
A regionális bérkülönbségek okai egészen szerteágazók. A közgazdászok körében széles körben elfogadott nézet szerint a nominális bérek régiók közti egyenlőtlenségeinek nagy része a termelékenység terén észlelhető különbségekre vezethető vissza, kisebb részét pedig az úgynevezett “kiegyenlítő bérkülönbségek” adják, melyek a lakáspiac és az egyén jólétét befolyásoló helyi (nem jövedelmi) adottságok általános egyensúlyi hatásain keresztül érvényesülnek. A termelékenység meghatározásában fontos szerepet játszik a munkaerő képzettség szerinti összetétele, a vállalatok teljesítménye, illetve számos olyan helyi adottság, ami növeli a helyben működő vállalatok versenyképességét, közvetetten pedig az ott dolgozók bérét. Gondolhatunk itt a térségek erőforrás-ellátottságára (pl. közlekedési infrastruktúra, természeti erőforrások), különböző munkaerőpiaci és intézményi tényezőkre (pl. munkaerőpiaci verseny vs. monopszónia, kollektív béralku), vagy azokra a külső gazdasági hatásokra, melyek a munkaerő és az egymáshoz szorosan kapcsolódó iparágak földrajzi csoportosulása okoz.
Ebből logikusan következik, hogy a nominálbér-különbségeket a munkavállalói és munkáltatói összetétel és a térségek adottságai együttesen alakítják.
A kérdés, hogy a sajtóban is rendszeresen közölt nyers regionális bérkülönbségek mekkora hányadáért felel a munkaerő összetétele és mennyire a térségek munkaerőpiaci szempontból lényeges adottságai. Ennek a kérdésnek a megválaszolása nem csak az egyén boldogulása, hanem a hátrányos helyzetű térségek jövedelmi felzárkóztatását célzó fejlesztéspolitika szempontjából is kiemelten fontos, különösen a munkavállalók bérmobilitását segítő egyénközpontú, illetve a térségek integrált fejlesztését célzó beavatkozások súlyának meghatározásában.

Ha a nominális bérkülönbségek összetevőit közvetlenül a munkavállalók szintjén vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a keresetek teljes varianciájának (szórásnégyzetének) csaknem felét a dolgozók egyéni jellemzői magyarázzák: ezen belül is főként a foglalkozási besorolás, illetve az iskolai végzettségnek van számottevő szerepe. A foglalkozások közti átlagos bérkülönbségek a munkavállalók szintjén mérhető nyers bérkülönbségek negyedét okozza, az iskolai végzettség pedig további 13%-ot. Ennél jóval kisebb mértékben nyom a latba a közmunka, az elszámolt túlóra és a foglalkoztatás formája, tehát, hogy a munkavállalót teljes vagy részmunkaidőben, illetve, hogy határozatlan, vagy határozott munkaszerződés mellett foglalkoztatják-e. A munkavállalók egyéb jellemzői, mint a nem és a gyakorlati idő, csupán 1.5%-át teszik ki a kereseti különbségeknek.
Másodlagos a jelentősége a munkáltatók megfigyelt jellemzőinek, melyek közül az ágazati besorolás, illetve a munkáltató vállalat vagy közintézmény foglalkoztatotti létszámban megadott mérete bír a legnagyobb magyarázóerővel (6-6%). Ehhez képest a járások adottságainak hatása a bérkülönbségekre egészen elenyésző, mindössze 3%, ami feltételezhetően túlbecsült, hiszen a kutatás során számos olyan egyéni és munkáltatói jellemzőt nem tudunk megfigyelni, amit a munkaerőpiac a szolgálati időhöz, vagy az iskolai végzettséghez hasonlóan beáraz és térben nem homogén módon oszlik el. Korábbi kutatások például kimutatták, hogy a kiemelkedő kognitív és szociális készségekkel rendelkező munkavállalókat nagyobb eséllyel figyeljük meg a fővárosban és vonzáskörzetében, ami miatt túlbecsüljük ennek a térségnek a bérelőnyét a vidékhez képest.

