Autósok és leendő nyugdíjasok rohamozták meg a biztosítókat

5 milliárd forintos profitot és 200 milliárd forintos díjbevételt értek el a magyar biztosítók a második negyedévben, amikor több kedvező fejleménynek is örülhettek:

• 4,9%-kal növekedett egy év alatt a piac díjbevétele, ráadásul most nem csak az egyszeri díjas életbiztosítások miatt.
• Két év után először nőtt a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele a nyugdíjbiztosítások friss adókedvezménye vonzerejének köszönhetően.
• Fordulat a kötelezők piacán: tíz éve nem látott mértékben nőtt a kgfb-ből befolyó díj, igaz, emögött egyedi hatások is lehetnek.
• Négy év óta nem látott nettó pénzbeáramlás történt az év első felében az életbiztosításokba.

Megváltoznak a devizahitelezést korlátozó szabályok

A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet hatálybalépését megelőzően a 361/2009-es kormányrendelet vonatkozó részei hatályukat vesztik - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI érdeklődésére.

Közölték: hamarosan dönt a kormány a devizahitelekről

A kormány következő ülésén születhet döntés a devizahitelek elszámolását rendező törvényről - közölte Kurucz Éva kormányszóvivő szerdán az MTI-vel.

Óriási összeget pumpálnak a magyar Erste Bankba

A CIB 15 milliárd forintos tőkeemelése után az Erste Bank is bejelentette: jelentős tőkeemelést hajt végre nála osztrák anyabankja. A hitelintézet 95 milliárd forintos tőkejuttatást kap. Korábban (még az MNB szigorú képletének megjelenése előtt) azt jelezte a hitelintézet, hogy 93 milliárd forintba kerül neki a devizahiteles csomag, a tőkeemelés tehát ezzel lehet szoros összefüggésben.

Megszólalt Csányi a devizahiteles bankperekről

Csányi Sándor nem túl bizakodó az OTP bankpereivel kapcsolatban, a formai okokra hivatkozva elutasított keresetüket azért újra be fogják nyújtani - derül ki az Inforádiónak adott riportból. Csányi elismerte, hogy a Kúria utólag hozott jogegységi határozatának nyilvánvalóan nem felelnek meg. Még egy poén is belefért Csányinak a bankszektor helyzetéről az alapvetően nem is erről szóló sajtótájékoztatón.

Most akkor drágán vett házat a jegybank vagy nem?

Sok a 45 millió euró, amit a jegybank fizetett a belvárosi luxusirodaházért vagy kevés? Bár a részletek nem nyilvánosak, megpróbáltuk "összerakni a matekot" és kitalálni, hogy mennyire alakult a piaci realitásoknak megfelelően az MNB szokatlan piaci tranzakciója.

Itt az MNB bejelentése: új világ jön a lakossági hiteleknél

Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank. Három intézkedéssel korlátozzák a túlzott lakossági hitelfelvételt: 1. bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, 2. újraszabályozzák a hitelfedezeti mutatót és 3. a legális jövedelem igazolására lesz szükség a hitelfelvételhez. Az MNB szerint az új szabályozás nem igazán veti vissza a lakossági hitelezést, új eszközt ad azonban a jegybank kezébe, ha a lakosság eladósodási folyamata később túlzottá válna.

Van még esély az államadósságunk csökkentésére?

A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.

Azt tippelik, hogy egy évig maradhat az alacsony kamat

Várhatóan legalább egy évig nem módosítja alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hacsak addig nem romlik jelentősen a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság - jósolták londoni pénzügyi elemzők az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után.

Érzéketlen a forint

A forint a tegnapi vérszegény napját követően ma is 313 körül ingadozott az euróval szemben. A délelőtti állampapír-aukción megállt a hozamesés, de a forint erre sem reagált. Szintén nem láttunk érdemi mozgást a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntését követően, de ez várható is volt, hiszen a kamatcsökkentési ciklus deklaráltan véget ért, a várakozások pedig így rendkívül egységesek voltak. A 3 órakor közzétett MNB-közlemény kapcsán voltak, akik úgy gondolták, hogy további iránymutatást adhat a kamatokról, de ez nem történt meg. Az üzenetek lényegében a múltkorival azonosak voltak, így pedig információ hiányában a forint sem reagált.

111 ezer lakás van veszélyben - Ennyiről dönthetnek a bankok

Közel kétszer több kényszerértékesítésre kijelölt ingatlant vett meg a Nemzeti Eszközkezelő az idei második negyedévben, mint az azt megelőzőben, ez közel 3 ezer fedezeti ingatlan megvásárlását jelenti. Az adós és a pénzügyi intézmény által eladott ingatlanokkal együtt összesen 3,5 ezer ingatlant értékesítettek. A bankok eközben a harmadik negyedévben minden eddiginél alacsonyabb szinten használják ki a rendelkezésükre álló kényszerértékesítési kvótát: alig 45 százalékban.

Így zajlott a kamatdöntés

"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat." - ez szerepel a jegybank most megjelent közleményében. Ez egyébként szó szerint ugyanaz, mint egy hónappal korábban, vagyis (várakozásainknak megfelelően) a jegybank ezúttal sem orientálta a piacot a tekintetben, hogy meddig maradhat alacsony az alapkamat.

