A legfontosabb jogszabályok, amik átírják a magyar cégek életét 2024-ben

Szerzők: Krüpl László, Horváth Gergely, Szabó Bálint, Turi Anna, Kovács Márk

Ingatlanjog

Építményi jog bevezetése

A jogalkotó 2023. június 24-i hatállyal visszavezette a magyar jogrendszerbe az építményi jogot. Ezen jogi nóvumot valós gazdasági igény hívta életre, és a szomszédos országokban is sikeresen alkalmazzák. Az új jogintézmény elsősorban a naperőművi beruházások kapcsán merül majd fel, de az alkalmazása várható az erőművek vagy más műtárgyak (pl. autópályák), valamint a magántulajdonú távközlési tornyok esetén is. Az építményi jog lehetővé teszi, hogy az az alapján a telken létesített építmény önálló ingatlannak minősül, mely a telektől elkülönülten, még annak felépítése előtt forgalomképes, jelzálogjoggal megterhelhető legyen, és ezáltal a jogintézmény a beruházók jogi pozícióját fogja erősíteni.

Új ingatlan-nyilvántartási rendszer

2024. október elsején új ingatlan-nyilvántartási törvény lép hatályba, melyet a jogalkotó már 2021-ben elfogadott, de hatálybalépését már kétszer elhalasztotta. A törvény a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási szabályozás gyakorlati előnyeit megtartva új, digitális és elektronikus alapra helyezi a telekkönyvi eljárást és ezzel csatlakozunk a környező államok digitalizációs trendjéhez. Az új rendszer csökkenti az eljárási időt, egyszerűbb esetekben akár egy órán belül megtörténhet a tulajdonjog bejegyzése. A papíralapú ügyintézés megszűnik, bár továbbra is lesz lehetőség papíralapú ingatlan-adásvételi szerződés kötésére, de azt az eljáró ügyvéd köteles lesz majd elektronikus okirattá alakítani és úgy benyújtani. A leglátványosabb informatikai újítás az, hogy a használók rendelkezésére áll majd egy, az Országos Építésügyi Nyilvántartásban megtalálható adatokból összeállított műszaki adatlap, amely a földrészletről található építményekről ad tájékoztatást. A jelenlegi helyzettől eltérően arra is lesz lehetőség, hogy a rendszer az ügyfél igényei szerint egyes adatokat egyszerre akár több ingatlanra vonatkozóan leválogasson.

A magyar építészet szabályozása

2023. december 30. napjától Magyarországon az új építészeti törvény alkalmazandó, ezzel keretet adva az építési ágazatnak. A jogszabály növeli a helyi főépítészek és a tervtanácsok jogköreit, valamint megtiltja további külterületek belterületbe vonását. A jogalkotó szándéka a használaton kívüli területek és elhagyott épületek felhasználásnak elősegítése, melyek után támogatás, a műemlékek felújítása esetén pedig adókedvezmény igényelhető.

Dr. Krüpl László

Schönherr Hetényi Ügyvédi IrodaIngatlan pénzügyek, Ingatlan bérlet, Ingatlan tranzakciók, Projekt fejlesztés, Ingatlan- és építkezési jog

Dr. Krüpl László a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda partnere, az ingatlanjogi csoport vezetője, aki több mint tizenöt évnyi tranzakciós tapasztalattal rendelkezik. Szakmai pályafutása során közel száz.... Tovább

Energiajog

Változások a háztartási napelemes rendszerek elszámolásában

Kiemelt közérdeklődés közepette tavaly szeptemberben megjelentek a háztartási napelemes rendszerek elszámolására vonatkozó részletszabályok a Magyar Közlönyben. Az új szabályozás értelmében a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján 2026. január 1-jéig megépülő, illetve bővítésre kerülő háztartási méretű kiserőművek az üzembe helyezésüktől számított 10 évig még élvezhetik az éves szaldó elszámolás előnyeit. Egy december végén elfogadott kormányrendelet több ponton módosított, illetve bővített a szaldós elszámolásba tartozók körén. Ez alapján például, változatlanul szaldós elszámolásban marad az a felhasználó, aki a napelemes rendszere mellé utóbb tárolót létesít, a meghibásodott inverterét cseréli ki, vagy az igénybejelentésben megadottnál kisebb teljesítőképességű erőművet épít. Azon háztartások, amelyek kiesnek a szaldó elszámolásból az ún. bruttó elszámolási rendszerbe kerülnek. Utóbbi röviden azt jelenti, hogy külön áron kerül elszámolásra az adott háztartás által elfogyasztott valamint a megtermelt és a hálózatba betáplált villamosenergia.

