audi gyor hibrid autogyartas audi q3
KRTK blog

Hogyan segítheti a hálózatkutatás a magyar gazdaságfejlesztést?

Elekes Zoltán, KRTK
Magyarország exportszerkezete jelentős változáson esett át az elmúlt hat évtizedben. Ennek a változásnak a hálózatkutatás eszközeivel történő vizsgálata váratlan eredményekkel szolgál és hozzásegíthet minket ahhoz, hogy sikeres regionális gazdaságfejlesztési stratégiát alakítsunk ki.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

A múlt század hatvanas éveiben Magyarország a külkereskedelme szempontjából nem kifejezetten a vas és acél országa volt, hiszen az akkori export legnagyobb hányadát az élő állatok, a hús és húskészítmények, valamint a zöldségek és gyümölcsök tették ki. Ezzel szemben 2017-ben a hazai kivitel első öt helyezettje közül négy a gépgyártáshoz kötődött, élükön a közúti járművek exportjával. Feltűnő az is, hogy az exportszerkezet 1990 előtti fokozatos átalakulása a 90-es években látványosan felgyorsult (1. ábra). E figyelemre méltó átalakulás vizsgálata segíthet a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozásában.

Megjegyzés: (A) A hazai export árucsoportok szerinti (1 számjegyű SITC) megoszlásának időbeli változása. (B) A hazai export öt legnagyobb részarányú árufejezete (2 számjegyű SITC) 1962-ben és 2017-ben.

Forrás: OEC, KRTK.

Ebben az írásban amellett érvelek, hogy a 2017-es exportszerkezet csírái jelen voltak az 1962-es exportban. Illetve tágabban: a múltbéli gazdasági szerkezet szűkíti a jelenben elérhető gazdasági szerkezetek körét.

A kapcsolódó diverzifikáció elve

A vállalati döntések kulcsszerepet játszanak a gazdasági szerkezet időbeli változásában. A vállalati stratégia egyik központi kérdése, hogy mely iparág(ak)ban versenyezzen a vállalat. Pontosabban, melyek azok a piacok, amelyeken a vállalat a rendelkezésére álló képességek mozgósításával tartós versenyelőnyre tehet szert? A vállalat érdekelt abban, hogy a meglévő képességeit minél jobban kihasználja, a technológiai változás miatt pedig azok folyamatos megújítására törekszik. A több választási lehetőség és a jövő körüli bizonytalanság azonban megnehezíti a választást. Erre a döntésre kétségkívül hatással van a vállalat külső környezete, ugyanakkor dokumentált, hogy a vállalati diverzifikációs döntés elsősorban a meglévő képességeket új módon kihasználó, kapcsolódó irányokban nyit utat. Egy-egy térség vagy ország gazdasági szerkezetének változása ezeket a vállalati portfólió-döntéseket tükrözi.

A vállalati döntések aggregátumaiból feltárható, hogy az egyes gazdasági tevékenységek mennyire hasonlítanak egymásra a folytatásukhoz szükséges képességbázis alapján. Az autó- és autóbuszgyártás vélhetően inkább hasonló képességek meglétét követeli meg egy vállalattól, mint az autóbuszgyártás és a paradicsomtermesztés. Ezt a felismerést kihasználhatjuk az egyes országok exportszerkezetének vizsgálatához, egy-egy ország ugyanis olyan termékek exportjában fog kiemelkedni, amelyek előállításához szükséges képességekkel rendelkezik. Ha egy ország két termék exportjában is jeleskedik, akkor elképzelhető, hogy ezek a termékek részben hasonló képességbázis meglétét igénylik, különösen akkor, ha egy termékpár exportjára számos ország specializálódik. Ilyen módon minden egyes termékpárra megmérhetünk egy hasonlóság-mértéket, amely az előállításukhoz szükséges képességbázis hasonlóságát méri.

Az így feltárt kapcsolatrendszer a hálózattudomány eszközeivel megjeleníthető és vizsgálható, mivel egy olyan hálózatot alkot, amelyben a csomópontok az egyes exporttermékek, a közöttük lévő kapcsolatok pedig a termelésükhöz szükséges képességbázis hasonlóságának mértékét mutatják. Ez a hálózat a szakirodalomban terméktér néven vált ismertté és 774 külkereskedelmi termékcsoport hasonlósági kapcsolatrendszerét jeleníti meg (2.A. ábra). Ha ebben a hálózatban bejelöljük azokat a termékeket, amelyekre Magyarország 1962-ben (2.B. ábra), illetve 2017-ben specializálódott (2.C. ábra), akkor két megfigyelést tehetünk. Egyrészt 1962-től 2017-ig a hazai exportszerkezet meghatározó termékei a terméktér szélei helyett a belső területein helyezkednek el, ami jellemzően a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányában való elmozdulást jelent.

Másrészt 2017-ben a terméktér belső részén jellemzően olyan termékek exportjára specializálódik az ország, amelyekhez kapcsolódó termékek már 1962-ben is jelen voltak a hazai exportban.

