Alapjaiban változik a cégek élete: mit tehetnek ilyenkor az ügyvédek?

A globális gazdasági hatások valamennyi piaci szereplőt érintik, a cégek az üzleti modelljeik újragondolására kényszerülnek. Hogyan látják, milyen jövőkép rajzolódik ki most a vállalkozások számára?

dr. Ferenczi Kristóf: Az elhúzódó európai gazdasági válság részeként számos vállalkozás üzleti modellje várhatóan olyan mértékben fog felborulni, ami fizetésképtelenséghez vezet, csőd-, felszámolási vagy más restrukturálási eljárásokat elindítva. Feltételezhető, hogy számos vállalat finanszírozása is ellehetetlenülhet, ami a hitelszerződéseik megdőlését eredményezheti.

dr. Csenterics Annamária: A legnagyobb gazdasági szereplők további növekedése ugyanakkor még ebben a helyzetben is elképzelhető, tekintettel arra, hogy olyan tartalékokkal és likviditási mozgástérrel rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszi őket a válságidőszak átvészelésére, sőt ún. “opportunista” befektetések, tranzakciók megvalósítására, amelyek során a válságban kevésbé életképes, vagy kisebb vállalkozásokat felvásárolják, vagy stratégiai együttműködéseket kötnek velük. Mindez azt is jelenti, hogy a vállalatfelvásárlási piac elképzelhető lassulása ellenére az opportunista tranzakciók szegmense várhatóan továbbra is aktív lesz bizonyos szektorokban. 

Az ukrajnai háború tovább erősítette ezeket a folyamatokat – és ahogy nő a gazdasági környezet bizonytalansága, úgy kívánnak az ügyfelek is inkább stratégiai tanácsadóként tekinteni a jogi tanácsadóra. 

Változtak a hangsúlyok az ügyvédi irodák által nyújtott szolgáltatásokban? Változott, hogy az ügyfél miben vár támogatást a jogi képviselőjétől?

dr. Gelencsér Gábor: A nemzetközi ügyfelek részéről az elmúlt időszakban érezhetően megjelentek olyan új igények, amelyek egyre inkább kiválasztási szemponttá is válnak a jogi tanácsadók vonatkozásában: ilyen például az a kérdéskör, hogy megfelelünk-e általános ún. ESG kritériumoknak, milyen összetételű a tanácsadói csapatunk, vagy rendelkezünk-e a kollégáink előmenetelét segítő programmal.

dr. Ferenczi Kristóf: Működési modellünkből adódóan az ügyfélkörünkben a hazai és nemzetközi vállalatok mellett lényeges további ügyfélkört jelent az a több, mint száz nemzetközi ügyvédi iroda, amely nincs jelen a Kinstellar által lefedett közép-kelet európai és közép-ázsiai régióban.

A velük történő nagyon szoros együttműködésen keresztül Ázsiától kezdve Amerikán keresztül Európáig közvetlenül tapasztaljuk, hogy a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, gyors, lényeglátó, megoldásfókuszú és üzleti gondolkodást tükröző jogi tanácsadás iránti igény folyamatosan növekszik.

A súlyos energiapiaci krízisből kibontakozó európai gazdasági válság drámai hatással bír számos szektorra: az energiaszektor érintettsége magától értetődő, de emellett a szolgáltatói szektor, az energiaintenzív iparágak, így például az alumíniumgyártás, a számos iparág működésének alapját jelentő petrolkémia, a gyógyszergyártás vagy az építőipari alapanyagok gyártása is súlyosan érintettek. Ezen iparágakban aktív szektorális fókuszcsoportjainkon keresztül is egyértelműen tapasztaljuk az ügyfelek igényét arra, hogy részt vegyünk a válságkezelési stratégiájuk kialakításában, a jogi kockázataik menedzsment-szintű, rövid és hosszabb távú kezelésében is.

Hogyan hatnak a növekvő gazdasági feszültségek a szereplők magatartására, megszaporodtak a vitás esetek, több olyan helyzet adódik, ahol jogi támogatásra lehet szüksége az ügyfélnek?

