorokkal és szakemberekkel dolgozhatnak az ötleteiken, akik segítenek abban, hogy hat hét után a befektetőknek elő tudják majd adni egy Demo Day keretében, hogy hogyan is tudják megvalósítani, amit megálmodtak. Segítünk az üzleti terv, a piacra viteli terv vagy épp a pénzügyi terv elkészítésében, gyakorlatilag lerövidítjük a befektetés megszerzésével a piacra lépéshez szükséges időt.

Korábban úgy mértük fel, hogy tíz csapatot érdemes egy körben beválogatni, most úgy tűnik, ideálisabb a 14 csapat, akik végigmennek a hathetes képzésen, majd a legjobbak eljutnak a befektetői fórum elé, akik még szintén szelektálnak közülük és végül maradnak azok, akik megkapják a befektetést. Akiket nem választott ki a befektetői fórum, azok közül is van, akikkel tovább dolgozunk.

Milyen ötletekkel érdemes indulni? Mi az, amiben van potenciál a jelenlegi piaci helyzetben?

Olyasmiben lát fantáziát az ipar és a befektetők, aminek van hardveres része is. Példaként említhető  egy innovatív, mesterséges intelligencián alapuló teljesítményanalízis megoldás vitorlázók számára, amihez fejleszteni kell egy készüléket is, ami a hajóra helyezve a hajó és a környezeti tényezők folyamatosan változó értékeit rögzíti, és valós időben elemzi.

Ilyen szempontból a Műegyetem szerencsés helyzetben van, hiszen a mérnökhallgatók rendelkeznek a szükséges képességekkel, könnyen tudnak csapatot formálni, amibe nemcsak mérnököket, hanem gazdasági és humán háttérrel rendelkező csapattagokat is be tudnak vonni. A sokszínűség meghatározó a csapaton belül.

Adottság az, hogy a piaci trendek gyorsan változnak. Ha például egy startup egy olyan termékkel jelentkezett a programra, amely fesztiválokon részt vevő közönségnek nyújtana szolgáltatást, akkor a jelenlegi helyzet ennek nem kedvez. Ilyenkor három eset jöhet szóba: vagy abbahagyja a csapat a munkát, vagy más ötletet visz tovább, vagy ezt a terméket fordítja más irányba. Az is megtörténik, hogy a csapatnak az ipari partnereink igényeit megfogalmazva más olyan ötletet adunk, amin tudnak dolgozni.

Nem elsősorban a termék ugyanis a fontos, amin a csaptok dolgoznak, hanem maga a csapat.

Hogy mennyire csillog a szemük, mennyire tudnak összedolgozni, mert ha ez rendben van, akkor kis túlzással bármilyen problémát meg tudnak oldani. Fontos, hogy kellően sokrétű legyen az a tudás, amivel rendelkeznek.

Milyen kihívásokkal kell szembenézniük az újonnan alapított cégeknek?

A legnagyobb kihívást a piackeresés jelenti, validálni kell a terméket, a szolgáltatást a piacon, találni kell olyan piaci szereplőt, potenciális felhasználót, aki kipróbálja a terméket vagy szolgáltatást, és a visszacsatolást be kell építeni a fejlesztésbe.

Ebben tud segíteni egy egyetemi inkubációs központ, ahol a startupok az egyetemi innovációs rendszer, tudásbázis, kapcsolati tőke és a szakértői tudás felhasználásával az ökoszisztémával együtt fejlődhetnek. Az egyetem több esetben a validálásban is segítséget nyújt. Van például egy olyan startup, amelyiknek az energiafogyasztás optimalizálására vonatkozóan van egy megoldása, a BME pedig az egyik egyetemi épületben beépítette ezt, konkrét méréseket végzünk, amit a fejlesztés során fel lehet használni.

Ami még nagy előnyt jelent, az a prototípuslabor, ahol rendelkezésre áll számos műszer, szerszám, berendezés, hogy a prototípust a startupok elkészíthessék. A BME-n ez adott, le lehet gyártani bármit, akár a további BME laborok képességeinek bevonásával, valamint az 1200 oktató-kutató műszaki szakmai kérdésekben tud segíteni. Ez is egy hatalmas érték, az ittlétnek, a műegyetemi levegőnek az értéke. Más helyen ez talán nem magától értetődő, hogy van ilyen műszaki háttértámogatás.

A cikk megjelenését a Budapesti Műszaki Egyetem támogatta.

Címlapkép: Szekeres Máté