A terméktér és Magyarország exportjának elhelyezkedése 1962-ben és 2017-ben (forrás: KRTK).

Ezeket a megfigyeléseket a szakirodalom a kapcsolódó diverzifikáció elveként többszörösen alátámasztotta (áttekintésért lásd itt és itt). Ez általános formában úgy fogalmazható meg, hogy a gazdaság elemeiben (például vállalat, kistérség, ország) jellemzően olyan új gazdasági tevékenységek (például technológia, exporttermék, iparág) jelennek meg, amelyek erősebben kapcsolódnak a már jelen lévőkhöz, illetve, olyan tevékenységek tűnnek el, amelyek gyengébben. Országok esetében ez azt jelenti, hogy a fejlett gazdaságokra jellemző gazdasági tevékenységek olyan képességek meglétét feltételezik, amelyeket a kevésbé fejlett gazdaságok kénytelenek fokozatosan, kapcsolódó gazdasági tevékenységek sorozatán keresztül kialakítani. A vállalatok szintjén pedig azt jelenti, hogy azok a saját üzleti portfólióra vonatkozó stratégiai döntéseik során a terméktérhez hasonló hálózatokon navigálnak, ahol nagyobb valószínűséggel képesek az általuk elfoglalt csomópontokkal (termékekkel) szomszédos pontok (termékek) elfoglalására. Lényeges megjegyezni, hogy a gazdasági tevékenységek hasonlóságára az exporttermékek mellett más aggregátumokból is következtethetünk. Így például iparágak hasonlóságát mérhetjük az alapján is, hogy mennyire hasonló munkavállalói szaktudás meglétét igénylik.

A külföldi tulajdonú vállalatok szerepe

A szakirodalom egyik, Magyarországot kifejezetten érintő nyitott kérdése, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok milyen szisztematikus hatással vannak a helyi gazdaság szerkezetének időbeli változására. Az Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Lendület Csoport (ANET Lab) egyik projektjében, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karával együttműködve erre voltunk kíváncsiak a hazai feldolgozóiparra vonatkozóan.

Ennek az általános kérdésnek a vizsgálatára ideális terep Magyarország, mivel a külföldi tulajdonú vállalatok a rendszerváltást követően nagy mértékben alakították a hazai gazdaság szerkezetét. Így például megkockáztatom, hogy a legtöbben sorolni tudjuk a hazai exportszerkezet szempontjából egyébként jelentős autómárka-település kombinációkat (lásd 1. ábra), illetve rendszerint érezhető a csodaváró hangulat az olyan településeken, ahová új autógyár érkezett vagy érkezik (lásd Kecskemét, vagy legutóbb Debrecen).

Ezekből a vizsgálatokból egyrészt az derült ki (lásd itt), hogy a külföldi tulajdonú vállalatok a hazaiakhoz viszonyítva inkább hajlamosak olyan gazdasági tevékenységeket egy térségbe hozni, amelyek kevésbé kapcsolódnak a már jelen lévőkhöz. Ez azért lényeges, mert az ilyen, nem-kapcsolódó diverzifikáció nagyobb kockázatot rejt, ugyanakkor a helyi gazdaság szerkezetének megújítását eredményezheti. Azt is láttuk, hogy elsősorban az északnyugat-magyarországi feldolgozóipari integrációs zóna esetében az újonnan megjelenő külföldi vállalatok kifejezetten kapcsolódó iparágakat hoznak a térségbe, vagyis számítanak a meglévő helyi képességbázisra, iparági szakértelemre.

Másrészt a hazai kistérségek esetében is érvényes a kapcsolódó külkereskedelmi tevékenységekre épülő diverzifikáció (lásd itt), ahol az új exporttermékek megjelenését a hazai és külföldi vállalatok esetében is elősegíti a másik kapcsolódó termékeinek jelenléte. Az iparágak kapcsolódó változatossága egy térségben az induló vállalatok túlélésének esélyét is növeli, mivel nagyobb eséllyel tehetnek szert új, üzleti tevékenységükhöz kapcsolódó ismeretekre. Ezeket az előnyöket a külföldi tulajdonú induló vállalatok még inkább ki tudják használni (lásd itt). Végül a külföldi tulajdonú vállalatok kapcsolódó iparágainak jelenléte egy térségben már a 90-es évek végétől csökkentette a hazai vállalatok megszűnésének esélyét, míg a hazai vállalatok egymáshoz kapcsolódó iparágai később váltak fontossá a hazai vállalatok túlélése szempontjából (lásd itt).

Netflix, térségeknek

Alapkutatási jelentősége mellett a kapcsolódó iparágak feltérképezése lehetőség a helyi gazdaságfejlesztési szakpolitika számára is. A helyben meglévő gazdasági tevékenységek alapján, a Netflix mintájára, javaslattevő rendszert dolgozhatunk ki egy-egy térség gazdaságának további diverzifikációjára vonatkozóan. A cikk zárásaként erre mutatok egy példát (bővebben lásd itt).

