NGM-elemzés: külföldön fogyaszt a magyar

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

Az alábbiakban a Nemzetgazdasági Minisztérium írását közöljük, amelyet Suppan Gergely, az NGM vezető közgazdásza és Kisfaludy Tamás vezető elemző, miniszteri tanácsadó jegyez.

Az elmúlt években tapasztalható árrobbanás és a magas elérhető hozamok miatt a lakosság rendelkezésre álló jövedelme egyre nagyobb hányadát fordította megtakarításai növelésére, és ez a trend az infláció letörésével sem szűnt meg. 2024 elején a lakosság megtakarítási rátája – a Covid-járvány időszakát is túlszárnyalva – évtizedek óta nem látott szintre, 16 százalék közelébe emelkedett, ezt a fogyasztási ráta párhuzamos csökkenése kísérte. A háztartások pénzügyi megtakarítása – nettó finanszírozási képessége – rekordmértékben, az egy évvel ezelőttit 847 milliárd forinttal meghaladva, 4 250 milliárd forinttal bővült 2024 első félévében, ami összehasonlításképpen az azonos időszaki teljes kiskereskedelmi forgalom 47 százalékát teszi ki. A magas megtakarítási ráta mögött több tényező is azonosítható: az alacsony és csak lassan javuló fogyasztói bizalom, a társadalmi és jövedelmi csoportonként eltérő érzékelt infláció, a megtakarítások reálértékének visszaállítása, a magasabb hozamokat biztosító pénzügyi eszközök megtakarításra ösztönző szerepe, valamint a lakhatási célú megtakarítási kérdések.

A hazai kiskereskedelem forgalmát vizsgálva lassú helyreállást tapasztalhatunk, Magyarországon 2024 első negyedévében 2,2 százalékos, a második negyedévben 3,1 százalékos volumenbővülés látható éves alapon, amely az EU középmezőnyének elejébe tartozik. Az EU átlagának tekintetében mind a két negyedévben csak 0,3 százalékos növekedés volt megfigyelhető.

A kiskereskedelem forgalmi statisztikái csak a belföldi üzletek forgalmának alakulását mutatják, azonban egyre lényegesebb, hogy mennyit fogyaszt a lakosság külföldön, illetve külföldről. Egyrészről a külföldi utazások költései, másrészről a külföldi eladókkal szembeni online vásárlások nagyságrendekkel nagyobb összegeket jelentenek, mint korábban. Az egyre népszerűbb kínai online webshopok, a jellemzően amerikai streaming szolgáltatók, vagy az online szálláskeresők forgalma évről évre új csúcsokat dönt meg.

Bár a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 második negyedévében a COVID utáni szinten állt, a háztartások fogyasztási szerkezetének jelentős megváltozására utal, hogy a nemzeti számlákban mért végső fogyasztási kiadás és a kiskereskedelem fix bázisú volumene közti rés rendre emelkedett az elmúlt két évben. A jelenség mögött főképpen az áll, hogy a háztartások többletjövedelmük egyre nagyobb részét szolgáltatásokra, külföldi utazásokra, valamint külföldről vett termékekre és szolgáltatásokra költik.

A lakosság kiskereskedelmi kiadásai 4 337 milliárd forintot tettek ki 2024 első negyedévében, ami éves alapon 181 milliárd forintos többletfogyasztást és 4 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben a külföld eladókkal szembeni online vásárlások 121 milliárd forinttal (28 százalékkal) növekedtek az idei év első negyedévében éves alapon, így összesen 556 milliárd forintot tettek ki.

A külföldi online vásárlások egyre nagyobb részét a külföldi webshopos rendelések tették ki. A külföldi webáruházak között kiemelkedő a kínai Temu hazai térnyerése. A Google Trends szerint 2024 első 7 hónapjában a kínai hátterű Temu-ra többen kerestek rá Magyarországon, mint a 2023-as forgalom alapján legnagyobb webáruháznak számító eMAG-ra és Alza-ra. A Temu aktív magyar vásárlói bázisa a tavaly szeptemberi piacra lépése óta dinamikusan növekszik: 2024 májusában a növekedés havi alapon 28 százalék volt, mellyel az aktív vásárlói bázisa elérte az 1,28 millió főt. A vállalat az idei év első negyedévében 1,6 millió magyar rendelést teljesített, mellyel 22,5 milliárd forint forgalmat ért el a GKID felmérése szerint, ami a hazai online költések 6,4 százalékának felelt meg.

