A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé
KRTK blog

A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé

Az elmúlt három évtizedben a globális sörpiac jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egykor néhány multinacionális vállalat által uralt iparág most a kézműves sör forradalmát éli, különösen Európában. Ez a forradalom, amelyet a mikro- és kézműves sörfőzdék robbanásszerű megjelenése jellemez, az egyes EU-országokban eltérő jogi keretek és fogyasztói preferenciák miatt változik.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A kutatások szerint a kézműves sörfőzdék leginkább az Egyesült Államok nagyvárosaiban vagy jelentős európai városokban koncentrálódnak. Azonban kevés információnk van arról, hogy ezek a sörfőzdék hogyan helyezkednek el a nagyvárosokon belül (kivéve London esetében). A magyar söriparnak van néhány sajátossága, amely túlmutat a korábbi kutatásokon.

A 2000-es évek elején a magyar sörpiac erősen koncentrált volt, és olyan nagy sörfőzdék uralták, mint a Dreher, a Heineken és a Borsodi. A kisüzemi sörfőzésnek kevés hagyománya volt, és az ágazat a globalizáció és a privatizáció hullámaival szembesült, amelyek a nagy multinacionális vállalatoknak kedveztek. Azonban a helyzet 2012 körül kezdett változni, amikor új szabályozások léptek életbe, amelyek kedveztek a mikro-sörfőzdéknek, és számuk gyors növekedését eredményezték – a 2005-ös 24-ről 2022-re 171-re nőtt. Lásd erről korábbi blogbejegyzésünket.

Budapest a kézműves sör forradalmának központjává vált.

Az ország kézműves sörfőzdéinek mintegy 40%-a itt található, és a városban a sörfőzdék száma a 2009-es hatról 2022-re 56-ra nőtt. Ez a figyelemre méltó növekedés számos tényezőnek köszönhető, többek között a magasabb egy főre jutó jövedelemnek, a lakosság számának valamint a turizmus hatásának.

A kézműves sör fellendülése Budapesten a térbeli dinamikája miatt is figyelemre méltó. Kezdetben csak néhány kerületben voltak kézműves sörfőzdék, de 2022-re már 23-ból 17 kerület büszkélkedhetett legalább egy sörfőzdével. Ez a terjeszkedés leginkább a város kelet-nyugati tengelye mentén volt jellemző, amely fő közlekedési útvonalaknak és ipari területeknek ad otthont, alacsonyabb bérleti díjakkal, vonzóvá téve ezeket az új vállalkozások számára.

A COVID-19 világjárvány sok iparág számára kihívást jelentett, de a kézműves sör szektor Budapesten komoly ellenállóképességet mutatott. Bár néhány sörfőzde bezárt, újabbak nyíltak, ami az ágazat alkalmazkodóképességét bizonyítja. Olyan sörfőzdék, mint a Madscientist, a Monyo Brewing és a Horizont Brewing nemcsak túlélték ezt az időszakot, de növekedni kezdtek, új helyszíneket nyitva és fenntartva a robusztus termelést.

A budapesti kézműves sör szcénát erős közösséget alkot és az együttműködés kultúrája jellemzi. Az olyan kocsmák, mint az Élesztő és a Csak a Jó Sör kulcsszerepet játszottak a kézműves sörkultúra ápolásában, mivel központként szolgáltak a fogyasztók és a sörfőzők számára egyaránt. Az első kézműves sörfesztivál, a Főzdefeszt 2011-ben tovább ösztönözte a növekedést, mivel összefogta a sörfőzőket, hogy megosszák tapasztalataikat és bemutassák az új sörfajtákat a közönségnek.

A 2012 utáni szabályozási változások kulcsfontosságúak voltak ebben a növekedésben. A hatóságok felismerték a kisüzemi sörfőzőket támogató specifikus szabályozások szükségességét, beleértve a jövedéki adómentességet és a nagy sörfőzdék piaci erejének csökkentésére irányuló intézkedéseket. Ezek a változások kedvezőbb környezetet teremtettek a kézműves sörfőzdék számára.

Üzleti szempontból a jelenlegi és a jövőbeli kézműves sörfőzdék számára a következő fontos tanulságok vonhatók le:

  • A keresleti feltételek felmérése: A sörfőzdéknek figyelembe kell venniük a népsűrűséget, az egy főre jutó jövedelmet és az egyetemek közelségét a helyszín kiválasztásakor. Ezek a területek általában erős fogyasztói bázissal rendelkeznek, magasabb vásárlóerővel.
  • Urbanizációs externáliák: Bár az alacsonyabb munkanélküliségi ráta vonzó, az olyan területek, ahol kevesebb meglévő vállalkozás van és alacsonyabbak a bérleti díjak, például a korábbi ipari övezetek, szintén kedvezőek lehetnek a csökkentett verseny és költségek miatt.
  • Agglomerációs externáliák: Az erős kézműves sör szcénával rendelkező területeken való letelepedés jelentős előnyökkel járhat. A sörfőzdék profitálhatnak a pozitív átszivárgási hatásokból és az együttműködési lehetőségekből az olyan területeken, ahol magas a kézműves sörfőzdék sűrűsége.
  • Alkalmazkodóképesség és ellenállóképesség: Az innováció és a változó piaci feltételekhez való alkalmazkodás képessége, például az online értékesítési vagy szállítási modellekre való átállás válságok, például a világjárvány idején, elengedhetetlen a tartós sikerhez.
  • Fesztiválok és események: A kézműves sörfesztiválok értékes megjelenést és együttműködési lehetőségeket kínálnak. Ezek az események segíthetnek a sörfőzdéknek márkájuk építésében, a fogyasztókkal való kapcsolattartásban és az iparági szereplőkkel való hálózatépítésben.
  • A szabályozási környezet megismerése: A szabályozásokkal kapcsolatos naprakészség és a kedvező szabályozásokért folytatott lobbizás elengedhetetlen. A sörfőzdéknek aktívan részt kell venniük az iparági érdekképviseletben, hogy támogató szabályozási környezetet alakítsanak ki.

Összefoglalva, a budapesti kézműves sör forradalma a kereslet, a szabályozási támogatás és a közösségi együttműködés dinamikus kölcsönhatását tükrözi.

A budapesti tapasztalatok tanulságai iránymutatást nyújthatnak a hasonló városi környezetekben működő sörfőzdék számára Közép- és Kelet-Európában, elősegítve a regionális kézműves söripar virágzását.

A bejegyzés alapjául szolgáló tanulmány:

Bakucs, Z., & Fertő, I. (2024). The geography of the craft beer scene in Budapest. International Journal of Wine Business Research.

Bakucs Zoltán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa valamint az Óbudai Egyetem tudományos főmunkatársa

Fertő Imre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Donald, a 001-es ügynök

Nagy lendülettel és talán még nagyobb reményekkel indult Donald Trump második elnöksége. Értékeljük az eddigi eredményeket, lássuk, mi valósult meg a várakozásokból és mi nem.... The post

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
Portfolio Sustainable World 2025
2025. szeptember 4.
REA SUMMIT 2025 – Powered by Pénzcentrum
2025. szeptember 17.
Portfolio Future of Finance 2025
2025. szeptember 18.
Portfolio Private Health Forum 2025
2025. szeptember 30.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?

A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.

Díjmentes online előadás

Számolj háromig és start!

Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.

Ez is érdekelhet