Ha a járások közötti átlagbér-különbségeket tekintjük, nagyon hasonló eredményeket kapunk a három tényezőcsoport magyarázóerejét illetően. Eszerint területi átlagbér-különbségek nem a járások eltérő erőforrás-ellátottságából, illetve munkaerőpiaci és intézményi adottságaiból, hanem a helyi munkakínálat és kereslet szerkezetének markáns különbségeiből adódik. A munkavállalói és munkáltatói ismérvek nagyjából háromnegyedét adják a járási átlagbérek szóródásának, a maradékon osztoznak a járások béreket befolyásoló adottságai, illetve az összetételhatásnak azok az összetevői, amit nem tudunk megfigyelni a mérés során (pl. egyéni készségek, szakértelem és vállalati teljesítmény).
Ha a járási átlagkereseteket az összetételhatással korrigáljuk, a bérek szóródása a harmadára esik vissza, ugyanakkor területi mintázata kevésbé változik, a legmagasabb korrigált átlagbér továbbra is a fővárosban és vonzáskörzetében illetve az ország északnyugati részén a legmagasabb. Azok a járások, ahol a kedvező helyi adottságok miatt magasabb az átlagos termelékenység, jobban vonzzák a magasan képzett munkavállalókat, ami az országos átlagot messze meghaladó átlagbéreket eredményez.
Az összetételhatás hozzájárulása a területi béregyenlőtlenségekhez nemzetközi összehasonlításban nem nevezhető szélsőségesen nagynak,
a munkavállalói és munkáltatói jellemzők szerepe hasonló mértéket ölt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok esetében is. A területi egyenlőtlenségeket tehát elsősorban a járásokban dolgozó emberek munkaerőpiaci szempontból releváns jellemzői, másodsorban pedig a különböző tevékenységű, érdekeltségű és méretű munkáltatók bérezési gyakorlatának sajátosságai határozzák meg.

A főváros és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye közti 67%-os nettó átlagbér-különbség túlnyomó része abból fakad, hogy a fővárosban magasabb a munkavállalók iskolai végzettsége, és jellemzően jobban fizető szellemi munkakörökben dolgoznak, míg az ország északkeleti felében gyakoribb az alacsony képzettséget igénylő fizikai munka és a közfoglalkoztatás, valamint fontosabb az alacsonyabb béreket biztosító közszféra foglalkoztató szerepe. Ha vennénk két embert, akik azonos iskolai végzettség és munkatapasztalat mellett ugyanazt a munkakört töltik be, ráadásul hasonló munkáltatónál, a munkavégzés helye alapján messze nem találnánk ekkora differenciát a havi átlagkeresetek alakulásában. Ez az eredmény egyértelműen a munkaerőpiaci sikeresség egyéni feltételeinek megteremtésére, illetve a humán tőke fejlesztésére irányuló beavatkozások fokozott szerepét húzzák alá a jövedelmi felzárkózásban.
A kutatás az OTKA 142941 számú projekt keretében készült.
Czaller László a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa.
A cikk a szerző véleményé tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
Flottafókusz: ezekkel az autókkal egy középvezető sem lesz elégedetlen
A cikksorozat második részében a Volkswagen csoportos modellek uralják a mezőnyt.
Meglepő eredmény: nem a víz a legszerencsésebb ital ebben a hőségben
Erre kevesen számítottak.
Egyre tragikusabb a helyzet a nyugdíjak körül, megkongatta a vészharangot a szakértő
Elszegényednek a nyugdíjasok.
Ez aztán a váratlan: a feltörekvő nagyhatalom hamarosan nekiugorhat a saját hatodik generációs lopakodó vadászgépének
Nem holnap áll még szolgálatba.
Egyre több az intő jel, készülhet az újabb esés a tőzsdéken
Nem árt résen lenni a nagy emelkedésben.
Jelent a Wizz Air - Mire számíthatunk?
Összeomlott árfolyammal várják a folytatást a befektetők.
Megsínylik az arab országok az olajárcsökkenést, újabb szektor esett áldozatul
Az építőipar issza meg a levét.
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
NAV Online Számla rendszer - szeptembertől újabb szigorítások növekvő elvárások az adatszolgáltatásban
2025. szeptember 15-től a NAV tovább szigorítja az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. A változások célja világos: a NAV még nagyobb hangsúlyt fektet az adatminőségre.
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.
Egy új innovációval zöldforradalom törhet ki a textiliparban
A Mashouf testvérek új szemlélete formálhatja át a textilgyártás jövőjét.
VIDEÓ! Politika, piac, infláció: Miért érdemes most Japánra figyelni?
A 2025-ös japán választások rendkívüli feszültség közepette zajlottak: az inflációs bizonytalanság, a gyenge jen és az emelkedő állampapírhozamok megrendítették a lakosság és a befekte


Olcsó a lakosságnak, brutális az iparnak – Hol a kiút az árampiaci káoszból?
A jónak tűnő vállalati megoldásoknak is vannak kevéssé ismert buktatói.
Elhullottak a forint támadói – Meddig tarthat ki ez a hihetetlen erő?
Páratlan évet fut a magyar deviza.
Agrárvita: mi szól a nagy EU-s agrárreform mellett és ellen?
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.