Ezzel a magyar tervezőszoftverrel radikálisan csökkenthető egy új autómodell fejlesztési ciklusa

Míg Európában körülbelül 200 hét (~4 év) egy átlagosan egy új modell kifejlesztése, addig ez Kínában 100-150 (~2-3 év). Ahhoz, hogy az európai autóipar felvegye a versenyt az ázsiai konkurenciával, mindenképp gyorsítania kell a folyamatain. Nem is feltétlenül azért, mert egy 4 éves fejlesztési ciklusban tervezett autó rosszabb lenne, mint egy 2 éves, hanem mert

a trendek megváltozásával a „jó autó – rossz autó” fogalmi kerete is megváltozott.

Míg korábban az általános autómérnöki tudás, és az ezzel a know-how-al létrehozott termék minősége adta meg az európaiaknak a globális versenyelőnyt, addig mára az autók guruló számítógépekké váltak. Az IT fejlesztők pedig nem várják be az autómérnököket. Ha egy 4 éves modell a hagyományos attribútumok (menetteljesítmény, biztonság stb.) nem is rosszabb egy 2 évesnél, az infotaintment rendszere, a digitális felhasználói élménye valószínűleg bőven elmarad tőle. Nincs kínosabb, mint a folyamatosan akadozó központi kijelző, a lefagyó szoftver, az esetleges okostelefon-csatlakozás vagy tükrözés hiánya.

Mit lehet tenni?

Az európai autógyártók versenyképességének egyik kulcsa a fejlesztési ciklusidők jelentős csökkentése. A Renault éves jelentése alapján a fejlesztési időt például 200 hétről 100 hétre csökkentenék, 3 milliárd euró költségmegtakarítás mellett. Mivel a biztonságból, műszaki jellemzőkből engedni nem lehet, a döntéshozatali időket kell rövidíteni, és a folyamatokat gyorsítani.

Az autóiparban általánosan használt CAD tervezőszoftverek múltja egészen az 50’-es évekig nyúlik vissza,

és talán nem túlzás kijelenteni, hogy a működésükön ez mai napig is látszik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az autótervezés, -gyártás során ne lennének alkalmasak a legfontosabb feladatok ellátásra, azonban a modellek fejlesztési ciklusidejének radikális csökkentéséhez újfajta megközelítésre és új szoftverekre van szükség.

A Shapr3D pedig pont erre nyújt megoldást az autóipari szereplők számára. Intuitív, iPadre, macOS-re, Windowsra és Apple Vision Próra optimalizált tervezőszoftverével lehetővé teszi a gyors iterációt, a házon belüli tervezést, és a gyártósoron dolgozók bevonását a térbeli együttműködésbe, így a design nem a mérnöki szobában, hanem a valóságban is működik. Lakossági, hobbi felhasználók is tervezhetnek az otthoni eszközeiken,

jelenleg 50 ezer ügyfele van a vállalatnak, akik havonta 700 ezer tervet készítenek a szoftver segítségével.

“A világ GDP-jének 16 százaléka a gyártásból származik és ezek a cégek sokszor több évtizedes, örökölt szoftvereken dolgoznak. A mi célunk az, hogy egy újgenerációs, mindenki számára érthető tervezőeszközt adjunk a kezükbe, amellyel akár 6 százalékkal is növelhetik a hatékonyságukat. Ha ez sikerül, az világszinten 1 százalékpontos GDP-növekedést jelenthet” - mondta el a sajtóeseményen Csanády István, a Shapr3D alapító-vezérigazgatója.

A 3D modellezés lehetővé teszi a fizikai modellek számának, és ezáltal költségeinek jelentős szűkítését. Nincs szükség a fejlesztőközpont és a döntéshozatal helyszínei közötti utaztatásra, a költséges és időigényes gyártásra. A szoftver hatását már konkrét gyártási eredmények is mutatják: egy ügyfélnél a prototípus-tervezés egyik szakasza két hétről két órára csökkenthetővé vált, míg egy másik gyártó évi 300 000 dollárt takarít meg azzal, hogy egy gyakran cserélendő alkatrészt a saját karbantartó csapata tervez meg és 3D-ben nyomtat ki.

Az ilyen típusú átalakulás már stratégiai szükséglet.

A Shapr3D ma már több globális autógyártó partnere. A cég jelenleg 16 vezető járműipari OEM közül héttel áll tárgyalásban, és több már aktívan használja a szoftvert. A BMW a hivatalos közösségi médiacsatornáján is megmutatta, hogyan alkalmazzák a Shapr3D-t a formatervezési folyamatokban, például az új Panoramic Vision rendszerhez kapcsolódóan. 

A vállalat budapesti központtal működik, és Magyarországon is kíván maradni, az USA-ban pedig idén nyitottak irodát, amellyel az amerikai kontinens üzleti potenciálját szeretnék kihasználni. Több egyetemi együttműködésben is részt vesznek, ezek közül is a BME-vel a legszorosabb a kapcsolat, ahonnan évi 4-5 fejlesztőmérnök csatlakozhat a csapathoz.

Címlapkép és fotó forrása: Shapr3D