Hol főzik a kézműves söröket Magyarországon?
KRTK blog

Hol főzik a kézműves söröket Magyarországon?

Bakucs Zoltán, KRTK
|
Fertő Imre, KRTK
Az elmúlt három évtizedben a sörpiac gyors globalizációs folyamaton ment keresztül. A sörgyártás mára erősen oligopolisztikus piacként jellemezhető, amelyet a nagy multinacionális vállalatok uralnak. Megfigyelhető azonban egy új piaci szegmens megjelenése ebben a technológiailag érett iparágon belül. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A kézműves sörágazat terjeszkedése azonban időben és térben is egyenlőtlenül oszlott meg az Egyesült Államokban és azon kívül. Bárhol is történt a terjeszkedés, a kézműves sörök forradalma néhány közös vonással jár, bár eltérő időzítéssel és formában. A kézműves sörfőzdék elindítása viszonylag alacsony bérű és alacsony belépési költségű tevékenységnek tekinthető, amely jó lehetőség a mikro- és kisvállalkozások számára. A sör előállítási költségei általában meglehetősen stabilak, kivéve a komló és az energia inputok árait, amelyek ingadozóbbak. Az egyéb költségek olyan tényezőkhőz kapcsolódnak, mint például a helyi munkaerőköltségek és a vízárak. A helyi hagyományok és mozgalmak kihasználják a globális sörpiac mélyreható változásait, és új üzleti tapasztalatokat halmoznak fel. A kérdés az, hogy ezek a közös vonások azonosíthatók-e és milyen mértékben Magyarországon.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Hazánkban a sörgyártás másképp fejlődött, mint a nyugat-európai országokban. A söripar fejlődése viszont számos hasonlóságot mutat visegrádi országokkal. Egyrészt a söripar nagy hagyománnyal rendelkezik ezekben az országokban. Másrészt a kommunista rendszer összeomlása után a helyi sörgyárakat multinacionális vállalatok vették át, ami a piac gyors koncentrációjához vezetett. Végezetül, a kisüzemi sörfőzdék csak a kétezres években kezdtek elterjedni. Különbség viszont, hogy a magyarországi sörfogyasztás az elmúlt években inkább stagnált, míg más visegrádi országokban nőtt. Továbbá hazánkban nem volt jelentősebb hagyománya a kisüzemi sörfőzésnek.

A kézműves sörök forradalma jelentős késéssel és több hullámban érkezett meg Magyarországra a nyugat-európai országokhoz, és különösen az Egyesült Államokhoz képest. A sörforradalom igazán 2011 után következett be, amikor a kisüzemi sörfőzdék száma rohamosan növekedni kezdett (1. ábra).

Magyarországon 2005-ben 24 kisüzemi sörfőzde működött, míg 2018-ra ez a szám 171-re nőtt.

Ez volt az az időszak, amikor a fiatal, sokat utazó emberek, az új generáció megjelent a kézműves sörpiac mindkét, tehát a keresleti és kínálati oldalán egyaránt, és az internetről szerzett információk segítségével garázsfőzdék bukkantak fel. Ezek a sörfőzők általában kevés tapasztalattal rendelkeztek a sörfőzés terén, így gyakran fanatikus rajongók kezdték el a sörfőzést, gyakran először egy garázsban, de később a hobbijukat igazi vállalkozássá fejlesztették. A garázsfőzdékből gerilla sörfőzők fejlődtek ki. A fordulópontot a 2011-ben megrendezett első kézműves sörfesztivál (FŐZDEFESZT) jelentette, amely összehozta a hasonlóan gondolkodó, kisebb sörfőzdéket működtető, kezdő vállalkozásokat.

Az ezt követő 11 év alatt 3,5-szeresére nőtt a kézműves sörfőzdékkel rendelkező régiók száma.

A kézműves sörfőzdék területi koncentrációja azonban a Gini-indexszel mérve csökkenő tendenciát mutat (2. ábra), vagyis a kézműves sörfőzdék elterjedésével nem járt együtt a területi koncentráció növekedése, a kézműves sörfőzdék olyan régiókban jelentek meg, ahol a termelési és fogyasztási potenciál aligha indokolja a létüket. Ezzel szemben Budapesten a kisüzemi sörfőzdék száma rapid módon, ötről 63-ra nőtt.

A 3. és 4. ábra a kisüzemi sörfőzdék elhelyezkedését mutatja 2005-ben és 2018-ban járási szinten. A kézműves sörfőzdék elterjedése földrajzilag egyenletes volt az elemzett időszakban. Jó látható a kisüzemi sörfőzdék elterjedése és Budapest vezető szerepe, valamint a kézműves sörfőzdék egyenlőtlen földrajzi eloszlása ebben az időszakban. A kézműves sörfőzdék a megyeszékhelyekkel rendelkező járásokban és a legnagyobb magyarországi városok közelében koncentrálódnak. Így Miskolc és Székesfehérvár (egyenként hét), Kecskemét (öt), Győr és Debrecen (egyenként négy) 27 sörfőzdét (az összes sörfőzde mintegy 16%-át) jelent. Budapesttel együtt ezek a régiók a 2018-as magyarországi kisüzemi sörfőzdék felét teszik ki. Más európai országokhoz hasonlóan a legtöbb kézműves sörfőzde a legnagyobb városokban koncentrálódik. A többiek azonban olyan településeken működnek, ahol nincs vagy nagyon szűkös a helyi piac. Pontosabban a sörfőzdék 25%-a 3300 főnél kevesebb lakosú településeken, 50%-a pedig 10 000 főnél kevesebb lakosú településeken működik. Ezenkívül a 10 legkisebb - lakosságszámra vetítve - legalább egy kézműves sörfőzdével rendelkező település mérete 308 és 1692 fő között mozog, míg a 10 legkisebb sörfőzdével rendelkező járás 12 000 és 35 000 fő között van (szemben a 10 legnépesebb, 125 000 és 1,7 millió közötti lakosságszámmal). E települések közül sok viszonylag szegény. Például a 10 legszegényebb település egy főre jutó adóköteles jövedelme 585 000 és 786 000 Ft között van, ami nagyjából egyharmada a 10 leggazdagabb sörgyárral rendelkező település adóköteles jövedelmének. A járások tekintetében ugyanez a kép.

