Elkészült a megújult Hungexpo, ami milliókat vonzhat Budapestre! (képek és interjú)

A nyagyívű 2019-es felújítási terveknek, az akkor még nem látott világjárvány, elsőre talán nem tett jót, de így talán gyorsan lehetett haladni.

Valóban a járvány időszaka alatt, amíg nem lehetett rendezvényeket tartani, megterveztük és megépítettük az új Hungexpo-t. A munka radikális frissítést és felújítást, bővítést és zöldítést foglalt magában. Elkészültünk, megépítettük, birtokba veheti a közönség. Ami létrejött: 50 ezer négyzetméter épület, 35 ezer négyzetméter teljesen felújított csarnok, 12 ezer négyzetméter frissített zöldfelület, 116 elültetett új fa (anélkül, hogy egyet is ki kellett volna vágni).

Sikerült tartani a költségvetést és a határidőt?

Szerencsére a meghatározott költségkereten belül, illetve határidőre mindent átadtunk.

Picit menjünk vissza a múltba. Honnan indult a projekt és mi is történt pontosan?

A Hungexpo Budapest egyetlen nagy kiállítási központja és vásárvárosa. A Budapesti Vásárközpontot 1921-ben adták át, 1974 óta itt volt a hagyományos BNV, a Budapesti Nemzetközi Vásár. 2005-ben került privatizálásra a terület a francia GL Events csoportnak. 2016-ban a kormány megegyezett a francia tulajdonossal: a terület és az épületek mind visszakerülnek állami tulajdonba, a franciák pedig komoly bérleti díjért bérlik azt és szervezik a rendezvényeket.

Igen ám, de a vásárváros lerobbant, elavult és nagyon hiányzott belőle egy modern konferenciaközpont. Ezért a GL Events francia cégcsoporttal abban is megállapodtunk, hogy frissítünk egyet a Hungexpo-n, amely munkákat két év alatt végeztük el.

Fürjes Balázs

Miniszterelnökség, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár

2000-2002 között három évig a Budapest Sportcsarnok (Papp László Sportaréna) újjáépítéséért a 2012-es budapesti olimpiai pályázatért felelős miniszteri biztos voltam, 1998-2002 között igazgatósági tag

Tovább

2000-2002 között három évig a Budapest Sportcsarnok (Papp László Sportaréna) újjáépítéséért a 2012-es budapesti olimpiai pályázatért felelős miniszteri biztos voltam, 1998-2002 között igazgatósági tag… Tovább

Mik a legfontosabb elemi a projektnek? Milyen újdonságokkal találkozhatnak a kiállítók és a résztvevők?

• Fölépült egy vadonatúj, több mint 23 ezer négyzetméteres, igazi 21. századi konferenciaközpont. Ennek négy, egyenként is több ezer négyzetméteres nagy tere van, amelyek egymással is „együttműködnek”, összenyithatóak vagy éppen elválaszthatóak, számtalan variációban.
• Van egy csaknem 2000 négyzetméteres plenáris terem. Itt egyszerre 2048 résztvevővel tartható ülés vagy bármilyen előadás. A székrendszer egyedülálló, a világszabadalmas kanadai Gala seats rendszere épült be. A széksorok lehetnek teljesen síkban, vagy gombnyomásra emelkedő nézőtérré alakulnak. Egy 7 perces gombnyomásra pedig teljesen eltűnnek, a székeket szó szerint elnyeli a föld, becsavarodnak és lesüllyednek a terem alá és előáll a teljesen sík terem. Egy másik gombnyomás, és szintén 7 perc alatt újra kibújnak a széksorok a földből. Zseniális és lenyűgözően látványos megoldás - az ilyen, világszabadalmas székrendszerrel felszerelt termek közül a budapesti az ötödik legnagyobb a világon.

• Ebben a nagyteremben egy részlegesen süllyeszthető színpad is van, a színpad mögötti falon pedig a legnagyobb magyarországi állandó LED-fal – ennek mérete 72 négyzetméter. Mondani sem kell, a terem a legkorszerűbb audio- és vizuális technikával felszerelt, akusztikája művészi előadások befogadására is alkalmas.
• 24, összességében egyidejűleg 2400 fő befogadására alkalmas, a mobil elválasztófalakkal tetszőleges méretekre alakítható, elválasztható vagy éppen egybenyitható szekcióterem egészíti ki a plenáris termet.
• A konferenciaközponthoz csatlakozik egy vele teljesen egybenyitható, vagy tőle teljesen elválasztható 2500 négyzetméteres kiállítási csarnok is a bejárati szinten.

• A központnak két irányból, a Hungexpo pavilonjai és az Albertirsai útról is van impozáns bejárata, a vendégek az 1000 négyzetméteres nagyvonalú aula és recepciós térbe érkeznek meg.
• Az Expo területén épült egy új kortárs épület, a fogadó- és információs központ, illetve ennek második és harmadik szintjén irodatér épült.
• Új csarnoképítés és a régi csarnokok felújítása után az új Hungexponak 7 kiállítási és rendezvénycsarnoka van. A legkisebb 3800, a legnagyobb 21805 négyzetméter. Ezek önmagukon belül is szabadon alakíthatóak a mobil elválasztófalakkal – alkothatnak egy hatalmas teret vagy több kisebbet-nagyobbat.
• 12000 négyzetméter zöldfelület újult meg, és 1000 négyzetméter új zöldfelületet is kialakítottunk. Októberben utolsó lépésként elültetünk 116 új fát. Fontos tudni, hogy a fejlesztéshez egyetlen ép fát sem kellett kivágni.

Ez tehát a mindentudó, látványos 21. századi Hungexpo.

