
A regionális bérkülönbségek okai egészen szerteágazók. A közgazdászok körében széles körben elfogadott nézet szerint a nominális bérek régiók közti egyenlőtlenségeinek nagy része a termelékenység terén észlelhető különbségekre vezethető vissza, kisebb részét pedig az úgynevezett “kiegyenlítő bérkülönbségek” adják, melyek a lakáspiac és az egyén jólétét befolyásoló helyi (nem jövedelmi) adottságok általános egyensúlyi hatásain keresztül érvényesülnek. A termelékenység meghatározásában fontos szerepet játszik a munkaerő képzettség szerinti összetétele, a vállalatok teljesítménye, illetve számos olyan helyi adottság, ami növeli a helyben működő vállalatok versenyképességét, közvetetten pedig az ott dolgozók bérét. Gondolhatunk itt a térségek erőforrás-ellátottságára (pl. közlekedési infrastruktúra, természeti erőforrások), különböző munkaerőpiaci és intézményi tényezőkre (pl. munkaerőpiaci verseny vs. monopszónia, kollektív béralku), vagy azokra a külső gazdasági hatásokra, melyek a munkaerő és az egymáshoz szorosan kapcsolódó iparágak földrajzi csoportosulása okoz.
Ebből logikusan következik, hogy a nominálbér-különbségeket a munkavállalói és munkáltatói összetétel és a térségek adottságai együttesen alakítják.
A kérdés, hogy a sajtóban is rendszeresen közölt nyers regionális bérkülönbségek mekkora hányadáért felel a munkaerő összetétele és mennyire a térségek munkaerőpiaci szempontból lényeges adottságai. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem csak az egyén boldogulása, hanem a hátrányos helyzetű térségek jövedelmi felzárkóztatását célzó fejlesztéspolitika szempontjából is kiemelten fontos, különösen a munkavállalók bérmobilitását segítő egyénközpontú, illetve a térségek integrált fejlesztését célzó beavatkozások súlyának meghatározásában.

Ha a nominális bérkülönbségek összetevőit közvetlenül a munkavállalók szintjén vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a keresetek teljes varianciájának (szórásnégyzetének) csaknem felét a dolgozók egyéni jellemzői magyarázzák: ezen belül is főként a foglalkozási besorolás, illetve az iskolai végzettségnek van számottevő szerepe. A foglalkozások közti átlagos bérkülönbségek a munkavállalók szintjén mérhető nyers bérkülönbségek negyedét okozza, az iskolai végzettség pedig további 13%-ot. Ennél jóval kisebb mértékben nyom a latba a közmunka, az elszámolt túlóra és a foglalkoztatás formája, tehát, hogy a munkavállalót teljes vagy részmunkaidőben, illetve, hogy határozatlan, vagy határozott munkaszerződés mellett foglalkoztatják-e. A munkavállalók egyéb jellemzői, mint a nem és a gyakorlati idő, csupán 1.5%-át teszik ki a kereseti különbségeknek.
Másodlagos a jelentősége a munkáltatók megfigyelt jellemzőinek, melyek közül az ágazati besorolás, illetve a munkáltató vállalat vagy közintézmény foglalkoztatotti létszámban megadott mérete bír a legnagyobb magyarázóerővel (6-6%). Ehhez képest a járások adottságainak hatása a bérkülönbségekre egészen elenyésző, mindössze 3%, ami feltételezhetően túlbecsült, hiszen a kutatás során számos olyan egyéni és munkáltatói jellemzőt nem tudunk megfigyelni, amit a munkaerőpiac a szolgálati időhöz, vagy az iskolai végzettséghez hasonlóan beáraz és térben nem homogén módon oszlik el. Korábbi kutatások például kimutatták, hogy a kiemelkedő kognitív és szociális készségekkel rendelkező munkavállalókat nagyobb eséllyel figyeljük meg a fővárosban és vonzáskörzetében, ami miatt túlbecsüljük ennek a térségnek a bérelőnyét a vidékhez képest.