Ehhez az illusztrációhoz a Közép-Dunántúl régió 2012-es iparági szerkezetét veszem alapul. Más térségekhez hasonlóan a Közép-Dunántúlon is számos iparág van jelen, amelyek közül azonban nem mindegyikben tekinthető a régió kiemelkedőnek. A helyi húzóágazatokat a szakirodalomban elterjedt módon azonosíthatjuk az alapján, hogy azok súlya a helyi gazdaságban meghaladja-e az iparág súlyát az ország gazdaságában. Ha igen, akkor az adott térség relatív specializációval rendelkezik az adott iparágban, amely jó eséllyel helyi húzóágazat. A 3. ábrán a függőleges tengely méri ezt a specializációt, ahol az 1 fölötti érték (piros szaggatott vonal fölött) jelent relatív specializáltságot egy iparágban (színes pontok), ez esetben a hozzáadott érték alapján. Az ábra vízszintes tengelye az egyes iparágak hozzáadott értékét méri országos összesítésben. Ebben a koordináta-rendszerben jobbra fent olyan iparágakat találunk, amelyek viszonylag magas hozzáadott értékűek és Közép-Dunántúl specializáltságot mutat bennük. Ezek közül kettőt választottam ki: a Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyagok gyártását és az Alumíniumgyártást. Az ábrán látható színes vonalak egy-egy iparágpár esetében azt jelzik, hogy a két iparág hasonló munkavállalói képességekre támaszkodik. Itt tehát, a terméktér esetében használt érveléshez hasonlóan, a gazdaság egészében megfigyelhető, ezúttal munkaerő-áramlási mintázatok alapján állapítjuk meg két iparág kapcsolatát.

Kiválasztott húzóágazatok kapcsolódó iparágai Közép-Dunántúl régióban (forrás: KRTK).
krtk3

Ezek az ábrák azt mutatják meg, hogy egy fókuszba helyezett iparág melyik másik iparágakhoz hasonlít a felhasznált munkaerő képességeit illetően, ezekben az iparágakban milyen mértékű specializációt mutat Közép-Dunántúl, és ezek mekkora potenciált képviselnek hozzáadott érték szempontjából. Így például a Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyagok gyártása helyi húzóágazatról azt látjuk, hogy számos más iparág van, amely hasonló munkavállalói szakértelmet igényel (3.A. ábra). Ezek egy részében a térség szintén relatív specializációt mutat (például Acélcsőgyártás és Kohászati gép gyártása), ezek azonban alacsonyabb hozzáadott értéket képviselnek. A kapcsolódó iparágak másik része nagyobb hozzáadott értéket jelent, azonban több olyan van közöttük, amelyre Közép-Dunántúl nem specializálódik (például Tűzálló termék gyártása vagy Számítógép, periféria javítása).

A másik fókuszba helyezett iparág az Alumíniumgyártás, amely szintén magasabb hozzáadott értéket képvisel a kapcsolódó iparágakhoz viszonyítva, Közép-Dunántúl pedig specializálódik erre az ágazatra (3.B. ábra). Ebben az esetben azonban jóval kevesebb olyan iparágat találunk, amely hasonló munkavállalói szakértelemre épülne, a szóba jöhető iparágakban pedig a térség többé-kevésbé már rendelkezik relatív specializációval. Lényeges szempont, hogy az előző fókusz-iparággal összehasonlítva az Alumíniumgyártásban dolgozók kiszolgáltatottabbak egy, az ágazatot érintő gazdasági válsággal szemben, mivel kevesebb olyan helyi iparág van, amely hasonló szakértelmet igényel. A Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyagok gyártása körüli munkaerőpiacon egy gazdasági sokk esetén lényegesen több kapcsolódó iparág lehet képes hasznosítani az esetlegesen felszabaduló munkavállalói szakértelmet.

A helyi iparági szerkezet hálózatalapú feltérképezése egy kifejezetten rugalmas módszer, az előbbihez hasonló elemzések pedig céltól függően kiegészíthetőek más fontos szempontokkal: hozzáadott érték helyett vizsgálhatjuk például a foglalkoztatottak számát, vagy az iparág által generált adóbevétel nagyságát. Kereshetünk olyan iparágakat is, amelyek több fontos helyi húzóágazathoz kapcsolódnak, azonban a térség jelenleg nem rendelkezik benne relatív specializációval. Ezek potenciális, könnyebben elérhető diverzifikációs lehetőségek a térség számára. A diverzifikációs lehetőségek feltérképezése pedig lényeges a sikeres regionális gazdaságfejlesztési stratégia szempontjából, különösen a mostanihoz hasonló jelentős gazdasági kihívások idején.

A szerző a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Lendület Kutatócsoport (ANET Lab) kutatója.

Címlapkép: Getty Images

bika spx csucs
covid kórház koronavírus járvány
europai parlament cimlap getty tobbszor 2000
párizs
amerikai elnökválasztás usa biden trump 2020
koronavírus maszk getty stock
foldgaz_futes
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Miként győzik le az indexkövető alapok az alapkezelőket?
Online előadás
Külföldi szolgáltató, TBSZ számla, euró alapú megtakarítás
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

kinai negyed china town