Ez nyilvánvalóan mind szép és jó, de hogyan lesz ebből érték a budapestieknek, pléna ilyen nehéz és rendezvények szempontjából kiemelten bizonytalan időkben?

A válaszhoz érdemes egy pár mondatban beszélni a mi Budapest-víziónkról. Amikor a kormánnyal és a fővárossal együtt Budapest jövőjéről gondolkodunk, egy egyértelmű cél van előttünk: legyen Budapest a legjobb, vagy az egyik legjobb főváros Európában. Legyen Közép-Európa legfontosabb gazdasági-kulturális központja. Nagyratörő terv, de a siker feltételei adottak. Budapest kivételesen jó adottságainak, az eddig a fővárosba fektetett munkának, és természetesen a budapestieknek köszönhetően is.

Budapest elhelyezkedése kiváló, Európa kellős közepén vagyunk, földön, vízen és levegőben is jól megközelíthetők vagyunk a világ bármely pontjáról. Repülővel mindössze egy átszállással szinte bárhonnan ide lehet utazni. Európa és a világ egyik legbiztonságosabb városa vagyunk, nem kell különösebben taglalnom, hogy ez ma miért egyre fontosabb. De nemcsak a közbiztonságunk vonzó, hanem például olyan adottságunk is, mint a kora tavasztól késő őszig tartó kellemes idő, a szélsőségektől mentes klíma.

Az elmúlt évtizedben óriásit fejlődött a budapesti szolgáltató szektor is. A nyugat-európainál barátságosabb árakon, de nyugat-európai színvonalú tudással képes kiszolgálni az igényeket. Fiatal, szorgalmas, jól képzett, nyelveket beszélő munkavállalók, akik megállják a helyüket ezen a területen is.

Budapest pezseg, egyre több nemzetközi esemény talál otthonra nálunk, és egyre többen keresik föl külföldről is üzleti vagy szabadidős céllal. Idegenforgalmilag, gazdaságilag és kulturálisan Budapestnek konjunktúrája van –

a járvány átmenetileg földbe állította az idegenforgalmat, de ebből is kilábalunk – az újraindítás már elkezdődött.

A Hungexpo pedig hatalmasat fog lökni ezen a fejlődésen, egy eddig kiaknázatlan lehetőségünk, a konferenciaturizmus 21. századi feltételeinek megteremtésével.

Eddig nem voltunk vonzóak? Hogyan és miért érdemes konferenciáknak helyet adni?

A több ezer fős nemzetközi konferenciák eddig elkerülték Budapestet, egyszerűen nem volt a befogadásukra alkalmas tér 21. századi infrastruktúrával, kiállítótérrel stb., amit ezek a rendezvények megkövetelnek – ezt most megteremtettük.

A Hungexpo-ból Budapest és az egész ország profitál, vegyük sorra, hogyan:

• Évente legalább 200 konferenciával számolva félmillió résztvevőre és 2 millió látogatóra kell gondolni.

  Ezek nagy számok, és hatalmas lehetőség a szolgáltatóknak: a rendezvényszervező kis- és középvállalkozásoknak, a vendéglátóknak, a szállodaiparnak.
• A konferenciaturizmusban érintett magyar vállalkozások bevételében, a munkavállalók bérében évente több 10 milliárd forintnyi a nemzetgazdasági haszon. Munkahelyteremtés, gyarapodó vállalkozások, és jelentős adóbevétel a főváros és az ország számára is, hatalmas segítség a gazdasági újraindításban.
• Fontos, hogy már a Hungexpo építése is több ezer magyar embernek adott munkát. Akkor, amikor a pandémia miatt leállt az ország, ezek a munkavállalók mind dolgozhattak.
• Ráadásul a konferenciaturizmus a turizmus leginkább illusztris, nagy hasznot hozó ágazata, amely a minőségi vendégekre koncentrál. A megrendelők sokat költenek egy-egy ilyen rendezvényre, igényes szállodákat foglalnak, és az ideérkező vendégek – tipikusan külföldi, közép-, és felsővezetők – a színvonalas szolgáltatásokat, boltokat, vendéglátóhelyeket keresik. A konferenciaturisták és családtagjaik esetében a legmagasabb az egy főre jutó költés Budapesten és nagy számban visszajönnek szabadidős turistaként is. Érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt 10 év gazdasági növekedésének és ingatlanfejleztéseinek következtében nagyott nőtt a jó szállodai szobák száma minden kategóriában, így van elég szállodai kapacitás.
• Mostantól a világ legnagyobb, legsikeresebb vállalatai hozhatnak nagyrendezvényeket Budapestre, elég, ha csak a 3-6000 fős gyógyszeripari, orvosszakmai konferenciákra gondolunk. Pár példa:

1. EPA - European Congress of Psychiatry (2022. ápr., 3000 fő),
2. WIP- World Institution of Pain Congress ( Fájdalomkezelés, 2022. aug., 1700 fő),
3. ESE - European Congress of Endodontology (Gyökérkezelés, 2022. szept., 2000 fő)
4. EAN- European Congress of Neurology (2023. júl., 6000 fő)

Budapestre mi, itt élők elsősorban szeretett fővárosunkként gondolunk. Amikor azonban Budapestről városépítőként gondolkodunk, tudjuk, hogy fővárosunk a nemzet számára erőforrás és lehetőség, amit használnunk kell, amivel élnünk kell. Például akkor, amikor konferenciaközpontként is feltesszük a fővárost a térképre. Amikor nem mondunk le arról az évi sok milliárdnyi bevétleről, amit a 21. századi konferencia”ipar” hozhat nekünk, hanem megteremtjük ennek feltételeit.

Galéria40 képFelújított Hungexpo

Címlapkép forrása: ODPictures Art Studio, BFK