Zöld lámpát kaptak a szélerőművek

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodását követően, december utolsó napjaiban a Kormány elfogadta a szélerőművek engedélyezésével kapcsolatos új szabályokat, amelyek a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítettek a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerén. Az előírt védőtávolság 12000 méterről 700 méterre csökkent, ugyanakkor, garanciális szabályok védik a természeti és az épített környezetet, amelyek a védőzónán kívül is tiltják, hogy szélkerekek épüljenek az országos ökológiai hálózat, a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi, továbbá a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében. A települési önkormányzatok a helyi építésügyi szabályzatban azonosíthatják be a szélerőművek telepítésére szánt területeket, amelynek a tervezetét a kormányhivatalok és az országos főépítész is véleményezik, és elfogadása után a módosításokat, a szélerőmű teljesítőképessége függvényében, a vármegyei vagy az országos területrendezési tervben is át kell vezetni. Az energiaügyi miniszter továbbá könnyített térségeket jelölhet ki jogszabály adta keretek között, amely gyorsított környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárást tesz lehetővé, 50 napban korlátozva a hatósági ügyintézésre nyitva álló határidőt. A reform megszünteti a szélkerekek létesítésére és bővítésére vonatkozó pályáztatási követelményeket, valamint a kiadható engedélyek számára és az engedélyezhető teljesítményre vonatkozó rendeleti korlátokat.

Koncepcionális módosítások a villamos energia szabályozásunkban

Egy év végén elfogadott salátatörvény több koncepcionálisnak nevezhető változást is hozott a villamos energia szabályozásunkban. A villamos energiáról szóló törvény olyan új intézményekkel bővült, mint az önellátó termelő egység, illetőleg a közös termelői vezeték használatának a lehetősége, amelyek célja, hogy differenciált, rugalmas jogszabályi környezetet biztosítsanak a hagyományos erőművekre épülő centralizált termelésről a decentralizált megújuló energiatermelésre történő áttéréshez. A módosítások súlypontja a "kerítésen belüli", ún on-site, termelői és tároló egységek létesítésének ösztönzése. A változások következtében elsősorban a nagyfogyasztó ipari és kereskedelmi létesítmények számára könnyíti meg a közcélú hálózatra be nem tápláló erőmű és tároló létesítmények telepítését.

A hidrogén földgázhálózatba való bekeverésére vonatkozó új szabályok

Mérföldkőnek számít a földgázellátásról szóló törvénynek az az évvégi módosítása is, amely, ha szűkszavúan is, de előirányozza a hidrogénnek a működő földgáz-infrastruktúrába való bekeverhetőségét, valamint a tiszta hidrogénhálózatoknak a működő földgáz-infrastruktúrán alapuló jövőbeli fejlesztését. Habár a törvény a hidrogén bekeverésének feltételeit nem tárgyalja, az ahhoz fűzött indokolásból kiderül, hogy a jogalkotó első lépésben a hidrogéngáz legfeljebb 2%-os mértékben történő bekeverhetőségét kívánja lehetővé tenni.

Állami elővásárlási jog naperőművekre

December bővelkedett az energiaszektort érintő jogalkotásban. Ezek közül is érdemes kiemelnünk azt a módosítást, amely a külföldi befektetések átvilágításáról rendelkező szabályok körében ad minden más jogosultat megelőző elővásárlási jogot a Magyar Államnak az olyan naperőműveket üzemeltető társaságok tekintetében létrejött adásvételi jogügyletekre, amelyeket külföldi befektetők kívánnak megvásárolni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormány a külföldi befektetések ellenőrzésére irányuló eljárásában 60 munkanapos jogvesztő határidőn belül dönthet arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján belép a vevő helyére és megvásárolja a stratégiai társaságot, illetve a tulajdonában álló naperőművet. A megszerzett napelemes rendszerek 6 hónapon belül az állami tulajdonban lévő villamosenergia-ipari óriás, MVM Zrt. tulajdonába kerülnek. Fontos azonban leszögezni, hogy az állami elővásárlási jog nem érinti a háztartási méretű kiserőműveket.

Dr. Horváth Gergely

Schönherr Hetényi Ügyvédi IrodaEnergiajog

Dr. Horváth Gergely a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szabályozási csoportot vezető ügyvédje. Szakterülete a villamosenergia- és földgázpiac, az energiahordozók kereskedelme, a megújuló energia és az.... Tovább

Versenyjog

Maximális bírság emelése

Az egyik legkardinálisabb változás a Gazdasági Versenyhivatal ("GVH") által kiszabható bírság felső határának 2023. szeptember 1-jétől hatályos emelése volt. A maximum bírság a teljes vállalkozás-csoport előző üzleti évben világszinten elért nettó árbevételének 10%-ról 13%-ára nőtt. Ez a módosítás a GVH által lefolytatott valamennyi eljárásra vonatkozik, beleértve az antitröszt, az össze-fonódás-ellenőrzési, és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos eljárásokat is.

