A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé
KRTK blog

A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé

Az elmúlt három évtizedben a globális sörpiac jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egykor néhány multinacionális vállalat által uralt iparág most a kézműves sör forradalmát éli, különösen Európában. Ez a forradalom, amelyet a mikro- és kézműves sörfőzdék robbanásszerű megjelenése jellemez, az egyes EU-országokban eltérő jogi keretek és fogyasztói preferenciák miatt változik.
krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A kutatások szerint a kézműves sörfőzdék leginkább az Egyesült Államok nagyvárosaiban vagy jelentős európai városokban koncentrálódnak. Azonban kevés információnk van arról, hogy ezek a sörfőzdék hogyan helyezkednek el a nagyvárosokon belül (kivéve London esetében). A magyar söriparnak van néhány sajátossága, amely túlmutat a korábbi kutatásokon.

A 2000-es évek elején a magyar sörpiac erősen koncentrált volt, és olyan nagy sörfőzdék uralták, mint a Dreher, a Heineken és a Borsodi. A kisüzemi sörfőzésnek kevés hagyománya volt, és az ágazat a globalizáció és a privatizáció hullámaival szembesült, amelyek a nagy multinacionális vállalatoknak kedveztek. Azonban a helyzet 2012 körül kezdett változni, amikor új szabályozások léptek életbe, amelyek kedveztek a mikro-sörfőzdéknek, és számuk gyors növekedését eredményezték – a 2005-ös 24-ről 2022-re 171-re nőtt. Lásd erről korábbi blogbejegyzésünket.

Budapest a kézműves sör forradalmának központjává vált.

Az ország kézműves sörfőzdéinek mintegy 40%-a itt található, és a városban a sörfőzdék száma a 2009-es hatról 2022-re 56-ra nőtt. Ez a figyelemre méltó növekedés számos tényezőnek köszönhető, többek között a magasabb egy főre jutó jövedelemnek, a lakosság számának valamint a turizmus hatásának.

A kézműves sör fellendülése Budapesten a térbeli dinamikája miatt is figyelemre méltó. Kezdetben csak néhány kerületben voltak kézműves sörfőzdék, de 2022-re már 23-ból 17 kerület büszkélkedhetett legalább egy sörfőzdével. Ez a terjeszkedés leginkább a város kelet-nyugati tengelye mentén volt jellemző, amely fő közlekedési útvonalaknak és ipari területeknek ad otthont, alacsonyabb bérleti díjakkal, vonzóvá téve ezeket az új vállalkozások számára.

A COVID-19 világjárvány sok iparág számára kihívást jelentett, de a kézműves sör szektor Budapesten komoly ellenállóképességet mutatott. Bár néhány sörfőzde bezárt, újabbak nyíltak, ami az ágazat alkalmazkodóképességét bizonyítja. Olyan sörfőzdék, mint a Madscientist, a Monyo Brewing és a Horizont Brewing nemcsak túlélték ezt az időszakot, de növekedni kezdtek, új helyszíneket nyitva és fenntartva a robusztus termelést.

A budapesti kézműves sör szcénát erős közösséget alkot és az együttműködés kultúrája jellemzi. Az olyan kocsmák, mint az Élesztő és a Csak a Jó Sör kulcsszerepet játszottak a kézműves sörkultúra ápolásában, mivel központként szolgáltak a fogyasztók és a sörfőzők számára egyaránt. Az első kézműves sörfesztivál, a Főzdefeszt 2011-ben tovább ösztönözte a növekedést, mivel összefogta a sörfőzőket, hogy megosszák tapasztalataikat és bemutassák az új sörfajtákat a közönségnek.

A 2012 utáni szabályozási változások kulcsfontosságúak voltak ebben a növekedésben. A hatóságok felismerték a kisüzemi sörfőzőket támogató specifikus szabályozások szükségességét, beleértve a jövedéki adómentességet és a nagy sörfőzdék piaci erejének csökkentésére irányuló intézkedéseket. Ezek a változások kedvezőbb környezetet teremtettek a kézműves sörfőzdék számára.

Üzleti szempontból a jelenlegi és a jövőbeli kézműves sörfőzdék számára a következő fontos tanulságok vonhatók le:

  • A keresleti feltételek felmérése: A sörfőzdéknek figyelembe kell venniük a népsűrűséget, az egy főre jutó jövedelmet és az egyetemek közelségét a helyszín kiválasztásakor. Ezek a területek általában erős fogyasztói bázissal rendelkeznek, magasabb vásárlóerővel.
  • Urbanizációs externáliák: Bár az alacsonyabb munkanélküliségi ráta vonzó, az olyan területek, ahol kevesebb meglévő vállalkozás van és alacsonyabbak a bérleti díjak, például a korábbi ipari övezetek, szintén kedvezőek lehetnek a csökkentett verseny és költségek miatt.
  • Agglomerációs externáliák: Az erős kézműves sör szcénával rendelkező területeken való letelepedés jelentős előnyökkel járhat. A sörfőzdék profitálhatnak a pozitív átszivárgási hatásokból és az együttműködési lehetőségekből az olyan területeken, ahol magas a kézműves sörfőzdék sűrűsége.
  • Alkalmazkodóképesség és ellenállóképesség: Az innováció és a változó piaci feltételekhez való alkalmazkodás képessége, például az online értékesítési vagy szállítási modellekre való átállás válságok, például a világjárvány idején, elengedhetetlen a tartós sikerhez.
  • Fesztiválok és események: A kézműves sörfesztiválok értékes megjelenést és együttműködési lehetőségeket kínálnak. Ezek az események segíthetnek a sörfőzdéknek márkájuk építésében, a fogyasztókkal való kapcsolattartásban és az iparági szereplőkkel való hálózatépítésben.
  • A szabályozási környezet megismerése: A szabályozásokkal kapcsolatos naprakészség és a kedvező szabályozásokért folytatott lobbizás elengedhetetlen. A sörfőzdéknek aktívan részt kell venniük az iparági érdekképviseletben, hogy támogató szabályozási környezetet alakítsanak ki.

Összefoglalva, a budapesti kézműves sör forradalma a kereslet, a szabályozási támogatás és a közösségi együttműködés dinamikus kölcsönhatását tükrözi.

A budapesti tapasztalatok tanulságai iránymutatást nyújthatnak a hasonló városi környezetekben működő sörfőzdék számára Közép- és Kelet-Európában, elősegítve a regionális kézműves söripar virágzását.

A bejegyzés alapjául szolgáló tanulmány:

Bakucs, Z., & Fertő, I. (2024). The geography of the craft beer scene in Budapest. International Journal of Wine Business Research.

Bakucs Zoltán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa valamint az Óbudai Egyetem tudományos főmunkatársa

Fertő Imre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

RSM Blog

KIVA 2025 - Mi változott?

A többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2025-ben is 10 százalék, de van egy fontos KIVA-változás is, amit a 2025 ta

Portfolio Banking Technology 2025

Portfolio Banking Technology 2025

2025. november 4.

Portfolio Property Awards 2025

2025. november 5.

Portfolio Professional Investment Day 2025

2025. november 5.

Portfolio Future of Construction 2025

2025. november 11.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod

Ez is érdekelhet