Jön az év legnagyobb közgazdász rendezvénye - Matolcsy, Varga ott lesz

A hazai közgazdász társadalom legnagyobb szabású rendezvényére kerül sor a jövő héten. Illusztris előadókkal - köztük Matolcsy György jegybankelnökkel, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-helyettessel, Vitályos Eszterrel, az uniós források felhasználásáért felelős államtitkárral, tudósokkal, kutatókkal, banki vezetőkkel, vállalatvezetőkkel -, valamint természetesen szakmai eszmecserékkel, kapcsolatépítési lehetőségekkel várják a résztvevőket a csütörtöktől szombatig tartó Közgazdász-vándorgyűlésen, amelynek idén Nyíregyháza ad otthont. Hegedüs Éva, a házigazda Magyar Közgazdasági Társaság új főtitkára beszélt nekünk a részletekről, tudnivalókról.

Újabb nagy bankbírsággal zárta vizsgálódásait az MNB

Az MNB befejezte a teljes hitelintézeti szektort érintően folytatott vizsgálatát arra vonatkozóan, hogy az intézmények a jogszabályokkal összhangban módosították-e egyoldalúan a bankszámlák, bankkártyák díjait, jutalékait vagy költségeit. A jegybank négy vizsgálati szakaszban összesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki és 142 intézménnyel szemben hozott intézkedést. A most záródó, utolsó körben 216,5 millió forint értékű bírságot szabott ki az MNB összesen 33 esetben.

Megmaradt az optimizmus a kansasi találkozó után (QUAESTOR)

A piac megnyugvással fogadta végül a kansasi jegybankári csúcstalálkozón elhangzottakat. A résztvevő jegybankárok többnyire a munkaerő-piaci helyzetet emelték a figyelem középpontjába. E szerint a munka-erőpiacnak szinte mindenütt tovább kell még erősödnie ahhoz, hogy a gazdaságok elbírják a kamatemeléseket. Megállapították, hogy a jegybanki politikák iránya bár egymástól eltérő lehet, már nemcsak az ár-stabilitást és a pénzügyi stabilitást figyelik, hanem a bérdinamikát és a munkaerő-piaci indikátorokat is érdemes lesz egyre jobban górcső alá venni. A konferencia üzenete kétségkívül az, hogy elkel még a jegybanki támogatás szinte mindenütt, s alaposan mérlegelni kell azt, hogy vajon elbírja-e a gazdaság a kamatemelést, vagy sem. A Bank of England és a Fed a piaci várakozások alapján egy éven belül megemelhetik kamataikat, míg velük szemben az EKB és a Bank of Japan akár újabb gazdaságélénkítő lépésekre is kényszerülhetnek.

Megéri a pénztáraknak tőzsdézniük!

Az MNB friss adatiból kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak nagyon jó teljesítménnyel zárták az év első felét, összességében 61 milliárd forintos befektetési nyereséget értek el, ami 6,1%-os hozammal egyenértékű. A taglétszám az önkéntes pénztáraknál csökkent, jelenleg 1,2 millió tag van a szektorban. A magánnyugdíjpénztárak is tartják magukat, 61 ezer tagjuk 200 milliárd forintos vagyonát kezelték az intézmények.

Informatikus rosszfiúk döntik romba a pénzügyi világot?

A világ értékpapír-felügyeleteit tömörítő nemzetközi szervezet megkongatta a vészharangot: az Iosco (International Organization of Securities Exchange) elnöke szerint a következő nagy pénzügyi sokkot kiberbűnőzök okozzák majd - írja a Financial Times.

Leszámolás a devizahitelekkel: háborús állapotok a bankok mérlegében

Az igazság órája vagy jogtalan meghurcoltatás? Döntse el ki-ki saját maga, annyi biztos: a június 30-ai fordulónapot követő események utólag a felismerhetetlenségig felülírták a magyar bankok második negyedéves eredményszámait. A 361 milliárd forintos háromhavi mínusszal a saját tőke 13%-a odaveszett, a java pedig még csak most következik: háborús pusztítás a mérlegekben, vérengzés az eredménykimutatásokban. Mutatjuk a már megismert számokat, értékeljük az MNB friss statisztikáját.

Emel itt még kamatot Matolcsy

Átment a jegybank üzenete, megszűntek a kamatcsökkentési várakozások a piacon, derül ki a Reuters felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piac teljesen osztaná az MNB által vizionált kamatpályát: az elemzők bizony úgy gondolják, hogy jövőre már emelgetni fogja a monetáris tanács az irányadó rátát.

Na és így mi lesz a devizatartalékkal?

A devizahitelek forintra váltásával jelentős devizaigény jelenik meg a gazdaságban, amit jórészt a jegybanki tartalékokból lehet kielégíteni. Első pillantásra a tartalék jelentős, kockázatos szintre történő süllyedését okozhatná a kormányzati akció, szerencsére azonban ennél jóval több a mozgástér.