Ha a járások közötti átlagbér-különbségeket tekintjük, nagyon hasonló eredményeket kapunk a három tényezőcsoport magyarázóerejét illetően. Eszerint területi átlagbér-különbségek nem a járások eltérő erőforrás-ellátottságából, illetve munkaerőpiaci és intézményi adottságaiból, hanem a helyi munkakínálat és kereslet szerkezetének markáns különbségeiből adódik. A munkavállalói és munkáltatói ismérvek nagyjából háromnegyedét adják a járási átlagbérek szóródásának, a maradékon osztoznak a járások béreket befolyásoló adottságai, illetve az összetételhatásnak azok az összetevői, amit nem tudunk megfigyelni a mérés során (pl. egyéni készségek, szakértelem és vállalati teljesítmény).
Ha a járási átlagkereseteket az összetételhatással korrigáljuk, a bérek szóródása a harmadára esik vissza, ugyanakkor területi mintázata kevésbé változik, a legmagasabb korrigált átlagbér továbbra is a fővárosban és vonzáskörzetében illetve az ország északnyugati részén a legmagasabb. Azok a járások, ahol a kedvező helyi adottságok miatt magasabb az átlagos termelékenység, jobban vonzzák a magasan képzett munkavállalókat, ami az országos átlagot messze meghaladó átlagbéreket eredményez.
Az összetételhatás hozzájárulása a területi béregyenlőtlenségekhez nemzetközi összehasonlításban nem nevezhető szélsőségesen nagynak,
a munkavállalói és munkáltatói jellemzők szerepe hasonló mértéket ölt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok esetében is. A területi egyenlőtlenségeket tehát elsősorban a járásokban dolgozó emberek munkaerőpiaci szempontból releváns jellemzői, másodsorban pedig a különböző tevékenységű, érdekeltségű és méretű munkáltatók bérezési gyakorlatának sajátosságai határozzák meg.

A főváros és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye közti 67%-os nettó átlagbér-különbség túlnyomó része abból fakad, hogy a fővárosban magasabb a munkavállalók iskolai végzettsége, és jellemzően jobban fizető szellemi munkakörökben dolgoznak, míg az ország északkeleti felében gyakoribb az alacsony képzettséget igénylő fizikai munka és a közfoglalkoztatás, valamint fontosabb az alacsonyabb béreket biztosító közszféra foglalkoztató szerepe. Ha vennénk két embert, akik azonos iskolai végzettség és munkatapasztalat mellett ugyanazt a munkakört töltik be, ráadásul hasonló munkáltatónál, a munkavégzés helye alapján messze nem találnánk ekkora differenciát a havi átlagkeresetek alakulásában. Ez az eredmény egyértelműen a munkaerőpiaci sikeresség egyéni feltételeinek megteremtésére, illetve a humán tőke fejlesztésére irányuló beavatkozások fokozott szerepét húzzák alá a jövedelmi felzárkózásban.
A kutatás az OTKA 142941 számú projekt keretében készült.
Czaller László a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa.
A cikk a szerző véleményé tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
Bejelentették: megszületett a várva várt tűzszünet
Thaiföld és Kambodzsa lezárják a határvillongásokat.
Mélyponton az USA lakáspiaca: 13 éve nem láttak ilyet az ingatlanközvetítők
Nagyon gyenge volt az idei tavasz.
Mindenki üljön le a helyére, mondana valamit a dollár
Új fejlemények és új lehetőségek vannak.
Digitális támadás alatt Oroszország: a Néma Varjú lecsapott az Aeroflotra
Közel ötven járatot törölni kellett.
Stratégiai igazolás a MET-nél: új üzletágvezető érkezik a TotalEnergies-től
Cél az európai vezető pozíció.
Itt a meglepő bejelentés: megtartják a választásokat a polgárháborúból éppen kilábaló országban
Minden szem Damaszkuszon.
Még néhány óra és záródnak az early bird ajtók az ősz vezető fenntarthatósági konferenciájára
Most még nem késő lecsapni a kedvezményes jegyekre!
Összeadás, kivonás, rombolás
A mesterséges intelligencia útán egy kis természetes intelligencia. Avagy Összeadás, kivonás, rombolás. Öt bekezdés a számokról címmel friss írásom olvasható az individualista blogon. Kös
Szegény ország, több ima
A szegény országokban többet imádkoznak - akár ez is lehetne az e heti grafikonunk megállapítása. Minél nehezebb az élet, minél kisebb a társadalmi hátszél, annál... The post Szegény orszá
Mennyit költs egyetem alatt?
A napokban Redditen egy apuka segítséget kért, hogy mennyi zsebpénzt adjon az egyetemista gyermekének. Nem olyan régen csináltam arról videót, hogy a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban meglep
Kolnai, utópia, ChatGPT
Egy irányított "csevegés" a ChatGPT és köztem Kolnai Aurél utópiafelfogásáról, ami egy kis esszével végződik. A ChatGPT-nek az esszéíráshoz elég volt három idézet és négy általam te
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.


Hatástalanítja a kormány csodafegyverét az árrobbanás?
Milyen áremelkedést bír el az Otthon Start?
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.