A magyar kézműves sörök piaca nagyrészt helyi vagy regionális alapú; az értékesítés az ország fővárosára, Budapestre és azokra a nagyobb vidéki városokra összpontosul, ahol a hazai háztartások nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, és természetesen az ország népszerű turisztikai célpontjaikra. A kínálati tényezők mellett ezek a keresleti tényezők is a kézműves sörök fejlődésének fő mozgatórugói, mind a termelés, mind a fogyasztás térbeli regionális alakulása szempontjából. Magyarország e tekintetben némi hasonlóságot mutat Olaszországgal – nevezetesen, hogy a kézműves sörfőzdék térbeli eloszlása azt jelenti, hogy a termelési és fogyasztási hagyományokkal vagy a vállalkozói aktivitást ösztönző helyi előnyökkel nem rendelkező régiók viszonylag alacsony belépési költségekkel járnak. Ezek közé tartoznak a viszonylag jól fejlett logisztikai infrastruktúrával rendelkező távoli területek, a periférikus és városi központok, valamint a turisztikai gócpontok. A magyar kézműves sörök exportja eddig kevésbé volt fontos gazdasági tényező, mint a kézműves sörfőzdék helyi területi és térségi regionális szerepe a fogyasztásban, a termelésben, a foglalkoztatásban, és a jövedelemtermelésben. Ez a helyzet más, mint az Egyesült Államokban vagy más közép-európai országokban.

Az eredmények a helyi foglalkoztatás és a regionális rugalmasság előmozdításával kapcsolatban is relevánsak lehetnek: arra utalnak, hogy a keresleti oldali tényezők, köztük a jövedelem, az iskolázottsági szint, a fiatalok aránya és a népsűrűség fontos meghatározói a kézműves sörfőzdék számának. A korábbi szakirodalom kevesebb figyelmet fordít a kínálati oldali tényezőkre, amikor megpróbálja megmagyarázni a kézműves sörfőzéssel kapcsolatos telephely választást. Úgy találjuk, hogy az általános helyi gazdasági jellemzők kevésbé fontosak, míg az iparágspecifikus helyi feltételek (pl. a kézműves sörfőzés hagyományai és a piac telítettsége) a kézműves sörfőzdék telephelyválasztását jelentősen befolyásolhatják. Becsléseink rávilágítanak a szállítási költségeknek a telephelyválasztásban játszott szerepére, illetve a víz - a sörgyártás egyik legfontosabb inputja - rendelkezésre állásának fontosságára.  A sör márkaépítése – még a viszonylag kis mennyiségű kézműves sör esetében is (a nagy oligopolisztikus ipari sörgyártókéval szemben) – fontos lehet a kézműves sörfőzdék gazdasági sikere és túlélése szempontjából. Végül a kézműves sörfőzők számára fontos lehet a különböző piaci értékesítési lehetőségek kialakítása. Az új kézműves sörgyártók nagyrészt a helyi kézműves sörpiacokra összpontosítanak, és kevésbé szegmentáltak a nemzetközi kézműves sörpiacokhoz képest.

A bejegyzés alapjául szolgáló cikk:

Bakucs, Z., & Fertő, I. (2022). Location of Hungarian microbreweries: an exploratory analysis. Regional Studies ,2023, Vol. 57,  No.10. 1954-1966. o.

Bakucs Zoltán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa valamint az Óbudai Egyetem tudományos főmunkatársa

Fertő Imre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Holdblog

Lelassult a globális vagyon növekedése

Eléggé lelassult a globális vagyon növekedése az elmúlt évtizedben. A UBS nemrég publikált Global Wealth Report 2024 című jelentése szerint míg 2000 és 2010 között... The post Lelassult a g

SPB Blog

Mi befolyásolja az olaj árát?

A kőolaj a világ egyik legfontosabb árucikke. Az árát sok paraméter befolyásolja és talán evidens lenne a kereslet-kínálat kapcsolatával kezdenünk, mégis jóval izgalmasabb tényező az olaj

Holdblog

Gombnyomásra működünk, mint a gépek

Emlékeinket, akár egy gép funkcióit, gyakorlatilag gombnyomásra elő lehet hívni. És nemcsak mi: külön szakma, külön tudomány, hogyan kell mások gombjait céltudatosan nyomogatni. De kik,... T

KonyhaKontrolling

Álom a megfizethető lakhatás

A naiv emberek körében terjeng a megfizethető lakhatás álma, amivel ráadásul szavazatokat is lehet vásárolni. Bár a politika mindig is teljesíthetetlen ígéretek játszótere volt, fontos, hogy

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
menedzser öltöny nyakkendő