Az elkövetkező években komoly változások várhatók az ügyvédi irodák piacán, amely egyre nagyobb nyomás alá kerül a változó ügyféligények, a technológia változások és az új szabályozások hatására. Miközben az ügyfelek már nem érik be a hagyományos ügyvédi szolgáltatással, hanem iparágspecifikus, stratégiai megoldásokat várnak, amiért egyre kevésbé hajlandók a korábbi – óradíjas – konstrukcióban fizetni, addig az újabb ügyvédgeneráció már másképp dolgozik, és kevéssé lehet őket hétvégézéssel, napi 12-14 órás munkával a pályán tartani. A Kinstellar ügyvédi iroda vezető partnereit, Andrékó Csillát és Ferenczi Kristófot kérdeztük, milyen válaszaik lehetnek az ügyvédi irodáknak a piac kihívásaira, mik a legújabb trendek, és hogyan alakítja át a szakmát - és a Kinstellar piaci stratégiáját - a digitalizáció.
Közeleg 2018. május 25. napja, amellyel kezdődően az Általános Adatvédelmi Rendeletet (General Data Protection Regulation-t, vagyis a GDPR-t) alkalmazni kell. A hazai cégeknek mostantól számítva kevesebb mint fél évük maradt arra, hogy a szigorúbb szankciót alkalmazó új jogszabály rendelkezéseinek megfeleljenek. Az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Irodából dr. Nagy Ákos partnerrel és dr. Orbán Zsombor ügyvéddel és adatvédelmi szakértővel arról beszéltünk, miként érinti a GDPR a magyar vállalatokat, és hol tartanak jelenleg a felkészülésben.
Jól haladnak a PSD2-re való felkészüléssel a magyar bankok, kevés a lemaradó, de szinte mindenütt sok feladat maradt még - hangzott el a Portfolio mai Banking Technology 2017 konferenciájának délutáni szekciójában. Alaposan megnehezíti a dolgukat, hogy közben a májusban hatályba lépő GDPR-ra is készülniük kell.
Brutális terjedelmű és igen átfogó szabályozási csomagot jelentett be november végén az Európai Bizottság, ami gyakorlatilag teljesen újraszabná az európai energiapiacokat. Egy fundamentálisan új alapokon működő, fogyasztó centrikus és a korábbinál jóval erősebben versenyző piac jönne létre, ennek kapcsán a fontosabb változásokról Ferenczi Kristóffal, a Kinstellar ügyvédi iroda partnerével beszélgettünk.
Brutális változásokat hozhat az európai energiapiacokon az Európai Bizottság napokon belül megjelenő Téli Szabályozási Csomagja, mely az energiapiacok legnagyobb mértékű újraszabályozását célozza meg 2009 óta. Részben erről beszélgettünk Kovács Csabával, a KPMG partnerével és Dr. Ferenczi Kristóffal, a Kinstellar partnerével. A szakértők szerint a megújuló kapacitások mérete már olyan jelentős, hogy a megújuló forradalom már nem visszafordítható. Az energiatárolásban még nem értük el a piaci érettséget, a további fejlődést korlátozhatja, hogy nincs uniós szintű egységes szabályozás. A jövő energiapiacán új szereplők lesznek, lakóközösségek, társasházak, aggregátor cégek értékesíthetnek nagyobb mennyiségben áramot.
Újabb adminisztratív terhekkel nézhetnek szembe a hazai vállalkozások, miután idén élesedett a származtatott ügyletekkel kapcsolatos EMIR-rendelet. Exportőrök, importőrök és energiacégek figyelem, ugyanis a meg nem felelés akár 2 milliárd forintos bírságot is maga után vonhat. Az igencsak komplex jogszabály hazai hatásait Katzer Zsolttal, a KPMG Számviteli Tanácsadási Szolgáltatások üzletágának szenior menedzserével, és Dr. Csanádi Zsolttal, az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda vezető ügyvédével elemeztük.
Az elmúlt hetek, hónapok folyamatosan érkező rezsicsökkentési kérdései mellett viszonylag kevesebb figyelem jutott egy, az európai energiapiacot alapjaiban megváltoztató uniós jogszabály élesedésére, pedig az akár félmilliárdos bírságot is jelenthet az új szabályoknak nem megfelelő energiatársaságok és nagyfogyasztók számára. Az európai, és ezzel a magyarországi energiakereskedelmet is megreformáló REMIT-szabályozásról Ságodi Attilával (a KPMG energetikai tanácsadásának vezetője), Kovács Csabával (a KPMG energetikai tanácsadásának igazgatója) és Dr. Ferenczi Kristóffal (az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda partnere) beszélgettünk.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
