Csaknem egy évvel a COVID-19 járvány kitörését követően számos vezetőben fogalmazódik meg (újra) a kérdés, hogy milyen hatást gyakorol a világjárvány a vállalat szerződéses viszonyaira. Mentesülhet-e a társaság a koronavírus miatt vis maior-ra hivatkozással valamely korábban vállalt kötelezettség alól? Illetve ugyanez fordítva: köteles a beszállító eleget tenni vállalásainak akkor is, ha azok a járvány, illetve az arra reagáló kormányzati intézkedések révén ellehetetlenülnek vagy teljesítésük aránytalanul nehezebbé válik? Milyen áron kénytelen a cég leküzdeni a szerződéses kötelezettségei teljesítését nehezítő, a koronavírussal összefüggésben álló akadályokat? Esetleg szükséges-e a cég szerződéseit újrafogalmazni, vagy legalábbis az újonnan kötendő szerződésekbe kifejezett rendelkezést beiktatni a koronavírus lehetséges következményeire vonatkozóan? A témáról Perlaki Szabolcs ügyvédet, az OPL alapító partnerét kérdeztük.
Nagy változásokat hozott a koronavírus az elmúlt két hónapban a bérlők és a bérbeadók viszonyában. Gyakran egymásnak ellentétes érdekek feszültek egymásnak, miközben sokan próbáltak egy egészséges kompromisszumot kialakítani az iroda és a kiskereskedelmi piacon egyaránt. A helyzet azonban még nem oldódott meg: hogyan fogunk visszatérni az irodába? hogyan nyitnak újra az üzletek? milyen jogi problémák merülhetnek fel? Milyen változások maradhatnak velünk és melyek tűnhetnek el? Az alábbiakban ezeket jártuk körül.
Akár sok száz ezer vagy több millió forintot is lehet szerezni akkor, ha körültekintően kötjük meg a szerződést az új lakást építő és azt eladó céggel. Jogi érvek jönnek.
A szabályozott, törvényi keretek között működő piacokon elengedhetetlen, hogy jogi értelemben is rendezett legyen a működés minden szintje. A Property Investment Forum 2019 konferencián a legal workshop lehetőséget biztosított a téma szakértőinek körbejárni a hazai ingatlanpiac legakutabb kérdéseit, legyen szó kivitelezésről vagy üzemeltetésről, befektetésről vagy finanszírozásról, hazai vagy uniós rendelkezésekről.
Az elmúlt években többször is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mit tehet a lakásvásárló, ha a fejlesztő az áremelkedésre hivatkozva felbontja a szerződést, hogy magasabb áron, egy másik vevőnek értékesítse az adott lakást. Az azt követő hetekben, hónapokban több olvasónk is jelezte, hogy őket is érintette ez a gyakorlat, nemrég pedig egy újabb, IX. kerületi projekt esetében hallottunk hasonló történetet. Az esetek kapcsán Dr. Ódor Dániel ügyvédet, a Taylor Wessing Partnerét kérdeztük meg arról, hogy mit tehet ilyen esetekben a vásárló.
Már nem csak az autóiparból érkező vállalatok hajtanak végre hazánkban zöldmerős ingatlanberuházásokat, hanem egyre több szektor számára számít vonzó befektetési célpontnak Magyarország. Egy komoly problémával azonban minden új beruházónak szembesülnie kell, ez pedig az egyre súlyosabb munkaerőhiány. Dr. Nádasdy Zoltánnal és Dr. Schweizer Edinával, a Noerr & Társai Ügyvédi Iroda partnereivel jártunk körül az ingatlanpiaci befektetések kérdéskörének jogi oldalát.
Újraélesztenék a külföldi befektetéseket.
Cáfolt egy lengyel sajtóértesülést a német vezető.
Minden idők legforróbb júniusa.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