Kiemelkedő növekedés látható a külföldi utazások iránti kereslet növekedésében is. A magyar lakosság idén az első negyedévben 297 milliárd forintot költött külföldi utazásokra, ami 2023 azonos időszakához képest 84 milliárd forintos, közel 40 százalékos növekedést jelent. Ehhez képest a belföldi utazásoknál csak kisebb mértékű, 32 százalékos (48 milliárd forintos) növekedés látható. A külföldi utazások népszerűségét jelzi az is, hogy az idei első negyedévben a magyar lakosság 137 milliárd forint értékben fizetett külföldön hazai kibocsátású bankkártyával, ez éves alapon 19 százalékos növekedés.

A turizmus szempontjából erős nyári hónapokról még nem állnak rendelkezésre részletes adatok, azonban vélhetően még tovább nőhettek a magyar lakosság külföldi turisztikai kiadásai. A németországi foci-Eb három magyar csoportmeccsére legalább 30 ezer magyar látogatott ki. A több millió nézőt vonzó párizsi olimpia közelsége, illetve a charterjáratos utak számában látható növekedés is mind arra utalnak, hogy a második negyedévben is tovább nőhetett a magyarok külföldi költése, amit alátámasztanak az előzetes fizetési mérleg adatai, ami 29,6 százalékos növekedést mutat az utazási kiadásokban éves alapon.

A magyar háztartások külföldi utazásainak növekedése mellett a belföldi turizmusban is jelentős növekedés látható. A hazai turizmus nemzetközi összevetésben különösen erősnek tűnik, a belföldi vendégéjszakák számának növekedése a második legnagyobb Luxemburg után, míg a külföldi vendégek által hazánkban eltöltött éjszakák számának növekedése a hetedik legnagyobb az EU-n belül 2024 első öt hónapjában éves alapon.

A fogyasztás visszapattanását a korábban elhalasztott lakásvásárlások is mérséklik. 2024-ben – a 2023-as jelentős visszaesést követően – újra növekedésnek indultak az ingatlan-adásvételek. 2024 első félévében 40,1 százalékkal nőtt a lakástranzakciók száma éves alapon a Duna House Barométer adatai szerint. 2024 első félévében a lakástranzakciók mellett a háztartások lakáshitel állománya 7,4 százalékkal emelkedett tranzakció alapon, míg az új lakáshitel szerződések értéke 2,5-szeresére nőtt, az átlagos hitelszerződések értéke pedig 65,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb kereslet a piaci alapú lakáshitelek iránt mutatkozik a 6-7 százalékos THM-ek ellenére. A lakástranzakciók növekedésének hátterében az elmúlt években az elszálló infláció és kamatok miatt elhalasztott vásárlások állhatnak. Jóllehet a hitelkamatok jelenleg is historikusan magasan vannak, azonban míg a lakásbérleti díjak az elmúlt két évben Budapesten 34,9 százalékkal, országos átlagban pedig 33,5 százalékkal emelkedtek, addig az ingatlanárak Budapesten 17,4 százalékkal, országos átlagban pedig 15,9 százalékkal, vagyis feleakkora mértékben nőttek. Ebből következő szempont lehet, hogy az alacsonyabb megtakarításokkal rendelkezők közül sokan érezhetik úgy, hogy a magasabb kamatok ellenére is jobban megéri saját lakásba költözniük, mintsem a jelentősen megemelkedett bérleti díjukat tovább fizetni. Ezt alátámasztja az is, hogy jelenleg a kisebb alapterületű, relatíve kisebb önerővel is megfizethető lakások a legkelendőbbek. A fentiekben felsorolt szempontok mind jelen vannak a hazai fogyasztás és fogyasztási szerkezet alakulásában, így érdemes külön-külön és egyben is figyelembe vennünk azokat, amikor a hazai költések szintjét vonjuk elemzés alá és próbálunk következtetéseket levonni belőle.

Összességében megállapítható, hogy 2024 első félévében a magyar lakosság fogyasztási szokásai jelentős átalakuláson mentek keresztül, aminek leginkább két iránya azonosítható. Bár a nemzetközi példák alapján a jobbak közé sorolható a hazai kiskereskedelem alakulása, vagy a belföldi turizmus bővülése, azonban a belső fundamentumok még ennél is kedvezőbb javulásra engednének teret. A magyar háztartások óvatossági motívuma jelenleg is meghatározó a jelentős reálbér-emelkedés ellenére, a lakosság inkább megtakarításait növeli és a korábban elhalasztott lakásvásárlásait pótolja. Emellett megjelent egy új tendencia is: a magyarok egyre többet fogyasztottak külföldön és külföldről.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images