F. K.: Az elkövetkező időszakban egyértelműen számítani kell a jogviták, bírósági peres és alternatív vitarendezési eljárások számának ugrásszerű növekedésére. 2022 eddigi időszakából két jól megfigyelhető tendenciára hívnánk fel a figyelmet: egyrészt, miközben a vállalatok korábban megkötött energiabeszerzési szerződései korábban nem tapasztalt nyomás alá kerültek, az általunk ismert esetekben a felek kifejezetten törekedtek a jogviták békés rendezésére – gyakran az általunk történt közvetítés igénybevételével. Emellett látványosan megnövekedett a munkajogi kollektív egyeztetések száma és a kapcsolódó vitás munkajogi helyzetek mértéke, amelyekbe egyre gyakrabban vonnak be ügyfeleink munkajogász szakértőket az esetleges munkabeszüntetések elkerülése és a békés megállapodás érdekében.

Hogyan kezelhetőek jól ezek a növekvő üzleti-jogi kockázatok, hol van az a pont, ahol már érdemes jogászhoz fordulni?

G. G.: Stratégiai jelleggel egyre gyakrabban már a tranzakciók kezdeti, előzetes szakaszában bevonásra kerülünk, amikor az ügyfél még csak fontolóra veszi az adott tranzakció megvalósítását – a piacismeretünkkel és szakmai meglátásainkkal az ügyfél könnyebben és már korai szakaszban fel tudja tárni a fontosabb jogi és szabályozási kockázatokat és a lehetséges üzleti és szerződéses megoldásokat is. Ehhez a szerepvállaláshoz viszont valóban elengedhetetlen az ügyfél iparágának, szektorának mélyreható ismerete.

Cs. A.: A mi felfogásunkban a „deal making” lényege, hogy jogi tanácsadóként érdemben segítsük az ügyfél megértését még adott esetben a tranzakció elindításáról szóló döntés (ami gyakran igen komoly költség vonatkozásokkal jár) meghozatalát megelőzően az adott ügylet, tranzakció körülményeinek előzetes feltárásában, az adott piaci szegmens szabályozásának, szabályozó hatósági gyakorlatának és főbb trendjeinek jobb megértésében. Tapasztalataink szerint erre a fajta támogatásra egyértelműen fokozódó igény van.

F. K.: Mindez különösen releváns a rendkívül részletesen szabályozott iparágak esetében.

Az energiaszektor vagy a gyógyszeripar tényleges megértéséhez önmagában a jogszabályok és a joggyakorlat ismerete nem elegendő, az alapvető technológiai, működési vonatkozásokat és a főbb piaci mozgatórugókat is érteni kell.

A Kinstellar részéről az elmúlt időszakban számos esetben támogattuk az ügyfeleket ilyen, alaposan szabályozott szektorokban, így például számos külföldi befektetőnek segítettük a hazai megújuló energiatermelési szektorban megvalósult befektetését, aminek szabályozási környezete alapvető változásokon ment keresztül az elmúlt években.

Ezek szerint változott a jogi képviselő szerepe az ügyletben? Milyen formában vonódnak be a döntéshozatalba?

F. K.: A rendkívül bizonytalanná, és sok szempontból kiszámíthatatlanná vált működési környezetben az ügyfelek elsősorban azt várják tőlünk jogi tanácsadóként, hogy a kockázatok feltárása, mint alapszintű feladaton túlmenően a megoldások megtalálásában segítsünk, támaszkodva a nemzetközi jelenlétünkre (is), és a kockázatokra rugalmasan reagáló stratégia alakításában is részt vegyünk.

G. G.: A legtöbb esetben számítanak a támogatásunkra az általuk megvalósítani kívánt, az esetek döntő részében összetett és gyakran határokon átnyúló jellegű tranzakciók belső jóváhagyási folyamatában.

Ez például azt jelenti, hogy tanácsokkal segítjük jogi oldalról a vállalatfelvásárlások és cégértékesítési ügyletekben megszülető igazgatósági előterjesztések elkészítési folyamatát, megválaszoljuk a döntéshozók részéről felmerülő kérdéseket, akár a tranzakciót előkészítő jogi átvilágítás vagy a tranzakciós szerződések tekintetében.

Cs. A.: Az alapvető üzleti, valamint jogi szempontú döntések meghozatala végső soron mindig az ügyfél feladata és felelőssége. Ügyvédként a feladatunk az ebben történő proaktív támogatás, teljeskörűen feltárva és minden esetben súlyozva az általunk látott kockázatokat, rámutatva a lehetséges kockázatkezelési lehetőségekre. Ennek részeként a döntések meghozatala előtt teljes problématérképeket, lehetséges forgatókönyveket vázolunk fel, és természetesen segítjük ügyfeleinket az ebben a mátrixban történő eligazodásban, a változó szabályozói környezet kiismerésében, a hazai és nemzetközi jogalkalmazói gyakorlatban. Időnként a megoldás érdekében akár jogszabálymódosítási javaslatokat is megfogalmazzunk, amit adott esetben az ügyfél utána tovább tud vinni a megfelelő döntéshozatali szintekre.