Felszólító levél bevezetése

Szintén figyelemre méltó újítás a felszólító levél intézményének bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a GVH a versenyfelügyeleti eljárás megindítása előtt is jelezhesse egy vállalkozás feltételez-hetően jogellenes magatartásával kapcsolatos aggályait. Az érintett vállalkozások együttműködése esetén így a versenyfelügyeleti eljárás akár teljesen elkerülhetővé válik.

Változások az összefonódás-ellenőrzésben

Az összefonódás-ellenőrzés területén is számos újdonságot hozott a 2023-as év. Megemelkedtek a bejelentési küszöbértékek, aminek eredményeképpen 2023-ban mintegy 20%-kal csökkent a GVH-hoz bejelentett összefonódások száma. Emelkedtek a teljeskörű (Phase I) eljárás, valamint az összefonódás vizsgálatának elrendelése esetén a versenyfelügyeleti eljárás (Phase I) díjai (19, illetve 4 millió Ft-ra) is; ugyanakkor a leggyakrabban alkalmazott, összefonódás bejelentésének elbírásának a díja nem változott. Az összefonódások bejelentésére szolgáló űrlapok is módosultak, továbbá a GVH egy új, egyszerűsített bejelentési űrlapot vezetett be 2023. július 1-től a problémamentesnek tűnő esetekre. A bejelentési kötelezettség alá eső, de ennek ellenére a GVH jóváhagyása nélkül végrehajtott összefonódásokért kiszabható maximális napi pénzbírság összege is nőtt, napi 200.000,- forintról 300.000,- forintra, viszont a minimális pénzbírságra vonatkozó előírást eltörölte a jogalkotó.

"DMA rendelet" végrehajtásával kapcsolatos új jogkörök

A GVH felhatalmazást kapott az európai uniós digitális piacokról szóló rendelet ("DMA rendelet") végrehajtására. Így a GVH az Európai Bizottság által "kapuőrként" kijelölt digitális platformszolgáltatók (big-tech cégek) ellen eljárást indíthat annak vizsgálatára, hogy betartják-e magyarországi piaci tevékenységük során a DMA rendelet előírásait.

Dr. Turi Anna

Schönherr Hetényi Ügyvédi IrodaEU jog, Versenyjog

Dr. Turi Anna a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportot vezető ügyvédje, 2007-ben csatlakozott az irodához. Szakterülete az EU és versenyjog, a versenyjogi csoportot vezeti. Számos ipará... Tovább

2024-es kitekintés

2024-ben a GVH feladatai tovább bővülnek.

2024. jan. 1-től az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve fog részt venni az uniós piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, ún. FSR rendelet végrehajtásában, melynek keretében az Európai Bizottság kérésére a GVH célzott vizsgálatokat indíthat majd e tárgykörben, ráadásul helyszíni kutatást is végezhet e körben is.

A GVH eszköztára egy új intézkedési lehetőséggel bővül majd 2024-ben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem során is. A GVH ezentúl elrendelheti majd bármely elektronikus adat eltávolítását (pl. a jogsértő weboldalak elérhetetlenné tételét), ha ez szükséges a fogyasztók széles körét fenyegető súlyos sérelem megelőzése céljából. A fentieken túlmenően a GVH-hoz benyújtott, jogsértéseket jelző panaszok kezelése is sokkal hatékonyabbá válik. A GVH-nak rövidebb határidőket kell betartania a panaszok intézése során, és a panaszosokat szélesebb körben kell majd tájékoztatnia a panaszuk kezeléséről. 2023-ban több mint 1300 panasz érkezett a GVH-hoz, és ez a szám az új változásoknak köszönhetően várhatóan tovább fog nőni.

Szintén jogszabályi változásokat eredményez majd a GVH online szálláshelyfoglalási piacon végzett gyorsított ágazati vizsgálata is, melyet 2023. december 14-én zárt le a hatóság. A jogalkotó rendkívül gyorsan reagált, és a GVH által megfogalmazott javaslatokat magában foglaló törvényjavaslat már 2023. decemberében benyújtásra került és az Országgyűlés elfogadására vár. Az új szabályok többek között megtiltják majd az online szállásközvetítő oldalak számára, hogy a szálláshelyeket a legkedvezőbb árak alkalmazására kötelezzék az adott platformon (ún. árparitási klauzula tilalma), valamint 45 napon belül teljesíteniük kell a szállásadók felé fennálló fizetési kötelezettségüket, és a panaszkezelési mechanizmusukat is fejleszteniük kell majd. A jogszabályi változások a tervek szerint 2024. májusában lépnek majd hatályba, és a GVH-nak fontos szerepe lesz az új kötelezettségek érvényesítésében.

dr. Kovács Márk

Schönherr Hetényi Ügyvédi IrodaSzellemi alkotások joga, Versenyjog

Dr. Kovács Márk ügyvéd, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi és IP/IT csoportjának tagja, 2018-ban csatlakozott az irodához. Jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte. 2019... Tovább

Címlapkép forrása: Getty Images