A változó gazdasági körülmények új kihívás elé állítják a gazdaság valamennyi szereplőjét, hogyan reagál ezekre a változásokra a jogalkotó?

F. K.: Az elmúlt 2-3 évben olyan helyzetekről kellett a jogalkotónak döntenie és jogszabályi eszközökkel reagálnia, amihez gyakran még nemzetközi szinten sem álltak rendelkezésre könnyen használható precedensek. Mindez azért is lényeges, mert valójában ezt az időszakot jogalkotási szempontból sok tekintetben olyan helyzetek jellemzik, amelyeket nem a piac diktált, hanem váratlan, kiszámíthatatlan, de legalábbis rajtunk kívül álló folyamatok mozgatnak.

Cs. A.: A mostani időszakban egyre szélesebb körben megjelenő gazdasági válság, a ’90-es évek kezdete óta nem látott mértékű infláció mellett a reagáló típusú jogalkotáson túl proaktívan is biztosítani kell a gazdasági növekedés lehetőségének a védelmét azokban az iparágakban, ahol erre reális lehetőség mutatkozik, a szociális szempontok érvényre juttatását, az energiaintenzív ágazatok támogatását és a bürokráciacsökkentést.

G. G.: Már a pandémia időszakát megelőző jogalkotási időszakban megjelent egy új jogalkotási beavatkozás Magyarországon és Európa-szerte a stratégiai iparágakba tartozó vállalatokban külföldi cégek által történő befolyásszerzés (FDI) ellenőrzésére irányulóan. Azt látjuk, hogy a magyarországi társaságok külföldiek általi megszerzésével kapcsolatban, a külföldi befolyásszerzés hatósági engedélyeztetésének bevezetése az egyik legjelentősebb változás az elmúlt években.

A 2018-as kezdeti szabályozást a COVID-19 járvány idején, 2020-ban egy újabb jogszabálycsomag egészítette ki, amelyek módosítására azóta több körben került sor, ugyanakkor a kiterjedt jogalkalmazói gyakorlat hiányára tekintettel hasznos lenne egyes részletszabályok további tisztázása. Erre példa, hogy a jelenlegi szabályozás alapján egyes ügyletek esetében felmerülhet a jóváhagyási kötelezettség akkor is, ha a végső tulajdonosi kör egyébként nem változik (pl. egyes csoporton belüli restrukturálások esetében), és ezáltal ilyen esetben a jóváhagyási kötelezettség többletadminisztrációs terhet jelent a cégeknek és a restrukturálás hatékony végrehajtását késleltetheti.

Az elmúlt időszak a sok negatívum mellett bizonyos területeken új lehetőségeket is teremtett. A digitalizációs trendek erősödése milyen hatással volt az ügyvédi működésre és az ügyfélkezelésre?

G. G.: Az ügyfélkapcsolat létesítési folyamata és az ügyfélkapcsolatok kezelése, valamint a hatóságokkal és bíróságokkal való együttműködés módjai is digitalizálódtak.

Széleskörűen alkalmazott gyakorlattá vált a távellenjegyzés, vagyis az ügyfelek akár külföldön is alá tudnak írni iratokat ügyvéd által tartott és felvett videokonferencia keretében, kiváltva ezzel a külföldi közjegyzői vagy diplomáciai hitelesítést.

F. K.: Az új ügyfelek befogadási folyamata is döntően digitális kapcsolattartásra épül már, különösen a külföldi ügyfelek vonatkozásában, ami a gyakorlatban többlet kihívásokkal is jár, mivel egyes kapcsolódó jogszabályi előírások logikája több szempontból is „pandémia előtti” megközelítést tükröz. A szükséges digitális megoldások nálunk egyébként jelentős mértékben már korábban rendelkezésre álltak, mivel a Kinstellar irodái több időzónában, egymástól távol eső földrajzi lokációkban működnek. 

Fotó: Gombkötő Emma / Portfolio

A cikk megjelenését a Kinstellar támogatja.